MNB - A bankok bankja

Pénzcentrum

2004. április 8. 08:23

Link a vágólapra másolva

Soron következő írásunkban a jegybankot, annak funkcióit, céljait és eszközeit mutatjuk be olvasóink számára. Mindenek előtt tisztázzuk a bankrendszerrel kapcsolatos alapfogalmakat! Bankrendszeren egy ország bankjainak összességét értjük. A rendszer lehet egy, vagy kétszintű. Egyszintű bankrendszer alatt azt értjük, amikor a központi bank közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodó alanyokkal, hitelt folyósít, számlát vezet és egyéb banki szolgáltatásokat nyújt. Ez a felépítés főként a szocialista berendezkedésre volt jellemző, ahol a jegybankot legfeljebb takarékpénztárak, beruházási és külkereskedelmi bankok egészítették ki. Ha csak és kizárólag a jegybank létezik, monobank struktúráról beszélhetünk. A kétszintű bankrendszerben a központi bank és a gazdasági szereplők közé közvetítőként beépülnek az "alsóbb szintű" bankok, így tehát nem alakul ki közvetlen kapcsolat a jegybank és a gazdálkodó alanyok között. Modern jegybankról a Bank of England 1694-es megalapítása óta beszélhetünk. Az angol nemzeti bank feladata a bankjegykibocsátás, bankügyletek folytatása, államkölcsönök nyújtása, állami bevételek kezelése és a kereskedelmi váltók leszámítolása volt. Magyarországon 1817-től az Österreichische Nationalbank, 1878-tól az Österreichisch-Ungarische Bank, majd 1924-től a Magyar Nemzeti Bank töltötte, illetve tölti be a központi banki szerepet. Az MNB, 1924-es alapításakor részvénytársaságként jött létre, jelenlegi alaptőkéje 10 milliárd forint. A központi bank működését a rendszerváltás után az 1991-es jegybanktörvény szabályozta, meghatározva az MNB legfontosabb funkcióit : - Monetáris eszközökkel, független szervként segíti a kormány gazdaságpolitikáját - Védi a nemzeti fizetőeszköz külső és belső vásárlóerejét - Kizárólagos joga van bankjegy és érmekibocsátáshoz - Arany és devizakészleteket halmoz fel - Befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, - keresletet - Intervencióval védi és befolyásolja az árfolyamokat - Vezeti az állam és egyes központi költségvetési szervek pénzforgalmi számláit - Az állam megbízottjaként külföldi hiteleket vesz fel - Végső hitelnyújtó (lender of last resort) funkciót tölt be. Az MNB fő szervei a Monetáris Tanács, az igazgatóság, a felügyelő bizottság, illetve a közgyűlés. Főbb ügyekben a közgyűlés hívatott dönteni és az alapszabályt is ez fogadja el. A Monetáris Tanács a legfőbb monetáris politikai irányító szerv, melynek tagja az MNB elnöke és alelnökei, valamint további, az alelnökök számával megegyező számú tag. A jegybankelnököt a köztársasági elnök nevezi ki, hat évre, hogy biztosítsa függetlenségét a kormánytól. Alelnökből legfeljebb öt lehet. Az fb. elnökét és három tagját az Országgyűlés választja, a további tagokat a pénzügyminiszter nevezi ki. A már említettek szerint az MNB független a kormánytól, de (optimális esetben) együttműködik vele a gazdaságpolitika megvalósításában. A 2001./LVIII. törvény alapján az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank ezen elsődleges cél eléréséhez az inflációs célkövetés rendszerét használja. Ez utóbbi szerint a központi bank a nyilvánosan közölt inflációs cél teljesítésére törekszik. Az inflációs előrejelzés elsősorban azért fontos, mert átlátható módon közvetít információt a gazdaság szereplőinek, hitelesség esetén pedig képes az inflációs várakozások szinten tartására. Az infláció kívánatos szinttől való eltérésére az MNB a monetáris politika szigorításával, vagy lazításával reagál, elsősorban az irányadó kamat megváltoztatásával. (A kitűzött inflációs cél 2005. decemberére 4%, melyet +/- 1%-os toleranciasáv vesz körül.) A következőkben tekintsük át a jegybank eszköztárát ! A jegybanki alapkamat A jegybank monetáris politikájának fő eszköze a kamat. A jegybanki kamatkonstrukciók közül kiemelt szerepe van az irányadó kamatnak, amely arra szolgál, hogy a jegybank által optimálisnak ítélt pénzpiaci kamatszintet a kamatpolitika hatásossága szempontjából leginkább meghatározó futamidőn a piacon érvényesítse.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.