Se lakás, se pénz: így bukhatsz milliókat egyetlen rossz döntéssel

Ha nem is túl gyakran, időnként azért előfordul Magyarországon, hogy egy hitelintézet, pozitív előzetes hitelbírálatot követően végül mégis megtagadja a folyósítást. Ez önmagában ugyan nem lenne probléma - maximum a boltban marad a lapostévé -, lakáshiteleknél viszont ez az eljárás akár több millió forintjába is kerülhet az ügyfélnek.

A gyakorlatban ugyanis úgy néz ki a történet, hogy a tényleges hiteligénylést/hitelbírálatot csak aláírt adás-vételi szerződéssel a kézben indíthatja el az ügyfél, ennek viszont többnyire előfeltétele a foglaló megfizetése. Ez pedig nem kevés: ugyan a mértéke nincs kőbe vésve, de jellemzően a teljes vételár 10 százaléka szokott lenni.

Tehát egy 25 millió forintos ingatlan esetében 2,5 millió forint a foglaló; vagyis ennyit bukhat az ügyfél, ha önhibáján kívül (!) végül mégsem utal a bank.

- reagált a Pénzcentrum megkeresésére az MKB Bank.

Az OTP Bank statisztikái szerint szintén csak alacsony számban utasítják el pozitív előértékelés után az igényléseket, de azért időnként náluk is van erre példa. Lapunk megkeresésére küldött tapasztalataik szerint elutasítás a hitelkérelem befogadása után jellemzően akkor történik:

• Ha a tényleges bírálatig időközben bekerült az ügyfél a KHR-be, mint nem hitelezhető adós

• Az ingatlan, mint fedezet nem megfelelő (az ingatlan értékelésekor feltárt problémák, pl. értékállósági, forgalomképességi, állag problémák)

• Utólagosan kiderül, hogy a hitelkérelemben, mellékleteiben a megadott adatok nem felelnek meg a valóságnak

• Csalás gyanúja merül fel
  

Hogyan kerülhetjük el a milliós buktát?

Egy pillanatra tegyük félre, hogy az eladó általában nem véletlenül ragaszkodik az előleg helyett a foglaló megfizetéséhez: ezzel biztosíthatja ugyanis az esetleges visszalépés miatti veszteségét (ide értve az időveszteséget, illetve, hogy emiatt esetleg lemaradt egy erősebb vevőről). Ez teljesen normális és érthető.

Amennyiben sikerül az eladóval is megállapodnunk, mindezt a szerződésben is rögzítenünk kell. Ennek módja a következő: amennyiben az adásvétel a negatív hitbírálat miatt ugrik, akkor a foglaló - egy ún. bánatpénzt leszámítva - visszajár a vevőnek. Jogi szövegkörnyezetben ez nagyjából a következőképp néz ki:

Végezetül fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a fenti lehetőség kizárólag abban az esetben működőképes, ha az eladó is hozzájárul ehhez a kitételhez. Ez pedig többnyire csak abban az esetben fog működni, ha tudatjuk a vevővel, hogy nem úri hóbortból ragaszkodunk ehhez, hanem kizárólag a hitelbírálat bizonytalansága miatt (ez a jelenlegi szigorú szabályozási környezetben teljesen érthető). Természetesen ehhez biztosítanunk kell az eladót arról, hogy az előzetes hitelbírálat pozitív volt és csakis önhibánkon kívüli okból kényszerülhetünk a visszalépésre.