Újra terjed az alattomos népbetegség a munkahelyeken: a magyaroknak is oda kell figyelni

Mindegy mekkora a vállalkozásunk, drámai változásokat hozott a pandémia. A pandémia során ugyanis nem csak az új, hibrid irodai munka került előtérbe, hanem az is, hogy a dolgozók hogyan tekintenek a saját idejükre. A kis-és középvállalkozásoknak mindemellett gyorsan kellett reagálniuk a digitális változásokra is, és a munkaerő igényeire is. Bár a gyorsan növekvő vállalatok mintegy 63 százaléka eddig is dolgozott hibrid felállásban, most mégtöbben adaptálták ezt a felállást, ráadásul a kis- és középvállalatok mintegy 60 százaléka azt vallja, hogy a pandémia óta legalább egy változást iktatott be azzal kapcsolatban, hogy hogyan intézik az üzletet mióta elkezdődött a világjárvány. Az Adobe Future of Time kutatásából az is kiderült, hogy a vállalatok eddig mintegy 656 milliárdot költöttek a pandémia időszakában arra, hogy kidolgozzák a jövő munkavégzési technológiáit és formáit.

Az Adobe Document Cloud kutatását arra irányította hogy megértse, hogyan hoznak az emberek döntéseket az idejükkel kapcsolatban, és hogyan változott a munkavállalás és a vállalkozás azóta, amióta elkezdődött a koronavírus járvány. A nagy cégek mellett a kis- és középvállalkozásokat is megvizsgálták, olyan kérdésekkel, mint hogy elegendő idejük van-e befejezni a munkájukat a munkavállalóknak, hogyan változott az időhöz való hozzáállásuk, és milyen nyomást éreznek az időbeosztásukkal kapcsolaban. A kutatást egy 20 perces kérdőív kitöltésével vették fel az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Ausztráliában, Új-Zélandon és Japánban. Érdekes dolgok derültek ki, többek között az is, hogy a munkavállalók sokkal értékesebbnek vélik a saját idejüket, mint a pandémia előtt.

A kutatás alapján minden második vállalati dolgozó, valamint kis-és középvállalkozás vezető sokkal tovább dolgozik naponta, mint szeretne, sőt, a dolgozók fele vallja azt, hogy sokkal hosszabb a munkaideje, mint az a pandémia előtt vol. A hagyományos munkaidő helyett ugyanis az átlagos munkahét sokaknál 45 órára kúszott fel. A vállalati dolgozók közel fele, valamint ötből minden harmadik kis-és középválallkozás vezető érzi azt a nyomást magán, hogy folyamatosan elérhetőnek kell lennie. A kis-és középvállalkozások vezetői ráadásul további nyomást éreznek magukon, miközben megpróbálják életbentartani a vállalkozásukat, erre főleg a női tulajdonú vállalatok panaszkodtak. Háromből kettő kis-és középvállalkozás vezető érzi úgy, hogy minden perc számít az üzletükben, és a többség érzi úgy, hogy megnyúltak a munkanapjai.

Többet dolgozunk, mint valaha

A legtöbb kis- és középvállalat vezetője, valamint munkavállaló úgy érzi, hogy túl sok időt tölt olyan feladatok elvégézésével, amelyek megakadályozzák az effektív munkavégzést. Így jelenleg hatalmas szükség van azokra a megoldásokra, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a munkavállalók mással töltsék a munkaidejüket adminisztráció helyett.

A kutatásból ugyanis kiderült, hogy a munkavállalük, valamint a vezetők a munkahét egyharmadát töltik lényegtelen feladatokkal. 10 alkalmazottból 9 érdeklődne olyan eszközök iránt, amelyek segítené őket a felmerülő feladatok megoldásában, és a hatékonyabb munkavégzésben, beleértve a különböző dokumentumok, űrlapok, szerződések kezelését is. Minden második vállalati dolgozó munkahelyet váltana, ha az új munkahely hozzáférést biztosítana olyan eszközökhöz, amelyek segítenék őt a hatékonyabb időbeosztásban. A dolgozók szerint ha több idejük lenne a tényleges feladatokra, úgy több idejük lenne a személyes dolgaikra is, míg a vezetők szerint jobban lenne lehetőségük az üzleti növekedésre. Munkaidőn kívül 3 alkalmazottból 2 több időt szeretne tölteni a családjával, a hobbijával és az egészségével.

A munkavállalók  62 százaléka érzi úgy, hogy a munkaórái meghosszabbodtak.A munkavállalók zöme a munkahelyüket, a vállalati kultúrát, az adminisztrációt és a munkafolyamatok hosszúságát okolja azért, amiért többet dolgoznak, mint a pandémia előtt.

A megkérdezettek különböző opciókra voksoltak, ez alapján árnyaltabb képet kapunk az okokról. A munkavállalók 39 százaléka okolja a vállalati kultúrát, 36 százalék az adminisztrációt, 17 százalék a vállalat növekedési törekvéseit és stratégiáját okolja a nyomás miatt. Sokan okolják a munkahelyi beosztásukat is, hiszen a beosztás nem ad lehetőséget arra, hogy akkor végezzék el a munkát, amikor ők a legproduktívabbak.

Mindenki vágyik a rugalmasságra

A kutatásból az is kiderült, hogy a koronavírus óta egyre többen szeretnének rugalmasabb munkaórákkal dolgozni. Különösen a fiatalabb generáció az, aki nagy nyomás alatt van. Sok munkavállaló ugyanis úgy érzi, hogy a klasszikus 9-5-ig terjedő munkaóra alatt muszáj dolgozniuk, miközben nem akkor érzik magukat a legproduktívabbnak.

A megkérdezett Z generációs munkavállalók 62 százaléka érzi magát nyomás alatt, hogy akkor dolgozzon, amikor a munkaidő tart, hiába érzi úgy, hogy ő akkor nem produktív. A millenniumi generáció közül 63 százalék érzi magát így, míg az X generáció 52 százaléka érzi ezt problémának. Az idősebb generációnak mindössze 42 százaléka érzi úgy, hogy nyomás alatt van, amiért akkor kell dolgoznia, amikor a kötött munkaidő tart, és nem akkor, amikor ő produktívnak érzi magát.

Egyenes út vezet a kiégéshez

A munkavállalók zöme elégedetlen a mostani munkahelyével, a munkaerő harmada tervezi a munkahelyváltást. Különösen igaz ez azokra a dolgozókra, akiknek gondja van az időbeosztásával. 2025-re a Z generáció fogja kitenni a munkaerő 25 százalékát, és ennek nagy része folytatni fogja a járvány alatt elindult felmondási hullámot, hiszen a megkérdezettek több, mint fele már most gondolkodik a váltáson.

Ráadásul a rugalmatlan munkaórák nagyban hozzájárulnak a kiégéshez is. A kis-és középvállalatok vezetői közül háromból több, mint egy észlelte azt, hogy a munkavállalói ki vannak égve, vagy már ki is égtek az elmúlt időszakban. Különösen igaz ez azokra a vállalatokra, akik a pandémia alatt is ugyanúgy dolgoztak. Ez miatt több vállalatnak lépéseket kellett tennie azért, hogy a munkavállalóik ne égjenek ki, és ne is mondjanak fel.

A megkérdezett vezetők és vállalatok 40 százaléka rugalmasabb munkaidőt vezetett be, 25 százalékuk további jutalékrendszert vezetett be. 16 százalékuk lehetővé tette a távmunkát, 15 százalék pedig eszközöket is biztosított a távmunka végzéséhez. A vállalatok 13 százaléka tett intézkedéseket azért, hogy a dolgozók mentális egészségét ápolja, és további 12 százalék adaptált új technológiai folyamatokat a munkafolyamatok megkönnyítése érdekében.

A magyarokat is érinti

Életünk most nagyjából úgy néz ki, hogy az első 25 év a tanulásról szól, amit aztán egy masszív 40 évnyi munka követ, majd a végén kb. 15 évet szentelünk a pihenésnek. Rengeteg magyar dolgozó munkafüggő, ami bizony gyors kiégéshez vezet.

A munkafüggőséggel és a kiégés veszélyeivel már mi is foglalkoztunk számos alkalommal. Sokkal többen tapasztaljuk időről időre a munkafüggőség tüneteit, mint amennyien komolyan vesszük őket: az állandó sietséget, szorongást az el nem végzett feladatok miatt, frusztráltságot a teljesítményünk miatt, ami valamiért sehogy sem lehet elég jó. A túlzásba vitt munkát nem csak a szociális életünk, a családunk, hanem az egészségünk is megsínyli.

Előfordul, hogy ha szabaddá is tesszük magunkat időről időre, még akkor is a munkán jár az eszünk, vagy egyszerűen képtelen vagyunk kikapcsolódni a munka okozta stressz miatt. És ez egyenes út a kiégéshez, mely már tényleg nem játék: komoly pszichikai betegség. Azzal pedig már kevesen vannak tisztában, hogy nem csak egyre gyakoribb kortünet, de egyre fiatalabb korban bekövetkezhet. Ma már nem ritka, hogy az x vagy a z generáció tagjai érzékelik magukon a tüneteit.