Lázár János péntek délelőtt jelentette be javaslatát, amely szerint a devizahiteleket az árfolyamrögzítéskor használatos árfolyamon lehetne előtörleszteni. Az elhangzott mondatok alapján ezt mindenki költségmentesen tehetné meg (nem lenne sem forint alapú maradványhitel, sem más egyéb költség). Ez alapján kiszámoltuk, érdemes-e még árfolyamrögzíteni, vagy jobban megéri kiváltani a hitelünket egy piaci kamatozású forintkölcsönnel. Nem minden feltétel mellett éri meg ez, a hosszabb futamidő esetén érdemes lehet továbbra is devizában törleszteni.
Felkavarta az állóvizet Lázár péntek délelőtti bejelentése, miszerint a bankoknak egyösszegű végtörlesztés
esetén a devizahitelesek mentésére szolgáló korábbi csomagban rögzített
180 forintos frank- és 250 forintos euró árfolyamon kell biztosítaniuk a hitelből való kiszállást, minden ezzel kapcsolatos költség
őket terheli.Legtöbben ezeken az árfolyamszinteken minimális árfolyamveszteséggel tudnak kiszállni a törlesztő részletek révén őket nyomorgató devizahitelekből. De megéri ezt tenniük egy sokkal magasabb kamatozású forint hitel segítségével?
A Bankszövetség péntek délután ismertette álláspontját. Szerintük: a javaslat jelentősen veszélyezteti a pénzügyi intézményrendszer stabilitását, valamint nagyon súlyos makrogazdasági következményekkel járhat. A várható, negatív hatásokra és veszélyekre a Bankszövetség Elnöksége felhívta a kormányzat figyelmét.
A legtöbb embernek nincs semmilyen megtakarítása, vagy egyéb forrása ezen hitelek azonnali visszafizetésére, akár a nyomott árfolyamon is. Így valamilyen hitelhez kell nyúlni a legtöbbjüknek, hogy kifizethessék teljes tartozásukat. A legésszerűbb az eredeti devizahiteleket is folyósító bankokhoz fordulni, újbóli, immár forint alapú hitelekért, amiből a devizatartozás végképp rendezhető.
Egy átlagosnak mondható mai árfolyamon 8 millió forint összegű franktartozás a rögzítéskor használt 180-as árfolyamszint mellett csak 6 millió 261 ezer forint. Ugyanez a 8 millió forintos tartozás viszont euróban csak 850 ezer forinttal csökken (egy millióval kisebb mértékben, mint a frank esetén) az euró kapcsán érvényes 250-es rögzített árfolyam révén.
De nézzük meg mindkét hiteltípus esetén, miért is lehet érdemes (vagy miért nem) - akár forinthitellel is - azonnal kiváltani meglévő tartozásainkat. Számításaink során a frankhitelek esetében 7 százalék, euró hitel esetében 8 százalékos, míg a forint hitel kiszámításakor 10 százalékos THM-ekkel számoltunk. Az alábbi táblázat tartalmazza az aktuális
(mai árfolyamokon számolt) törlesztőrészleteket, és az ennek
kiváltásához szükséges forinthitel törlesztőrészleteit egy átlagosnak számító 8 millió forintos 15 év hátralévő futamidejű devizahitel esetén.A "havi spórolás" sorokban láthatjuk a két törlesztőrészlet különbségét. Ami az árfolyamváltozás hatására változhat, a következő táblázat mutatja ezek hatását.
260-as árfolyam esetén a havonta így megspórolt összeg nő, csökkenő árfolyam mellett viszont negatívba is fordulhat a megtakarítás. A megtakarítás mértékére ugyancsak nagy hatással van a hátralévő futamidő, hiszen ekkor a kamatköltségek eltéréseinek hatása elenyészőbb. Így megnéztük, hogy mennyivel tud többet spórolni az, akinek csak 10 év van még hátra a törlesztéséből.
Számításaink végén kijelenthetjük, hogy sokak számára megérheti, akár hitelből is kiváltania deviza tartozását ezeken az árfolyamokon. Főleg azoknak, akiknek viszonylag kevés idejük van hátra a futamidő végéig. Azon keveseknek meg mindenképp, akik rendelkeznek a végtörlesztéshez elegendő megtakarítással vagy a házuk eladásából szeretnék ezt megoldani? Mindezen kijelentés mellett legyünk óvatosak a lehetőség igénybevételekor, hiszen sokszor nem éri meg ezt a megoldást választani. Annak fényében még inkább kijelenthető ez, hogy a döntés nagy valószínűséggel növeli az országkockázatot, amely negatívan hathat a magyar kamatviszonyokra.
Elemzők szerint, ha a kormány elfogadja a Fidesz-KDNP devizahitelesekre vonatkozó javaslatát, a devizahitelek arányának csökkenésével ugyan javulhatna Magyarország nemzetközi megítélése, de a lépésnek komoly ára van, a forint gyengülne, a banki veszteségek pedig megugranának. Az MNB pedig újra megerősítette, hogy csak olyan megoldást tart elképzelhetőnek, amely nem veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását és működőképességét.
Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója az MTI-nek elmondta, hogy a javaslatról nem konzultáltak a bankszövetséggel. Azt a szövetség elnökségének állásfoglalása után kommentálják.
Az MNB legfrisseb adatai alapján idén februárban már megközelítette a 17,3 millió forintot az újonnan felvett szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos szerződéses összege.
Az Erste vállalja, hogy 2026. június 30-ig biztosan nem emeli az infláció mértékével a lakossági bankszámlák és bankszámlákhoz kapcsoló betéti kártyák díjait.
Újra aktívan hirdet a közösségi médiában Dopeman hitelközvetítője, amely azt ígéri: olyan embereknek is tud kölcsönt intézni, akik a bankoktól valamiért nem kaphatnak hitelt.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.