Bízhatunk-e a hazai bankrendszerben? - a subprime válság hatása hazánkra

Pénzcentrum
2008. május 5. 05:55

Ahogy kezdődött Másodlagos jelzáloghitel-piaci válság, subprime válság, emelkedő hitelkamatok, szigorodó hitelfeltételek...Az Egyesült Államokon túl már a világ minden tájáról ilyen, és ehhez hasonló hírekkel szolgáltunk az elmúlt hónapokban. De hogyan alakulhatott ki ilyen szintű káosz a pénzügyi világban, milyen hatással lehetnek ezek a magyar bankokra, az egész gazdaságra és a háztartások pénztárcáira? Az MNB-szemle áprilisi kiadásában, Nagy Márton és Szabó E. Viktor "Az amerikai másodrendű jelzáloghitel-piaci válság és hatásai a magyar bankrendszerre" című tanulmányában is ezekre keresik a választ.

Érdemes a legelején kezdeni, vagyis ott, hogy mit jelent a másodlagos, pontosabban fogalmazva másodrendű jelzáloghitelezés. Ezek tulajdonképpen a kockázatosabb ügyfeleknek nyújtott hiteleket foglalják magukba, vagyis az olyan ügyfelekét, akiknek korábban már fizetési problémái voltak, illetve azokat is ide soroljuk, melyek összege meghaladja a fedezetül nyújtott eszköz piaci értékének jelentős részét (80%-át). Ezek tehát az úgynevezett subprime, vagyis nem elsőrendű hitelek. Szintén kockázatosabbak azok a hitelek, ahol a hiteligénylő nem rendelkezik megfelelő jövedelemigazolással, vagy az adósság jövedelemhez viszonyított aránya rendkívül magas.

Ezek ugyan jóval magasabb kamatozásúak, mint az elsőrendű ügyfeleknek nyújtott hitelek, azonban jelentős kockázatot hordoznak magukban. Az 1990-es évektől kezdve igen gyors növekedésnek indultak ezek a termékek az USA-ban, és a virágkorukat 2004-2006 között élték át. Ezzel egyidőben az amerikai ingatlanárakban is folyamatos emelkedés volt tapasztalható, ami kedvet hozott sokak számára hitelből finanszírozott ingatlanok vásárlására annak reményében, hogy a befektetés a hitelkamatokon felüli hasznot hoz majd.

Mivel 2003 végén a kamatok emelkedni kezdtek, a bankok úgy próbálták fenntartani a hitelfelvételi kedvet, hogy enyhítettek a hitelezési feltételeken, ami kevesebb önerőt, alacsonyabb kezdeti törlesztő-részleteket és enyhébb hitelbírálatot jelentett.

Az igazi csavart azonban a jelzáloghitelek értékpapírosítása hozta. A bankok számára ugyanis ez jelentette az egyik legolcsóbb likviditásnövelő lépést, vagyis ezzel próbáltak kihelyezhető forrásokhoz jutni. Az értékpapírosítás azt jelenti, hogy a bankok jelzáloghiteleik egy csoportját egy külön erre a célra létrehozott céltársaságnak (Special Purpose Vehicle) eladják, akik - ezt fedezetül felhasználva - kötvényeket bocsátanak ki, és értékesítenek befektetők felé. A hitelfelvevő ezek után továbbra is a banknak fizet, azonban a bank a hiteltörlesztés összegét továbbítja az SPV-nek, aki eleget tesz a kötvények esedékes tőketörlesztési és kamatfizetési kötelezettségeinek a befektetők felé.

Ebben a folyamatban kiemelt szerepet töltenek be a hitelminősítők, ők vizsgálják meg az értékpapírok hitelkockázatát, és megállapítják, hogy az SPV mennyire tudja lejáratkor a befektetőket illető kifizetéseket teljesíteni. Ez egy rendkívül fontos feladat, ugyanis az értékpapírokat megvásárló befektetők ezzel tulajdonképpen megspórolják azt a lépést, hogy maguknak kelljen ellenőrizni az értékpapír mögött lévő hitelek kockázatát.

A problémát az hozta, hogy 2006-ban a lakáspiac kezdett visszaesni, és a kamatszint emelkedése miatt a hitelterhek is megnőttek, ezért egyre többen késedelmesen kezdték visszafizetni hiteleiket. Ez azzal járt, hogy az értékpapírok tulajdonosai is késve, vagy egyáltalán nem kapták meg a nekik járó kamatokat, ami veszteséget okozott a befektetőknek. Ezt tovább erősítette a késedelmes fizetések miatti hitelminősítések romlása, ami leértékelte az értékpapírokat, további veszteségeket indukálva. Érthető tehát, hogy a befektetők beszüntették ezen termékek vásárlását, ezzel azonban a veszteség a bankok mérlegeiben halmozódott fel, ezért 2007-től egyre több piaci szereplő számolt be jelentős mértékű veszteségről.

A válság tovagyűrűzése

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 719 484 forintot 20 éves futamidőre már 6,26 százalékos THM-el,  havi 142 416 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,78% a THM, míg a MagNet Banknál 6,87%; az Erste Banknál 6,89%, a  Raiffeisen Banknál 7,00%, a K&H Banknál pedig 7,28%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Ezzel azonban nem csak az amerikai, de európai bankok tőkeellátottsága is veszélybe került. A likviditás hiánya, és a hitelek leminősítése folytán a bankok szigorítani kényszerültek a hitelnyújtás feltételein, és a forrásköltségek megemelkedése miatt a hitelek kamatait is emelték. Innen nem nehéz továbbgondolni a tovagyűrűző hatásokat: a gyengülő fogyasztási és beruházási kedvet és az ebből következő lassuló gazdasági fejlődést.

Mivel a pénzügyi piacok nem elszigetelten működnek - elég ha csak a bankok különböző országokban lévő leánybankjaira gondolunk - az amerikai válság más országokra is átterjedt. Az európai piacok és hazánk közvetlen kitettsége szerencsére nem jelentős. Ez azt jelenti, hogy a hazai bankoknak - a jegybank szerint - nincs külföldi jelzálog-fedezetű értékpapírja, amin keresztül közvetlenül érintené a veszteség, ilyen papírokat itthon inkább befektetési alapok vásároltak, de ezek mértéke is elenyésző. Ezzel szemben a bankok közötti bizalmatlanság, és ezáltal a likviditáshiány itthon is megjelenhet. A jegybank szakértői szerint azonban ettől a közeljövőben nem kell félni, maximum egy tartós likviditási zavar esetén fordulhatna elő, hogy csökken a bankok közötti hitelezés.

A hazai bankokat elsősorban közvetetten, azaz a likviditás szűkülése miatt dráguló finanszírozási költségek érinti kellemetlenül. A bankok tehát dönthetnek: igénybe veszik a drágább forrásokat, ekkor várhatóan azonban a megnövekedett terheket áthárítják az ügyfelekre, vagy szűkítik hitelezési tevékenységüket. Természetesen az is előfordulhat, hogy nem emelik a hitelezési terheket, hanem "lenyelik" a drágább források miatti veszteséget, ekkor azonban más formában hajtják be azt.

Az USA-ban és Európában már jelentősen szigorítottak a bankok hitelezési feltételeiken, sőt vissza is fogták tevékenységüket. Ezzel szemben hazánkban még nem jelent meg ez a tendencia. Az ábrán látható, hogy tavaly ugyan szigorítottak némileg a lakáshitelek és a fogyasztási hitelek feltételein is, azonban idén ismét enyhítettek azokon.

A forrásköltségek emelkedésére a bankok a hitelkamatok emelésével reagáltak Amerikában és néhány európai országban is. Ezzel szemben hazánkban és a régióban nem jellemző az ügyfelekre való áthárítás. Forrás: MNB

Hogy kialakulhat-e itthon is az USA-ban tapasztalthoz hasonló jelenség, nehéz eldönteni, erre a jegybank sem tesz egyértelmű kijelentést. A hitelezési feltételek túlzott enyhítése, illetve kockázatos termékek - például jen alapú hitel - megjelenése nem fest pozitív képet. Ráadásul az éles verseny miatt minden bank igyekszik felzárkózni, és hitelkeresletet növelő lépéseket tenni. Ugyanakkor hazánkban nem fordulhat elő, hogy feketelistán lévő ügyfél banki hitelhez jusson, nem úgy, mint Amerikában. Szintén nincs jele ingatlanpiaci buboréknak itthon, márpedig ezek a tényezők mélyítették igazán a tengerentúli válságot.

PC BLOGGER & PODCASTER
MEDIA1  |  2025. április 11. 18:43
Április 23-tól Morvay Ágnes tölti be a Central Médiacsoport emberierőforrás-igazgatói pozícióját.
ChikansPlanet  |  2025. április 11. 12:31
A modern építészetről a legtöbbeknek a beton, az acél vagy a tégla juthat eszébe alapanyagként, való...
Holdblog  |  2025. április 11. 09:34
Aki ismeri a walesi csoda alaptörténetét, annak a válasz már részint ismerős lehet.
KonyhaKontrolling  |  2025. április 11. 07:46
Mielőtt belekezdünk, előrebocsátom, hogy nem, nem kell kivenned a pénzed a befektetéseidből. Hacsak...
Temérdek magyar él óriási tévhitben: azt hiszik, olcsón vásárolnak, pedig így sokkal jobban megérné

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.

Megelégelték a fővárost, a Mátrába költöztek: lesajnált csodakertet próbál megmenteni a fiatal pár

Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?

Három kiló ruháért másik három kilót kapsz - így forgasd fel a ruhatáradat! (x)

Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.

NAPTÁR
Tovább
2025. április 11. péntek
Leó, Szaniszló
15. hét
Április 11.
Debrecen napja
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. december 9. 10:33