A második hullám kritikusan érinti ezt a szektort, több 10 ezer munkavállaló kerülhet utcára

Pézcentrum: Hogyan érintette az első leépítési hullám a kölcsönzött munkaerőt?

Dénes Rajmund Roland: A COVID-19 vírus okozta gazdasági válság előszele elsőként a vendéglátásban, valamint a turisztikai és rendezvényszervező cégeknél indított el komoly leépítési hullámot. A kormány által bejelentett munkáltatói és munkavállalói adó- és járulékkedvezmény sok vállalkozásnak jelentett mentőövet, de sajnos sok esetben egyes szolgáltatók már 1-2 héttel a mentőcsomag bejelentése előtt bezárásra kényszerültek, vagy kénytelenek voltak a dolgozóik jelentős részét elküldeni. 

Az éttermek esetében közel 500 vendéglátó egység állt át részleges vagy teljes kiszállításra. A válságba került cégek leépített dolgozói egy részének sikerült ételfutárként elhelyezkednie, a többiek 90 napig járó álláskeresési járadékot igényeltek. Erre akkor lehet jogosult valaki, ha az igénylést megelőző 3 éven belül rendelkezik 365 nap bejelentett munkaviszonnyal. Többen megpróbáltak új munkahelyet keresni, viszont ez a jelenlegi helyzetben különösen nagy nehézséget jelent. A cégek többsége jobb esetben kivár, rosszabb esetben már szintén megkezdte a dolgozói létszámának leépítését, nem tud új munkaerőt fogadni. A turizmus-vendéglátásban is dolgoztak kölcsönzött munkavállalók, de nem ez a jellemző atipikus foglalkoztatási terület.

Mire számíthat most a kölcsönzött, diák vagy nyugdíjas munkaerő?

A nyugdíjas dolgozók most az egyik legveszélyeztetettebb korcsoport, így több területen az volt az első felelősségteljes döntés, hogy a biztonságuk és egészségük védelme érdekében otthon maradhassanak. Amennyiben egy foglalkoztató ezt lehetővé tudta tenni, ott a távmunka feltételei kialakításra kerültek és home office-ban végezhetik tovább a munkájukat. 

A bankiszektorban 80 százalékos mértékű leépítés várható - már ami a kölcsönzött munkaerőt illeti. A banki adatbiztonság, a GDPR adatvédelmi szabályai nem teszik lehetővé a távmunkát kölcsönzött és iskolaszövetkezeteken keresztül dolgozó diákok számára. A bankfiókok többsége ideiglenesen bezárt vagy rövidített nyitva tartással működik, így itt sincs lehetőség az átcsoportosításra, a kölcsönzött vagy a diák dolgozók tovább foglalkoztatására. Természeten az ügyfeleink nagy része csak felfüggesztette a "külsős" kollégák foglalkoztatását, ahogy a válság elvonult, úgy fokozatosan visszaépíti az ideiglenesen elküldött dolgozókat. 

A jelenlegi helyzetben úgy látom, hogy a telekommunikációs és az SSCszektor tudta a legjobban megvédeni a munkavállalóit és folytatni a tevékenységét. Ezek a cégek a technikai hátterükkel, felkészültségükkel és rendelkezésre álló eszközeikkel képesek voltak nagyon gyorsan és hatékonyan megoldani és kiépíteni a távmunkában történő munkavégzés feltételeit, így több ezer munkavállaló munkahelyét mentették meg. Azonban a személyes ügyfélszolgálaton dolgozó kölcsönzött és diák munkaerőt itt is elküldték vagy jobb esetben átcsoportosították. 

Az autóipari területeken a gyárbezárások komoly leépítési hullámot indítottak el. A Suzuki, saját dolgozóit állásidőre, a 600 kölcsönzött dolgozóját pedig az utcára küldte. Véleményem szerint ez nem jó üzenet és a foglalkoztató cég HR stratégiája nem veszi figyelembe, hogy az újrainduláskor nem szívesen megy vissza dolgozni a szakképzett és betanított dolgozó, ha azt érzi, azt éreztetik vele, hogy ennyire ki van szolgáltatva. A dominó elv alapján az alkatrészellátási gondok miatt leállt autógyártás komoly kihívás elé állította a beszállítói láncot, ez többségében magyar vállalkozásokat érintett. 

Partnereink jelzései alapján alkatrész ellátási és a válság okozta piaci vásárló erő visszaesése miatt értékesítési nehézségekkel küzd a háztartási és szerszámgépgyártási szegmens is, ezeken a területeken is részleges vagy időszakos gyárbezárásokra kell számítanunk. A munkavállalóikkal szemben is felelősségteljesen gondolkodó cégek egy része - kormányzati intézkedésre, támogatásra várva - önerőből még egy rövid ideig, talán 2-3 hétig meg tudja tartani kölcsönzött dolgozóit. Állásidővel, munkaidő terhére megelőlegezett munkaóra kifizetésével vagy a fizetett éves szabadságkeret terhére az időarányosnál jelentősen nagyobb, 5-15 nap szabadság kiadásával igyekszik megtartani a kölcsönzött munkaerőt. Mindegyik munkahelymegtartó és munkavállaló-barát, felelős döntés, ugyanakkor ez utóbbi komoly likviditási gondot okozhat, kölcsönbeadó cégenként akár több 100 millió forint plusz forrás bevonását teszi szükségessé. Ugyanis az időarányosnál nagyobb mértékű fizetett szabadság kiadását a kölcsönbeadó cég fizeti ki, előlegezi meg. 

A munkaerő-kölcsönzők a leépített munkaerőt el tudják helyezni másik szektorban? 

Vannak természetes biztató jelek. Mai napon jelezte az egyik nagy kölcsönbevevő partnerünk, hogy több száz kölcsönzött dolgozónkat hónapokig nem tudja majd foglalkoztatni, de nem szeretné elküldeni őket, mert értékes munkatársak. Kéri a segítségünket, együttműködésünket, hogy az azonos telephelyen lévő másik két cég gyáregységébe, azonos munkakörben, azonos bérstruktúrával és bérbesorolással csoportosítsuk át a kölcsönzött dolgozókat. Amikor pedig újra elindul a gyártás, akkor mindenkit visszavárnak. Ezt így könnyű elmondani, de komoly logisztikát igényel végrehajtani. Ugyanakkor a munkaerő-kölcsönzésnek pont ez a rugalmasság lenne az egyik legfontosabb lényege, erőssége, hiszen ilyen nehéz gazdasági helyzetben most az atipikus a tipikus.

Mit tehetnek ezek az érdekvédelmi szervezetek az atipikus jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalók megtartásáért?

A három érdekképviseleti szervezet felajánlotta együttműködését és közösen kidolgozott egy, a munkaerő megtartására vonatkozó komplex csomagot, amit az előző héten eljuttatott a kormányzat részére. A fenti szolgáltatási szektorokat érintő foglalkoztatott létszámra és annak jelentős csökkenésére vonatkozó adatszolgáltatásban is részt vesznek a szervezetek.