Zárul a nyugdíj-olló! Több lábon kell állni, különben könnyen meglepetés érhet!
Pénzcentrum • 2010. szeptember 27. 05:21
Átlagnyugdíj és átlagfizetés: két beszédes adat, amely sokat
elmond egy adott megye, régió lakosságának helyzetéről. Vannak olyan
területei Magyarországnak, ahol ez a két összeg nem is áll olyan messze
egymástól. Veszprém megyében például alig 20%-kal kisebb az
átlagnyugdíj, mint az átlagkereset. A lista másik végén a szabolcsi
nyugdíjasok szerepelnek, akik átlagosan mindössze 68%-át kapják megyéjük
-amúgy sem túl magas- átlagfizetésének.
FRISS!Jó hír a nyugdíjasoknak! Vastagabb lesz a novemberi boríték - Kattints!
Az
Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 2010. januárjában 2 millió 980
ezer személy részére összesen 249,4 milliárd forint nyugdíjat,
járadékot, illetve nyugdíjszerű ellátást folyósított. Az ellátottak a
népesség 29,8%-át tették ki, számuk 1,7%-kal csökkent a 2009. januárihoz
képest, miközben a folyósított ellátások összértéke 4,1%-kal növekedett
- derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.
A
nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma az
ezredfordulóhoz képest kismértékű csökkenést mutat. A nyugdíjasok 58%-a
(1,7 millió személy) öregségi nyugdíjas, részarányuk az utóbbi 3 évben 2
százalékponttal emelkedett.
Nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők fontosabb ellátási formák szerint (2000. január =100,0) Forrás: KSH
A
korbetöltött öregségi nyugdíjasok száma 1 millió 442-, a korhatár
alattiaké 276,8 ezer, az előbbi 1,3%-kal több, utóbbi 10,1%-kal kevesebb
az egy évvel korábbinál. A másik népes csoport a rokkantnyugdíjasoké. A
rokkantsági (korbetöltött és korhatár alatti) nyugdíjasok száma három
év alatt (6,5%-kal) 750 ezer főre csökkent. A korbetöltött rokkant
nyugdíjasok száma 2010 elején 371 ezer fő volt, 14,5 ezerrel több, a
korhatár alattiaké 379 ezer fő, 43,4 ezerrel kevesebb, mint 2009. január
1-jén.
A nyugellátásban részesülők száma összesen 2 millió 730
ezer fő, több mint háromnegyede öregségi és öregségi jellegű nyugdíjas.
Közülük az ellátottak három csoportját érintette jelentősebb változás
2009-ben. Legnagyobb mértékben (10,3%-kal) a korhatár alatti
rokkantnyugdíjasok száma csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
A
korhatár alatti öregségi nyugdíjasok számában 10,1%-os csökkenés
következett be, miután a 2008-ban megváltozott nyugdíjmegállapítási
szabályok abban az évben az előrehozott nyugdíj fokozottabb (17,7-, nők
esetében 25%-kal nagyobb) igénybevételét eredményezték.
Hozzátartozói
nyugdíjat 3,2%-kal kevesebb, 234 ezer személynek folyósítottak, 57%-uk
özvegyi nyugdíjat, a többiek árvaellátást kaptak. Az év elején mintegy
250 ezer fő részesült valamilyen járadékban vagy pótlékban, számuk az
egy évvel ezelőttihez képest 5,5%-kal csökkent.
Nyugdíjak és fizetések: nem is olyan hatalmas a különbség?
A
nettó keresetek átlaga 2009-ben országosan 124 ezer Ft, a nyugdíjak
2010. év eleji átlaga 83 689 Ft volt. A főváros és az egyes megyék
alkalmazotti, illetve nyugdíjas járandóságai különbözően és jelentős
mértékben eltérnek a nettó átlagkeresetek, illetve a nyugdíjak országos
átlagától.
A havi nyugellátás 2010. év eleji átlaga a 2009. évi nettó keresetek százalékában (Forrás:KSH)
Az
átlagnyugdíjaknak a helyi nettó keresetekhez viszonyított arányát
vizsgálva azt láthatjuk, hogy a Veszprém megyei nyugdíjak közelítenek
legjobban (81%) az ott dolgozók nettó keresetéhez,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig a legkevésbé (68%). Szabolcsban
volt a legkisebb a nyugdíjasok havi ellátmánya (67 689 Ft), Budapesten
(104 405 Ft) a legtöbb, és a nettó keresetek is ezen a két helyen
képviselték a szélső értékeket. Érdekes az is, hogy éppen ezen a két
helyen volt relatíve legkisebb a nyugdíjaknak a helyi nettó keresetekhez
viszonyított aránya.
Ezért fontos több lábon állni
A
folyamatosan változó szabályok miatt nagyon nehéz előre látni, hogy a
levont forintokért cserébe 10-20-30 év múlva mennyi nyugdíjat fogunk
kapni. Éljünk bármely területén az országnak, az állami, a magán és az
önkéntes nyugdíjpénztárak együttes használatával sokkal nagyobb
biztonsággal készülhetünk fel nyugdíjas éveinkre.
Nyugdíjrendszerünk
2. pillérét az 1998. január 1- jén indult magánnyugdíjpénztárak
képezik. A magánnyugdíjpénztárak - a társadalombiztosítással ellentétben
- tőkefedezeti elven működnek.
Ez azt jelenti, hogy a tagok a
befizetett tagdíjjal saját maguk számára takarékoskodnak és a befizetett
tagdíj hozammal gyarapszik. Nyugdíjas korban pedig az összegyűjtött
vagyonból (tagdíj+hozam) szolgáltat a magánnyugdíjpénztár a TB (azaz
állami) nyugdíjat kiegészítő nyugdíjjáradékot.
A rendszer
harmadik pillére az önkéntes nyugdíjpénztár, amelynél a tagdíj mértékét
önmagad határozhatod meg, az egyéni befizetések 30%-át az állam
adóbevallásodban tett nyilatkozatod alapján adó-visszatérítésként a
számládra utalja. A rendszer további előnye, hogy a magán-és önkéntes
pénztárakban felhalmozott megtakarításodat nyugdíjasként akár egy
összegben is felveheted, de kérhetsz havi nyugdíj-járadék fizetést is.
(Egyösszegű kifizetés csak abban az esetben kérhető magánnyugdíjpénztár
esetén, ha a tagsági jogviszony nem haladja meg a 180 hónapot.)
NYERJ egy TV-t!!!
Ha
az alábbi kérdésre helyesen válaszolsz és regisztrálsz játékunkra,
nyerhetsz egy hűtőmágnest vagy a 4db LG Blu-ray lejátszó egyikét,
illetve fődíjként egy LG márkájú LH5020 FULL HD LCD televíziót!
Milyen elv alapján működik a magánnyugdíjpénztári rendszer?
a) felosztó-kirovó rendszer
b) tőkefedezeti rendszer
c) megtakarító rendszer
Kattints IDE, regisztrálj és nyerj! Sok szerencsét!
Címkék: