Pénztártagoknak is jár az állami nyugdíj

Tegnap közöltünk egy hosszabb cikket arról, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe vennie a magán-nyugdíjpénztárakban maradó 100 ezer tagnak a friss törvények esetében. A visszalépés újra megnyílt, azonban ahogy írtuk is, a kormány még nem tisztázott több részletszabályt, így azt sem, hogy milyen nyugdíjra számíthatnak a pénztárakban maradó tagok.

Amennyiben a hatályos törvényeket nézzük, akkor az derül ki, hogy a pénztárakban maradók az állami pillérben lévő tagokhoz képest 75 százalékos nyugdíjra számíthatnak. Kivételt képez ez alól a 2010 végi és 2010 vége közötti 14 hónap, amikor az összes járulék az államhoz folyt be, vagyis ebben az időben teljes nyugdíjat kaphatnak a tagok.

A fő kérdés azonban nem ez, hanem hogy 2012 után mi lesz a pénztártagokkal, és hogy ők milyen nyugdíjra számíthatnak. Ha tisztán a logikát néznénk, akkor azt kéne mondanunk, hogy ha 2012-től az összes járulék az államhoz folyik be, akkor a pénztártagoknak is meg kell adni a teljes (100%-os) állami nyugdíjat. A jogszabályokból ezzel ellentétben azt lehet kiolvasni, hogy 75 százalékos nyugdíj marad a tagok esetében. Erre utalt az a törvényben szereplő rész is, miszerint aki teljes állami nyugdíjat akar, annak érdemes visszatérnie az államhoz 2012. március 31ig.

Mindezzel ellentétben ma több újság is azt írta meg, például Népszabadság Online és a HVG, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium megerősítette, a maradó pénztártagok is teljes nyugdíjat fognak kapni 2012-től, tehát nem csak a visszalépők. A források mindegyike azt írja, hogy 2012-től mivel az összes járulék és adó, amit a nyugdíjkifizetésre fordítanak, az államhoz folyik be, ezért ettől az évtől kezdve minden foglalkoztatottnak, aki csak az állami rendszer tagja, vagy az állami és a pénztári rendszer tagja is, annak is 100%-os állami nyugdíjat kell kapnia.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint hamarosan lehet számítani több jogszabály módosításra is, amely a pontos feltételeket tartalmazza. Amennyiben ténylegesen ez az opció valósul meg, akkor a pénztártagok helyzete sokat javul, hiszen a korábbi negatív diszkrimináció megszűnik. A tagok a tagságuk fenntartásával az egyéni számlájukon lévő összeget megvédhették, a pénztártagságuk kezdete és 2010 novembere között igaz csökkentett (75%-os) nyugdíjat fognak kapni, viszont a különbséget a nyugdíjazásukkor a pénztáruknál elhelyezett összegek feltörésével ki lehet majd pótolni.

2012-től mindenkinek jár a teljes állami nyugdíj

Az teljesen világos, hogy a 2011-ben hatalmas visszalépési hullámot generáló "kiszerződés" megszűnik, vagyis ha tagok maradnak, akkor is kapnak állami nyugdíjat. Első ránézésre azt lehetne gondolni, hogy igazán jól a pénztártagok jártak, azonban elhamarkodott lenne ezt kijelenteni. Teljesen világos, hogy csak a nyugdíjazáskor lehetne számot vetni, és megmondani, hogy melyik oldal nyert vagy vesztett a döntésével.

Az biztos, hogy az 1997-ben elkezdett nyugdíjreformot teljes egészében visszafordítottuk, az állami pillér dominanciája visszaállt, a magán-nyugdíjpénztáratagok számára annyiban voltak más helyzetben, hogy ők tettek egy kitérőt, és azt mondták, hogy egy időszakban ők nem akarnak teljes egészében az államra támaszkodni, hanem a kockázatokat meg akarják osztani. Ez az időszak viszont csak a belépéstől 2010 novemberéig tartott, ezt követően az ő kiszolgáltatottságok is fennmarad, vagyis az állami nyugdíjra vannak utalva, mint mindenki más.

Mivel 2012-től az egyéni nyugdíjjárulékok is az államhoz folynak be, a tagok csak úgy tudják fenntartani a tagságukat, ha önkéntesen fizetnek be a pénztárukba, miközben ugyanezt megtehetik az állami pillér tagjai is, ha egy önkéntes pénztárba fizetnek be, és erre még maximum 100 ezer forintos állami támogatás is jár.

Egyelőre nem lehet megmondani, hogy az önkéntes befizetés megkövetelése a pénztártagokat mennyiben fogja visszalépésre kényszeríteni. Azt tudjuk, hogy jellemzően kedvezőbb anyagi helyzetben lévő, már jelentős megtakarítást felhalmozó tagok választották a maradást, azonban ha a pénztár jelenlegi taglétszám mellett a költségeit fedezni akarja, akkor akár havonta 30-40 ezer forintot is megkövetelhet, amelyet a nettó jövedelemből kellene kigazdálkodni. Pontosan ezért a következő hónapok legnagyobb kérdése, hogy a 11 még álló pénztár közül melyek fogják azt mondani, hogy a működésüket befejezik, illetve kik fognak kitartani.