Neked mennyit ér a pénzed? Így számolj a minimálbérrel!

Három év óta idén először emelkedett a minimálbér nettó összege. Januártól legalább bruttó 98 ezer forintot kell fizetni a napi nyolc órában foglalkoztatott munkavállalóknak, szemben a tavalyi 93 ezer forinttal. A magánszemélyeket terhelő adó és járulékok levonása után azonban csak 3 275 forinttal marad több pénz az érintettek zsebében, mint a múlt évben. A munkáltatóknak viszont 6 425 forinttal kerül többe (összesen 125 930 forintba) egy minimálbéres dolgozó - derül ki a Pénzcentrum.hu számításaiból.

A tavalyi évhez hasonlóan a teljes bérköltség csaknem felét, 49 százalékát teszik ki a minimálbér esetében a munkavállalókat és a munkáltatókat terhelő adók, illetve járulékok (adóék). Ez a mutató messze a legmagasabb egész Európában; a mögöttünk álló Németországban tíz százalékponttal alacsonyabb ez az érték az átlagkereset 40 százalékának megfelelő jövedelem esetén (ami Magyarországon nagyjából a minimálbérrel egyenlő).

Egy tavaly augusztus végi keltezésű levélben az Európai Bizottság is az alacsony jövedelműek adójának csökkentését szorgalmazta. Az adójóváírás eltörlésével a minimálbéren foglalkoztatott, gyermektelen dolgozók adóterhe 4,8 százalékról 16 százalékra emelkedett, míg az adóék a 2011. évi 38,8 százalékról 2012-re 48,8 százalékra nőtt - figyelmeztettek az európai uniós szakértők.

A növekvő infláció mellett egyre kevesebbet ért az ugyanakkora nettó összegű minimálbér. Mint az a táblázatunkból is kiolvasható, három év alatt több mint 4300 forintot veszített az értékéből a legkisebb kereset.

Ahhoz, hogy a megnövekedett adó- és járulékterhek mellett minden évben ugyanannyi maradjon a legkisebb keresetekből, óriási mértékű, három év alatt összesen 33 százalékos bruttó minimálbér-emelést kellett vállalniuk a munkáltatóknak. Ugyan a munkáltatói terheket tavaly és az idén is enyhíteni lehet a szociális hozzájárulási adókedvezménnyel (bérkompenzáció), azonban azt a múlt évben csak azok a munkáltatók vehették igénybe, amelyek valamennyi folyamatosan foglalkoztatott dolgozójuknál megvalósították a kormány által elvárt béremelést.

Az adójóváírás eltörlésének következménye, hogy a bruttó 98 ezer forintos minimálbéren foglalkoztatott gyermekteleneknek idén csaknem 15 680 forint adót kell fizetniük, s az összesen 18 130 forintos járulékterhek levonása után 64 190 forintjuk marad.  Az eggyermekes minimálbéreseket is 5 680 forint adó terheli, két gyermek kell ahhoz, hogy a minimálbér után ne kelljen szja-t fizetni. Három évvel ezelőtt  bruttó 98 ezer forintból - mindenféle gyermekkedvezmény nélkül - 75 282 forint maradt az adózók zsebében, s bruttó 80 ezer forintnak volt a nettója annyi, mint amennyi most 98 ezerből marad.

SZÁMOLD KI Te is a Pénzcentrum.hu kalkulátorával, mennyi marad a fizetésedből!

Mint azt  tavaly októberben lapunk felvetette, nagyjából 12 százalékos adókulccsal el lehetett volna érni, hogy idén a bruttó minimálbér további emelése nélkül havonta 4 ezer forinttal több maradjon a munkavállalók zsebében, mint tavaly, ami már reálértéken is növekedést jelentett volna. A bértárgyalásokon a szakszervezetek is hasonló adócsökkentést javasoltak, azt azonban tárgyalás nélkül lesöpörte az asztalról a kormány, mondván, nem enged abból, hogy minden jövedelmet egységesen 16 százalékos adókulcs terheljen.

A legalacsonyabb keresetek kedvezőbb adózásával szemben ellenérvként szokott elhangozni, hogy az tovább növelné a minimálbérre bejelentett munkavállalók számát, akik a feltételezések szerint jelentős összegeket kapnak még zsebbe a munkáltatójuktól. Több fórumon is elhangzott már az a kijelentés, hogy Magyarország az 1 millió minimálbéres országa. A 2011. évi (az egykulcsos adó bevezetésének éve) adóbevallások szerint valóban 1 millió 457 ezerre rúg azoknak a magánszemélyeknek a száma, akik az éves szintű minimálbér összegének megfelelő vagy annál alacsonyabb összevont jövedelmet vallottak be. Ez a szám 199 ezerrel több a megelőző évinél - tájékoztatta korábban lapunkat az adóhivatal.

A minimálbérnek megfelelő vagy annál kisebb bérjövedelmet összesen 1 millió 218 ezren szereztek. Kétharmaduk azonban nem állt egész évben munkaviszonyban. Összesen 448 ezer magánszemély tüntetett fel az adóbevallásában egész évre vonatkozóan minimálbér alatti munkabért az akkor még létező adójóváírásnál megjelölt jogosultsági hónapok alapján. Egy évvel korábban ez a szám 460 ezer volt.

A ténylegesen minimálbéren foglalkoztatottak száma ennél alacsonyabb lehet, nagyjából 300 ezerre becsülhető. Az egész évben minimálbért vagy az alatti jövedelmet szerzők táborát gyarapítják a részmunkaidősök is, akik csak a csökkentett munkaidő miatt vallanak be alacsonyabb jövedelmet - ecsetelte korábban a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke.

Akik biztosan jól járnak a magas bruttó minimálbérrel

Közvetve további százezreket érint, hogy mekkora a bruttó minimálbér. Számos, kedvezményesen adózó béren kívüli juttatás maximumösszege is a minimálbérhez igazodik. Legfeljebb a legkisebb bér összegéig lehet béren kívüli juttatásként üdülési szolgáltatást nyújtani a munkavállalóknak, illetve közeli hozzátartozójának, a szakmai gyakorlaton lévő tanulónak, saját nyugdíjasnak a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő (saját) üdülőben. Tanulónként maximum a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegben lehet béren kívüli juttatásként iskolakezdési támogatást adni. Legfeljebb a minimálbér két és félszereséig vállalhatja át a munkáltató az általa elrendelt iskolarendszerű képzés költségeit. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett hozzájárulás, illetve a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe fizetett hozzájárulás legfeljebb a minimálbér 50 százaléka lehet. Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett hozzájárulás legfeljebb a minimálbér 30 százalékáig adható béren kívüli juttatásként.

A minimálbér összege befolyásolja a maximálisan adható táppénz összegét is. Alapesetben a táppénz a napi átlagkereset 60 százaléka lehet, kivéve, ha valakinek nincs kétéves folyamatos munkaviszonya, mert akkor csak az 50 százalék jár. A juttatásnak azonban felső plafonja is van: nem haladhatja meg a minimálbér kétszerese harmincad részének megfelelő összeget. Az idei bruttó 98 ezer forintos minimálbér alapulvételével legfeljebb bruttó 6 533 forint lehet a napi összeg.

Nem mindegy, hogy mennyi a minimálbér a gyermekgondozási díjban (gyed) részesülő, magasabb keresetűek számára sem. A gyed összege alapesetben a napi átlagkereset 70 százaléka, maximuma azonban a mindenkori legkisebb bérhez igazodik: legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka lehet. A tavalyi bruttó 130 200 forintról 137 200 forintra nőtt a gyed felső határa. A plafonhoz tartozó nettó összeg 4 585 forinttal nőtt havonta.