MNB - A bankok bankja

Pénzcentrum

2004. április 8. 08:23

Soron következő írásunkban a jegybankot, annak funkcióit, céljait és eszközeit mutatjuk be olvasóink számára. Mindenek előtt tisztázzuk a bankrendszerrel kapcsolatos alapfogalmakat! Bankrendszeren egy ország bankjainak összességét értjük. A rendszer lehet egy, vagy kétszintű. Egyszintű bankrendszer alatt azt értjük, amikor a központi bank közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodó alanyokkal, hitelt folyósít, számlát vezet és egyéb banki szolgáltatásokat nyújt. Ez a felépítés főként a szocialista berendezkedésre volt jellemző, ahol a jegybankot legfeljebb takarékpénztárak, beruházási és külkereskedelmi bankok egészítették ki. Ha csak és kizárólag a jegybank létezik, monobank struktúráról beszélhetünk. A kétszintű bankrendszerben a központi bank és a gazdasági szereplők közé közvetítőként beépülnek az "alsóbb szintű" bankok, így tehát nem alakul ki közvetlen kapcsolat a jegybank és a gazdálkodó alanyok között. Modern jegybankról a Bank of England 1694-es megalapítása óta beszélhetünk. Az angol nemzeti bank feladata a bankjegykibocsátás, bankügyletek folytatása, államkölcsönök nyújtása, állami bevételek kezelése és a kereskedelmi váltók leszámítolása volt. Magyarországon 1817-től az Österreichische Nationalbank, 1878-tól az Österreichisch-Ungarische Bank, majd 1924-től a Magyar Nemzeti Bank töltötte, illetve tölti be a központi banki szerepet. Az MNB, 1924-es alapításakor részvénytársaságként jött létre, jelenlegi alaptőkéje 10 milliárd forint. A központi bank működését a rendszerváltás után az 1991-es jegybanktörvény szabályozta, meghatározva az MNB legfontosabb funkcióit : - Monetáris eszközökkel, független szervként segíti a kormány gazdaságpolitikáját - Védi a nemzeti fizetőeszköz külső és belső vásárlóerejét - Kizárólagos joga van bankjegy és érmekibocsátáshoz - Arany és devizakészleteket halmoz fel - Befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, - keresletet - Intervencióval védi és befolyásolja az árfolyamokat - Vezeti az állam és egyes központi költségvetési szervek pénzforgalmi számláit - Az állam megbízottjaként külföldi hiteleket vesz fel - Végső hitelnyújtó (lender of last resort) funkciót tölt be. Az MNB fő szervei a Monetáris Tanács, az igazgatóság, a felügyelő bizottság, illetve a közgyűlés. Főbb ügyekben a közgyűlés hívatott dönteni és az alapszabályt is ez fogadja el. A Monetáris Tanács a legfőbb monetáris politikai irányító szerv, melynek tagja az MNB elnöke és alelnökei, valamint további, az alelnökök számával megegyező számú tag. A jegybankelnököt a köztársasági elnök nevezi ki, hat évre, hogy biztosítsa függetlenségét a kormánytól. Alelnökből legfeljebb öt lehet. Az fb. elnökét és három tagját az Országgyűlés választja, a további tagokat a pénzügyminiszter nevezi ki. A már említettek szerint az MNB független a kormánytól, de (optimális esetben) együttműködik vele a gazdaságpolitika megvalósításában. A 2001./LVIII. törvény alapján az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank ezen elsődleges cél eléréséhez az inflációs célkövetés rendszerét használja. Ez utóbbi szerint a központi bank a nyilvánosan közölt inflációs cél teljesítésére törekszik. Az inflációs előrejelzés elsősorban azért fontos, mert átlátható módon közvetít információt a gazdaság szereplőinek, hitelesség esetén pedig képes az inflációs várakozások szinten tartására. Az infláció kívánatos szinttől való eltérésére az MNB a monetáris politika szigorításával, vagy lazításával reagál, elsősorban az irányadó kamat megváltoztatásával. (A kitűzött inflációs cél 2005. decemberére 4%, melyet +/- 1%-os toleranciasáv vesz körül.) A következőkben tekintsük át a jegybank eszköztárát ! A jegybanki alapkamat A jegybank monetáris politikájának fő eszköze a kamat. A jegybanki kamatkonstrukciók közül kiemelt szerepe van az irányadó kamatnak, amely arra szolgál, hogy a jegybank által optimálisnak ítélt pénzpiaci kamatszintet a kamatpolitika hatásossága szempontjából leginkább meghatározó futamidőn a piacon érvényesítse.

Az MNB a jegybanktörvénynek megfelelően irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. A jegybanki alapkamat megegyezik az ún. két hetes betéti konstrukció kamatával, mely a fölös forrásokkal rendelkező bankrendszerben hatékony szabályozási eszköz. A két hetes betéti konstrukció lehetőséget biztosít a kereskedelmi bankok számára ki nem hitelezett pénzeik kamatoztatására, illetve mint sterilizációs eszköz funkcionál.

Az irányadó betéti konstrukció 2 hetes futamideje abból a szempontból optimális, hogy jelentős mértékben befolyásolni képes a 3 hónapos futamidejű pénzpiaci kamatokat, és ezáltal hatással van a kereskedelmi banki hitelek és betétek kamatárazási folyamatára is. A kéthetes futamidő megfelel a spekuláció elleni elvnek és az EKB gyakorlatának is.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az alapkamat a gazdaság egyéb területein is fontos referenciaértéknek számít. A költségvetés jegybanknál vezetett számlájára a jegybank az alapkamatnak megfelelő kamatot fizet. Késedelmes, lejárt tartozások esetén a késedelmi pótlékot illetve büntetést jellemzően a jegybanki alapkamat mértékében, illetve ennek valahányszorosában állapítják meg.

A kamattranszmisszió, azaz a jegybank által közvetlenül befolyásolt pénzpiaci hozamok és a banki betéti, illetve hitelkamatok egyidejű és arányos együttmozgásának hatékonyságát számos tényező befolyásolja: amennyiben a pénzügyi közvetítőrendszerben nem alakult ki éles versenyhelyzet, úgy a szinte monopol pozícióban lévő bank könnyen "lenyelheti" a központi kamatcsökkentést, saját profitját növelve ezzel.

Csökkenti a transzmisszió hatékonyságát, ha a bankrendszerben nagy súllyal képviseltetik magukat a dinamikus piacszerzésre törekvő bankok, melyek betéteik és hiteleik árazásakor nem a folyó nyereséget, hanem a stratégiai szempontokat tartják szem előtt.

A jelenleg is tapasztalt alapkamat csökkentés kapcsán meg kell említeni, hogy a jegybank inflációs célja gyakran összeütközésbe kerül a gazdaság által kívánatosnak tartott árfolyamszinttel. Míg a kamatcsökkentés a forint leértékelődését támogatva segíti a nemzetközi versenyképességet, addig a másik oldalon növelheti az inflációt. Ellenkező esetben egy esetleges kamatemelés felértékelheti a nemzeti valutát, kedvezőtlenül érintve az exportorientált vállalatokat, de mérsékelve az infláció szintjét.

Nyíltpiaci műveletek

Nyíltpiaci műveletek esetében a központi bank egy létező másodlagos piacon avatkozik be, von ki vagy juttat likviditást, értékpapírokat forgalmaz. Ilyen művelet például az azonnali állampapír értékesítés és vásárlás.

Így keresheted degeszre magad 3 óra munkával egy hétvégi napon: pofon egyszerű, bárkinek beválik

Akinek hét közben fix munkahelye van, az is könnyen be tud iktatni egy ilyen műszakot a hétvégéjébe.

Óriási veszélyben leszünk, ha ez a trend folytatódik: nagy a baj a munkaerőpiacon

Bár sok a középiskolás, de kevesen választják közülük a mérnöki szakokat.

Nem semmi állásra keresnek magyarokat: ez az egyetlen nagy elvárásuk

Mindazok számára, akik rajonganak a történelemért, különösen Erzsébet királynéért, most izgalmas lehetőség nyílt meg.

Erre nem számítottak a magyar melósok: hiába kevés, nem is olyan rossz a magyar minimálbér?

Óriási különbségek a minimálbérek között az Európai Unióban, ha viszont az árszínvonalbeli különbségeket kiiktatjuk, árnyaltabb képet kapunk.

Hol van ehhez képest Ausztria és Svájc? Ez az ország lehet a menekülő magyarok új Paradicsoma

Új-Zéland évről évre egyre vonzóbb célpont a külföldi – köztük magyar – munkavállalók számára, köszönhetően a magas életminőségnek és a versenyképes béreknek.

Rengeteg melóst keresnek most a magyar cégek: ezek a hiányszakmák, a fizetés nem kevés

A hazai vállalatok számára gyakran jelent kihívást a munkaerő gyors pótlása, különösen akkor, amikor hirtelen piaci vagy gazdasági változásokra kell reagálniuk.

Már elkezdődött, rövid időn belül rengeteg magyar munkáját veheti el az AI: senki sincs biztonságban?

A mesterséges intelligencia egyre inkább átalakítja a munkaerőpiacot, és bizonyos iparágakban már most is érzékelhető a hatása.

KPMG: 2025 a transzformáció éve lesz, a zavarodottság és a permakrízis évei jönnek

A fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás mind nagyobb szerepet kapnak a vállalati kommunikációban.

Műsorvezető, videószerkesztő kollégát keres a Pénzcentrum

A Pénzcentrum vlogja, a CashTag új műsorvezető, videószerkesztő kollégáját keresi.

Te tudod mennyit keres a polgármester a településeden? Végzettség nem kell, szép a fizu

A magyar önkormányzati vezetők keresete jelentős eltéréseket mutat attól függően, hogy választott vagy kinevezett pozíciót töltenek be.

Ezekben az állásokban degeszre kereshetik magukat a magyar nyugdíjasok: tömegével várják őket

Az elmúlt években egyre több magyar nyugdíjas tér vissza a munka világába: 2024 első négy hónapjában több mint 130 ezer 65 év feletti dolgozott.

Ez ám az álommeló! Kiderült, ezek a magyarok közel egymilliót keresnek havonta

A nemzetközi fuvarozás szinte minden kategóriában magasabb fizetést biztosít a belföldinél.

Óriási toborzási hullám indul a Lidl-nél: 630 ezres fizetéssel vadásszák a melósokat

A Lidl már most készül a Balaton és a Velencei-tó környékének megnövekedett nyári forgalmára: a diszkontlánc mintegy 150 új munkahelyet hoz létre a tavak környékén.

Elképesztő fontos levelet küld a NAV rengeteg magyarnak: ki ne dobd, ez lesz benne

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtöktől kezdi el kiküldeni az újabb adategyeztetési felhívásokat az alkalmi munkavállalók kapcsán.

Betelt a pohár az ételfutároknál: nyílt levélben panaszkodnak a munkakörülményeikre

Nyílt levélben panaszkodnak munkakörülményeikre, alacsony díjazásukra az ételfutárok.

Mire számíthat a magyar? Még ennek a magyar hírességnek a lánya is 3 mellékállást vállalt

Bár több színdarabban is játszik Bajor Lili, három másik munkája is van, aminek így vagy úgy, köze van a színjátszáshoz.

Ennyit keres egy bringás ételfutár 2025-ben: hétvégi fusi melónak is durván megéri

Az ételfutárként való munkavégzés a közösségi médiában gyakran kiemelkedően jövedelmező lehetőségként jelenik meg, ám a valóság sokkal árnyaltabb.

Már tényleg menekülnek a munkahelyeikről a magyarok: ezért hagyják ott az állásaikat

Jelenleg a hazai munkavállalók fele keres új munkahelyet, vagy nyitott új állás lehetőségére.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír