Berobbant a bérháború Magyarországon: lassan minden cég kiteríti a lapjait

Egyre több álláshirdetésben találkozhatunk konkrét számokkal azzal kapcsolatban, mennyit lehet az adott munkakörben keresni. Sokszor persze nem a kezdőbérről van szó, hanem egy bizonyos idő után elérhető fizetésről, azonban ezek a számok sok munkavállalónak meggyőzőek lehetnek ahhoz, hogy jelentkezzenek a reklámozott pozícióra. A kirakatbérek gyakorlata a kiskereskedelmi szektorból indult el itthon: a német diszkonthálózatok alkalmazták itthon ezt a toborzási technikát, ugyanis a konkrét fizetés, valamint a meghatározott idő után adott béremelés szerepeltetése nem csak figyelemfelkeltő, hanem az ezzel kommunikált kiszámíthatóság is meggyőző lehet a munkavállalók számára.

Ma már pedig nem csak ezen a területen gyakori a fizetések szerepeltetése a toborzásban: arról már mi is írtunk korábban, hogy toboroztak már buszsofőrt, szemétszállítót is konkrét fizetéssel, de például a Magyar Postánál is sokszor szerepelnek a bérek az álláshirdetésekben. Most megnéztük, mennyire gyakoriak itthon a kirakatbérek, mikor lehet általános gyakorlat a fizetés szerepeltetése az álláshirdetésekben, illetve vannak-e ennek munkajogi akadályai.

Angolszász gyakorlat

A fizetési ajánlat adása, valamint a béralku a munkavállaló és a munkaadó szempontjából is kulcsfontosságú a toborzási folyamat során: a legtöbb esetben ez dönti el, hogy valaki vállalja-e, vagy megkapja-e az adott állást. Megkeresésünkre Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója elmondta, hogy egy angolszász gyakorlatról van szó, amit a német bolthálózatok kezdtek el használni nálunk:

Akik elkezdték ezt kommunikálni, például a német diszkontok, akik ezzel szerettek volna odaverni és megmutatni, hogy nekik nagyon áttekinthető, strukturált, kiszámítható, hogy ha öt évig itt maradok, milyen fizetést fogok kapni, és versenyképesek voltak a bérek

–  nyilatkozta lapunknak Baja Sándor a kirakatbérekkel kapcsolatban. A kirakatbérek egyre gyakoribbá válása azonban a munkaerőpiaci helyzetet is jellemezheti: ugyan az utóbbi időben valamennyire csökkent a foglalkoztatás, továbbra is nagyon sok helyre keresnek embert. A munkaerőhiány pedig nem csak a magas képzettséget igénylő területeket érinti: idén már akár buszsofőrként is lehet nettó 400 ezer forint felett keresni, de például egy pénztáros is kereshet bruttó félmillió forint felett.

A kialakult helyzet pedig bérversenyre kényszeríti a cégeket: nincs arra idő, hogy 2-3 interjú vagy egy többhetes toborzási folyamat végén kerüljön szóba a fizetés.

Minél erősebb a verseny, annál több módon szeretnék felhívni magukra a vállalatok a potenciális munkaerő figyelmét. A kirakatbérek viszont megkönnyíthetik ezt a folyamatot

– magyarázta a Pénzcentrumnak a kirakatbérek gyakorlatának terjedése mögött álló okokat Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója. Az előre megadott fizetés alapján egyrészt könnyebben dönthetik el az álláskeresők, érdemes-e jelentkezniük az adott pozícióra, másrészt felkeltheti a hirdetés olyan munkavállalók figyelmét is, akiket a bér megadása nélkül nem érdekelt volna éppen az az állás vagy munkakör.

EZ IS ÉRDEKELHET

430 ezres fizetéssel vadásznak buszvezetőket Budapesten: jogosítvány, végzettség sem kell

A budapesti buszokon most 400 ezer forint feletti nettó fizetéssel keresnek új sofőröket.

A versenyképes fizetésen túl

Ma már nem elég annyit írni az álláshirdetésbe, hogy a fizetés versenyképes, hanem konkrét számokat kell bevetni a potenciális munkaerő meggyőzéséhez. Szintén ezt erősíti meg, hogy most már a toborzás során egyre hamarabb kerül szóba a bérezés és a nettó fizetés az alku tárgya. Ez nem meglepő, hiszen tavaly októberhez képest egy év alatt 21,1% volt az infláció mértéke, ilyen drágulás mellett pedig a munkakeresők komoly bérigényeket fognak támasztani a leendő munkaadójukkal szemben.

A munkavállalók igénye szülte szerintem ezt a trendet egyrészt, másrészt pedig bizonyos pozícióknál vonzó a bér, így érdemes megjeleníteni egy hirdetésben. 

–mondta a Pénzcentrumnak Zsirmon Norbert, az EUJobs toborzási csoportvezetője azzal kapcsolatban, miért találkozunk egyre többször kirakatbérekkel az álláshirdetésekben.

Konkrét fizetés, kereshető bér és bérsáv

Ugyan a kirakatbérek lényege éppen az átláthatóság lenne, sokszor itt is vannak rejtett buktatók.

Gyakran fordul elő, hogy nem kezdőfizetést jelölnek meg, hanem kereshető vagy elérhető bért, amit például a próbaidő, vagy elegendő tapasztalat megszerzése után lehet keresni.

Az is előfordulhat, hogy a béren kívüli juttatások is szerepelnek a kirakatbérben, aminek a bruttó összege így magasabb, viszont nem ez lesz a nettó fizetés alapja azoknál, akiket felvesznek az adott munkára. Szintén bevett gyakorlat, hogy nem egy pontos összeg szerepel az álláshirdetésben, hanem bérsáv, aminek jó támpontot ad a fizetésigény megadásakor, azonban messze van attól, hogy munkavállalóként konkrétan tudjuk előre, mennyit kereshetünk az adott munkakörben.

Mennyire jellemzőek a kirakatbérek?

A fizetés összegének megadása a toborzás korai szakaszában egyfajta szelekciós erővel is bír: lehet vonzereje, de akár lehetnek olyanok is, akik csak a bér mértéke miatt nem jelentkeznek. Ez utóbbi azért lehet hátrányos, mert egyre több felmérés mutat rá arra, hogy a fizetés ugyan fontos szempont, de mellette más olyan faktorok is nagyon erősen számítanak egy jelentkező döntésében, mint a leendő vezető személye vagy a munkakörnyezet. Ugyanakkor az is igaz, hogy amikor nehezednek a gazdasági körülmények, a magasabb fizetés felül tudja írni a többi szempontot. például Varga Balázs a Profession.hu marketingvezetője azt válaszolta lapunknak, hogy náluk a hirdetések 12%-nál szerepel bérsáv.

A fizetés feltüntetése jellemzőbb a fizikai munkára toborzó hirdetések esetében, amelyek közel 17,4%-nál adták meg a bérsávot a cégek idén, míg a szellemi munkásoknak szóló hirdetések mindössze 8,9%-ban jelenítik meg

–  tette hozzá Varga.. Vegyes a kép, mert bár egyre többen vannak olyan cégek, amelyek feltüntetik a béreket a hirdetésben, de azért még nem általános mindez és inkább a fizikai területeken jellemző, a szellemi területeken kevésbé. Kimondottan akkor fordul elő hangsúlyosan mindez, ha például egy cég magasabb bért kínál, mint a régióban tevékenykedő versenytársa, és a magasabb bérrel szeretne munkaerőt átcsábítani magához – válaszolta Juhász Csongor szintén erre a kérdésre. Ugyanakkor a magas átlagfizetésű, szakemberhiányos területeken szinte feltétel a fizetések szerepeltetése az álláshirdetésekben:

Az IT-sok részéről alapvető elvárás a bérsávos álláshirdetés. Azonban az egyértelműen látható más állásportálok tekintetében, hogy bizonyos területeken (például turizmus - vendéglátás, fizikai munkák stb.) egyre több hirdetésben jelenítik meg a bérsávot, a hirdetések vonzóbbá tétele érdekében

–  tette hozzá Szerdahelyi Gitta, a No Fluff Jobs Key Account Managere.

Komoly munkavállalói igény

Ugyan a szakértők válaszai alapján egyelőre elég kevés álláshirdetésben szerepelnek a kirakatbérek, a munkavállalók szívesen látják a potenciális fizetésüket már a jelentkezési szakaszban:

A munkavállalókat egyre inkább (82%) a magasabb munkabér ösztönzi a váltásra. Keresés közben részben ezért is zavarja a legtöbbjüket (70%), ha az álláshirdetésben nem szerepel fizetés, amely mértéke sok esetben csak a felvételi folyamat végén derül ki, ezzel a munkavállalók és a munkáltatók idejét is feleslegesen rabolva

–  magyarázta a munkavállalói igényt ezzel kapcsolatban Varga Balázs. Az is fontos szempont, hogyha az álláskeresők előre látják a kereshető bért vagy a bérsávot, akkor sokkal jobb alkupozícióban vannak. Nem kell vakon megadniuk a fizetésigényt, így nem fordulhat elő, hogy túl alacsony bérért vállalnák el az adott munkát, vagy pedig túl sokat kérnének, és emiatt utasítaná el őket a munkaadó.

Jogi akadályok

Ugyan nagyon messze vagyunk attól, hogy minden állásnál szerepeljen a fizetés is már a hirdetésben, ennek nem csak a munkavállalók hozzáállása lehet az akadálya. Lengyelországban korábban volt arra törekvés, hogy mindenkinek a fizetése legyen hivatalos, hiszen ez a munkavállalók helyzetét könnyítette volna az átláthatóság növelésével, és az esetleges diszkrimináció csökkentésével. Végül a kezdeményezés megbukott, ugyanis egyrészt a gyakorlati alkalmazása nehézkes lett volna, másrészt a fizetések nyilvánossá tétele értékelhető a magánélet megsértésének is.

Mi is megkérdeztünk egy munkajogászt azzal kapcsolatban, lehet-e jogi akadálya a kirakatbéreknek. Azt a választ kaptuk, hogy a fizetési sáv megjelölése az álláshirdetésben nem vet fel sem adatvédelmi, sem az egyenlő bánásmód megsértésére irányuló kérdéseket, így munkajogi szempontból korlátozó rendelkezés nem vonatkozik a gyakorlatra.

Emiatt elképzelhető, hogy itthon is széles körben elterjed, vagy akár általános gyakorlattá válik a bérsáv megadása a betöltetlen állások esetében.

Ugyan egyelőre még messze vagyunk attól, hogy a munkaadók minden esetben megadják a kínált bért is az álláshirdetésekben, azért már ma is elég sokszor alkalmazzák ezt a gyakorlatot. A kirakatbéreket azért is érezhetjük egyre gyakoribbnak, mert sokszor utcai hirdetéseken, buszokon köszönnek vissza az ajánlott fizetések. Az biztos, hogy a munkavállalónak jó helyzetet teremt a bérsáv vagy a fizetés megadása a nagyobb átláthatóság miatt. Így biztos, hogy csak tovább fog nőni ennek a toborzási technikának a népszerűsége.