Százezernyi magyar munkája van komoly veszélyben: itt a vég, már semmit sem tehetünk?

Bár az elmúlt hónapokban úgy tűnt, hogy a harmadik országokból, jellemzően a Fülöp-szigetekről érkezett vendégmunkások dömpingje megállíthatatlan lesz Magyarországon, most mégis egyre inkább az a helyzet, hogy gellert kapott az a hullám, amelyben százával vették fel őket a hazánkban működő cégek. Ennek oka pedig leginkább az, hogy egyes iparágakban a termelés rendkívüli módon visszaesett, ez pedig a cégek bevételeinek csökkenéséhez és ebből fakadóan szükségszerű létszámleépítéshez is vezet.

Iparági forrásaink szerint pedig annak a gyakorlatnak is vége van, hogy a magyar dolgozókat a vendégmunkások kárára küldik el: a lapunknak egy, a vendégmunkás-szektort jól ismerő szakértő elárulta, hogy a kormány egyre inkább a körmére néz a vállalatoknak, hogy ha valakit el kell bocsátani olyan cégnél, ahol magyarok és vendégmunkások egyszerre dolgoznak, akkor a magyar munkásnak maradjon meg inkább az állása. De mi okozza a termelés visszaesését, mely iparágak a leginkább érintettek? Erről is kérdeztünk szakértőket, hogy teljes képet kapjunk.

Nagyon visszaesett a termelés

Egyes gyárakban akár negyven százalékkal is visszaesett a termelés az elmúlt hónapokban, ami végső soron a dolgozók leépítésének elkezdését is jelentette, és ezzel belassult a központilag is sokáig bátorított vendégmunkás-felvétel - erről beszélt nemrég a 24.hu podcastjában László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Elmondta még, hogy a magyar dolgozók sem érezhetik magukat teljes biztonságban - erre kicsit később még bővebben kitérünk.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a Pénzcentrum megkeresésére elmondta: tényleg tapasztalható bizonyos mértékű visszaesés a termelésben, de szerinte inkább van szó elszigetelt esetekről, mint állandósult problémákról.

Általánosságban nem mondanám, hogy visszafogták volna a termelést, nyilván ami a Vasas Szakszervezet látókörében van, ott előfordulhat ilyen. Ezek jellemzően autógyárak esetében lehet szerintem, egyrészt ugye az autógyártás most világszinten is problémákkal küzd, másrészt pedig az elektromos autók közismerten nem olyan ütemben fogynak, mint előzetesen számítottak rá az iparági szereplők, így aztán ebben a szegmensben valóban lehetséges, hogy vannak ilyen gondok. De újra mondom: általánosságban nem tapasztalom ezt

- mondta az alelnök, aki kérésünkre azonban nem emelt ki más feldolgozóipari ágazatot, mint olyat, ahol szintén a termelés visszafogását lehet érzékelni.

Rolek Ferenc kitért ugyanakkor arra, hogy a vendégmunkásoknak az inkább központilag bátorított befogadása valóban lelassulhatott – ám ez összefügg a már említett globális autóipari gondokkal.

Természetesen ez is létezik, ám ott érhető inkább tetten, ahol a globális problémák a már említett módon jelentkeznek – az autóiparban vagy az elektromos autóknál, az ő beszállítóiknál, az akkugyárak esetében is. Ahol vissza kell venni a termelést, és emiatt akár leépítésekre is sor kerül, annak először mindig a harmadik országból érkező munkavállalók lesznek először a kárvallottjai, és nem a magyar munkások

- tette ehhez hozzá az alelnök.

Mi van most a munkahelyeken?

Természetesen a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökét is felkerestük, hogy bővebben kifejtse, pontosan mire gondolt akkor, amikor a termelés visszaeséséről beszélt. László Zoltán úgy fogalmazott lapunknak, hogy az autóiparon kívül leginkább a gépgyártás van most komoly bajban, de ennek olyan okai is vannak, amikre bér lehetett számítani, mégsem jött jókor.

Nemcsak az autóiparban, hanem a mezőgazdasági gépgyártásban, a sima gépgyártásban is problémák vannak például. A mezőgazdasági szegmensnél viszonylag egyszerű a magyarázat: a gépeket jellemzően uniós támogatásokból szokták az ebben a szektorban tevékenykedők megvásárolni, ezek azonban éppen most futottak ki, hiszen ugye választás volt nemrégiben, egy ciklus végén voltunk. Az új uniós támogatások pedig értelemszerűen még nem indultak be, tehát a gazdáknak várniuk kell, ha gépeket akarnak venni – ez hat vissza a mezőgazdasági gépgyártásra. Emellett a gépgyártásban általánosságban is elmondható, hogy mindenki igyekszik az elmúlt időszakban jelentős mértékben felhalmozott raktárkészletétől szeretne megszabadulni – és ez áll az alkatrészgyártókra is

- mondta a Pénzcentrumnak László Zoltán alelnök. Azt is elmondta, hogy a termelés ekkora mértékű visszaesése a létszámcsökkentés szükségességét is magában hordozza, itt azonban sokszor megengedhetetlen jelenetek játszódnak le - már ami a dolgozókat illeti.

Az, hogy a termelés sok szegmensben nagy visszaesést kénytelen elszenvedni, természetszerűleg kihat a létszámra is. A cégek azonban nem csoportos leépítéssel tervezik megoldani mindezt. A hozzánk eljutó információk szerint a vállalatok sokkal szigorúbban kezdtek el olyan dolgokért is büntetni, amit régebben azért jóval lazábban kezeltek. Egy egyszerű, ám látványos példa erre a mobiltelefon-használat: bár elvben sok helyen eddig is tilos volt munka közben használni, a legritkább esetben szóltak érte, ám most minden esetben komoly retorziókra számíthat a dolgozó, ha meglátják munka közben mobilozni. Egy másik példa az, hogy az eddig a könyvelésben, számvitelben elkövetett kicsi hibákat is komolyan felnagyítják, akár annyira, hogy a hibázó kollégát el is bocsátják. Mivel azonban sokszor járnak el így, mégsem beszélhetünk technikailag csoportos leépítésről, amelyre a Mtv.-ben szigorú szabályok és előírások vonatkoznak

- fejtette ki az alelnök. Végezetül pedig azt is elmondta, hogy valóban érezhető a vendégmunkások felvételi ütemének lassulása.

Kimondottan észrevehető, hogy a harmadik országokból érkező munkavállalók felvétele is erősen megcsappant, annak ellenére, hogy központi „bátorítás” még mindig van erre. De mivel a cégek most inkább azon gondolkodnak, hogy vágják a létszámot, nem vesznek fel újakat a kényszerűségből elbocsátottak helyére, tehát ez érinti a vendégmunkások alkalmazásának gyakorlatát is. Persze teljesen nem állt le, hiszen még mindig vannak olyan munkakörök, ahová a magyarok már nem is jelentkeznek, így oda azért még lehet vendégmunkást alkalmazni, de már az előző év közepétől érzékelhető volt, hogy a hullám azért komoly törést kapott

- adott teljes képet a helyzetről László Zoltán alelnök.

Nem töltik fel a létszámot - de ez a magyar munkásnak sem jó

Néhány hete írt cikkünkben a KSH munkanélküliségre vonatkozó friss adatait boncolgattuk. Akkor Mészáros Melinda, a LIGA szakszervezetek elnöke azt mondta a Pénzcentrumnak, hogy ahol jelentős és azonnali létszámigény van, ott igenis szükséges alkalmazni a harmadik országbeli munkavállalókat.

Mi egyelőre a rövidülő álláskeresési időt nem tapasztaljuk, gyakorlatilag azokon a területeken látjuk csak a lehetőséget, ahol újonnan induló beruházások vannak, jelentős és azonnali létszámigénnyel. Sokszor ezeket a létszámigényeket egyébként a magyar munkavállalók oldaláról nem is tudjuk feltölteni, harmadik országbeli foglalkoztatotti létszámra is szükség van, még ha átmeneti jelleggel, időszakosan is. Nem tapasztalunk olyat, hogy nagyon gyorsan tudnának elhelyezkedni a munkavállalók. A magasabban kvalifikáltak, vagy keresettebb szakképesítéssel rendelkezők mindig is el tudtak helyezkedni a piacon, tőlük leginkább olyan visszajelzéseket kapunk, hogy a kívánatosnak tartott béreket és rugalmas foglalkoztatási feltételeket már nem minden esetben tudják lekövetni a vállalkozások. Sokkal nagyobb a bérek és egyéb juttatások tekintetében az igény, mint amivel a munkavállalókat kereső munkáltatók ki tudnak állni a piacra

- fogalmazott lapunknak a LIGA Szakszervezetek elnöke. Arról, hogy pontosan hogyan érinti a munkavállalókat az egyre jobban elhúzódó munkanélküliségben töltött idő, itt olvashatsz részletesen:

EZ IS ÉRDEKELHET

Így csökkentenek feltűnés nélkül létszámot a magyar munkahelyek: fű alatt mennek a leépítések

A nyugdíjba menők vagy a munkahelyet váltók helyére nem vesznek fel új munkavállalót, ez egy új trend 2024-ben - mondta Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke.

Itt a szezon nagy kérdése: hová és miből mennek nyaralni idén nyáron a magyarok?

Nő a magyarok reálkeresete, több az elkölthető pénzük, de nagy kérdés, hogy mindez lecsapódik-e majd a turizmusban. Habár kifejezetten jó szezonra készül az ágazat, a szezon vége még messze van. Most futó turisztikai kérdőívünkben az utazási szokásaikról kérdezzük az olvasóinkat: mennek-e nyaralni idén, ha igen, hová és mennyi pénzt szánnak rá. Ha van 5 perced, és segítenéd a munkánkat, töltsd ki a Pénzcentrum Nagy Utazáskutatását. Köszönjük!