A hivatalos statisztikákból azt látni, hogy a járvány begyűrűzése óta nem volt olyan magas a hitelfelvételi kedv, mint ősz elején Magyarországon. Szeptemberre ugyanis valósággal kilőtt többek között a személyi kölcsön igénylések száma is, e hitelek kihelyezett összege március óta nem volt ilyen magas. A számokon az látszik tehát, hogy ahogy fokozatosan lecsengett a járvány első hulláma, úgy egyre inkább jön vissza a lakosság hitelfelvételi kedve.

Az pedig nem csoda, hogy igen nagy mennyiségben realizálódik személyi hitelekben is. Ennek a fajta kölcsönnek ugyanis nagy előnye más konstrukciókhoz képest, hogy a felvett összegek szabad felhasználásúak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ember bármire elköltheti, a megvásárolt anyagi javakról nem tartozik semmiféle beszámolnivalóval.

Igen ám, de azért financiális oldalról nézve a dolgokat nem árt észnél lenni, és józan belátással dönteni arról, mire is vesz fel az ember hitelt. Mindezt úgy is megfogalmazhatnánk, hogy értékteremtő beruházására, ha a családi költségvetés is megengedi, érdemesebb hitelt felvenni, mint egyszeri luxusköltekezésekre.

Sokan elkövetik ezt a hibát

Sokan elkövetik például azt a hibát, hogy drága nyaralásra, óriási tévére, vagy egyéb luxuscikkekre költik a személyi hitelükből származó pénzt. Viszont, ha az embernek amúgy sincsen pénze óriási tévére, vagy luxusutazásra, akkor valószínűleg összességében a jövedelme sem feltétlenül alkalmas arra, hogy megpróbáltatás, vagy a nadrágszíj meghúzása nélkül vissza tudja fizetni a hitelből fakadó havi törlesztőket.

Ennek következtében sokan kerülhetnek hitelcsapdába, ami egyenes út a gazdasági lejtmenethez. A hitelekkel tehát vigyázni kell, igaz ugyanakkor, hogy azokat a fentebb említett példáknál sokkal okosabban is el lehet költeni. Nevezetesen a személyi hitel olyan beruházásoknak is könnyen adhat lendületet, amik idővel megtérülnek, majd pénzt is termelnek az embernek. Ha valaki tehát szabad felhasználású kölcsönön gondolkozik, jobban teszi, ha először az értékteremtő beruházások számbavételével kezdi.

A megtérülő beruházás

Ahogy azt láttuk, szabad felhasználású hiteleket felvehettünk luxuscikkekre is, ezek azonban a pillanatnyi örömön túl nem sok mindenkinek kecsegtetnek hosszú távú anyagi előnnyel. Ezzel szemben az okos hitelfelhasználás idővel a családi kasszát is gyarapíthatja.

Ilyen okos beruházás például egy család életében lehet valamilyen energetikai megtakarítást célzó korszerűsítés. Ezek szentháromsága a hőszigetelés, a nyílászárók cseréje, illetve a fűtési rendszer korszerűsítése. Ebben a témakörben pedig voltaképpen magyar családok millió érintettek, hiszen

De ennél is rosszabb helyzetben vannak azok, akik családi házakban élnek, ugyanis itt az épület-állomány 80 százaléka, míg a társasházak esetében a 60 százalékuk szorulna valamilyen energetikai felújításra. És hogy mindez miért kritikusan fontos? Azért, mert például a több mint 800 000, energetikai szempontból kifejezetten rossz állapotban lévő úgynevezett Kádár-kockákban élő magyar

Olyan ráfordításról van tehát szó, ami megfelelő időn belül abszolút megtérülne beruházója számára, nem is akárhogyan. Ne feledjük el ugyanakkor, hogy egy beruházást háromféleképpen lehet finanszírozni: önerőből, hitelből, illetve a kettő kombinációjából.

Az első esetben egyszerű a helyzet, viszont mi van, ha a  úgy alakul, hogy csak a másik kettőből tudunk gazdálkodni. Kétségbe esni nem kell, ajánlatosabb inkább energetikai számítást végeznünk. Azaz tisztában kell lennünk jelenlegi fogyasztásunkkal és a beruházás után várható értékkel is (fontos, hogy mindkét esetben átalánnyal kalkuláljunk). Ha ez megvan, a tervezett befektetett összeget el kell osztanunk az éves megtakarításunk összegével, így megkaphatjuk a megtérülési időt.

Mára már számos kutatás, illetve több ezer idehaza megvalósult lakossági korszerűsítés is igazolja, hogy komplex energetikai korszerűsítéssel akár annyit is meg lehet spórolni a rezsiszámlákon, hogy simán megérheti kölcsönből is belevágni a munkálatokba, hiszen a hitelkamatok ma rekord alacsony szinten vannak. Azaz az energetikai számítással alátámasztott beruházást követően a havi átalányon megtakarított összeg nagyobb, vagy legalább akkora lesz, mint a megvalósításhoz igénybe vett hitel törlesztőrészlete.

Ha mindez fennáll, akkor akár teljesen hitelből is lehet finanszírozni a beruházást, de némi önrész megléte mindig nagy segítség. Főleg akkor, ha több milliós kiadásokról beszél az ember. Az energetikai korszerűsítést célzó beruházásokban azonban az a jó, hogy a kiadásokat a pénztárcánkhoz mérten fel lehet szabdalni, így azokat külön-külön időben eltolva is véghez lehet vinni.  Mindig többet és többet megtakarítva a rezsiszámlákon.
Legyen tehát szó új nyílászárók beszerzéséről, a tető és homlokzat szigeteléséről, vagy egy új, energiahatékony kondenzációs kazán beszerzéséről, ezekkel nehezen lőhetünk mellé akkor, ha arról beszélgetünk, milyen javakra beszerzésére éri meg akár hitelt is felvenni, ha az ember anyagi helyzete alkalmas erre.

A napelem is játszik

Az energetikai korszerűsítések szentháromságához plusz egyként érdemes hozzávenni a napelemes beruházást is. Ezzel a fajta befektetéssel ugyanis meghatározott időintervallumon belül akár nullázhatjuk is a villanyszámlánkat. De számoljunk egy példa segítségével:

Egy családi házas rendszer bekerülési költségét illeti, ma általánosságban elmondható, hogy egy 3,6 kW-os rendszer - amely egy átlagos magyar háztartás éves villamos energia igényét fedezni tudja - munkadíjjal és engedélyeztetéssel 1,5-2 millió forint között mozog. Ez jó alap ahhoz, hogy kiszámítsuk, mennyi idő alatt térülhet meg egy napelemes beruházás.

A példa kedvéért, ha az energetikai számítás alapján 150 ezer forint az éves villanyszámlád, akkor 1,5 milliós beruházási összeggel 10 év a megtérülési idő. Sőt, minél inkább nőnek a jövőben az energiaárak, illetve a szabályozási környezet átalakulása, valamint a technológia fejlődése (a piaci versenyről már nem is beszélve) miatt tovább csökken a napelemek ára, annál rövidebb idő alatt lesz nyereséges egy-egy beruházás.

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy napelemekre egyre többször érhetők el különböző állami támogatások is, amik mellé kifejezetten jól jöhet, ha van az embernek tartaléka, és mellé beruázási céllal akár hitelfinanszírozás is szóba jöhet.

Te mivel furikázol?

Az energetikai beruházások mellett jó helye a személyi kölcsönnek a mindennapi közlekedési, családi járművünkbe való befektetés is. Legyen szó akár az autónk alkatrész- vagy komplett cseréjéről, bizonyosak lehetünk benne, hogy megtérülő beruházásba fektettünk. Persze mindez csak akkor igaz, ha körültekintő számításokkal tudjunk igazolni magunk felé, jobban jártunk, hogy ide került a pénzünk.

A szükséges javításokat természetesen magyarázni sem kell, ha az embernek váratlanul akkora kiadása keletkezik, ami veszélyezteti a maga, családja épségét, vagy akár a munkája biztonságát, akkor, ha anyagi helyzete engedi, mindenképpen célszerű lehet hitel bevonása a helyzet feloldására.

A jármű csere ennél egy fokkal több megfontolást igényel, de természetesen itt is megvan a kijelölt út, amin az ember elindulhat. Ha régi autót akarunk lecserélni, akkor azt általában a fogyasztás csökkentése, illetve a szervizköltségek alacsony szinten tartása motiválja, de akár gondolkodhatunk úgy is, hogy a benzinköltségektől is teljesen mentesítjük magunkat, ez utóbbira tökéletes megoldást jelenthetnek az elektromos autók.

Szerencsére a piacon ma már mindenféle megoldások elérhetők Magyarországon, arról nem is beszélve, hogy például a zöld rendszámos autókra folyamatosan jönnek milliós nagyságrendű állami támogatások is, melyek mellé az önrész fedezete például részben, vagy egészben hitelből, financiálisan egy értékteremtő beruházásnak számít.

Könnyű tehát belátni, hogy az otthonunkat érintő, energetikailag megtérülő beruházások mellett bőven találni még olyan befektetéseket, amiknek a finanszírozására potenciálisan megéri hitelből is költeni. Hiszen a megtérülés idővel realizálódik a pénztárcákon.

Mire figyelj hitelfelvétel előtt?

Érdemes tudni tehát, hogy a személyi kölcsön általában szabad felhasználású, azaz nem célhoz kötött hitel. E kölcsönök forintban igényelhetők, összegük általában 300 000 és 10 000 000 forint között mozog. A futamidők rugalmasak, jellemzően 12-84 hónaposak. A kölcsönöket a legtöbb banknál ingatlanfedezet és kezes bevonása nélkül lehet igényelni, adóstárs bevonása estén azonban magasabb hitelösszegek érhetők el.

Mielőtt azonban az ember banki hitelfelvételhez nyúlna érdemes több dolgon is átrágnia magát. Az első és legfontosabb azt megfontolni, hogy a hitelt felvenni kívánó egyén mekkora havi törlesztőrészlet fizetésére képes. Ehhez mindenképpen háztartási költségvetésszámítást kell végezni, ugyanis csak a bevételek és kiadások számbavétele után lehet eldönteni milyen mértékű törlesztőrészlet fizetésre lesz képes valaki. Fontos, és a számításnál figyelembe kell venni a nem várt jövőben negatív események, például betegség bekövetkeztét is.

Lényeges annak is a monitorozása, hogy akciós-e éppen az a hiteltermék, amit választani akarunk. És ha igen, akkor az pontosan milyen feltételek mellett értendő. Legalább ugyanennyire fontos hitelfelvételnél a lehetőségek számbavétele, azok összehasonlítása egymással.

De ugyanígy kiemelten fontos utánanézni annak is, hogy a szerződéstől való elállásnak, annak felmondásának milyen feltételei vannak. Illetve van-e lehetősége az embernek elő- vagy végtörlesztenie. Fontos, sose hagyjuk tanulmányozatlanul az Általános Szerződési Feltételeket, továbbá bárminek az aláírása előtt minden felmerülő dokumentumot át kell olvasni.

A kirívóan csábító ajánlatokkal bánj fenntartásokkal, mindig alaposan ismerd meg a konstrukciókat. És amiről ez idáig szó volt, hitelt elsődlegesen csak anyagilag megtérülő beruházásra használj, főleg pedig akkor ne költs luxus javakra, ha azok finanszírozására amúgy sincsen elég kereseted.