Számos összeállításunkban beszámoltunk róla, hogy világszerte több országban dinamikusabban emelkednek az átlagos ingatlanárak mint a reálbérek, mely egyértelműen megnehezíti az első lakásvásárlók helyzetét, akiknek egyre többet kell egy átlagos ingatlanért dolgozniuk. A bankok persze legtöbbször nyitottak a probléma megoldására, a kihívásra a futamidő engedékeny kitolása mellett a finanszírozási arány emelésével válaszolnak. Lássuk, hogyan lehet szinte üres zsebbel ingatlant vásárolni és hogy bukhat ezen nagyot a bank!
Amit minden jelzáloghitel igénylésekor megnéz a bank, az a hitelösszeg fedezet értékéhez mért aránya, azaz az LTV. A Loan-to-Value rátát a hitelösszeg és az értékbecslő által megállapított ingatlanérték vagy a vételár hányadosaként szokás meghatározni. (Egy közelmúltbeli hazai konferencián még szakértői körökben is vita bontakozott ki azt illetően, melyik is a klasszikus értelemben vett LTV, a később részletezett problémák pedig még ennyire sem tisztázottak, pedig egyre inkább jelen vannak...)
Mielőtt túlmisztifikálnánk a mutatót, vegyünk egy egyszerű példát: amennyiben egy 10 millió forint értékű ingatlanra 6 millió Ft hitelt szeretnénk felvenni, az LTV 60%-os. Problémába ekkor aligha ütközünk, önerőnk ugyanis elég magas ahhoz, hogy kockázatos legyen a törlesztés hanyagolása.
Gond csak akkor van, amikor egy piacon az a standard, hogy 75% felett nem hiteleznek a bankok, az ingatlanárak viszont olyannyira elszakadtak a bérszínvonaltól, hogy a vevők nem tudják letenni a 25%-os önerőt sem. Ekkor nincs mese, kockázatot kell vállalniuk a hitelintézeteknek, különben az egyik kulcsszegmensként nyilvántartott jelzáloghitelezés durván lelassul.
Arról szó sem lehet, hogy ha nem engedhetjük meg magunknak a saját lakás megvásárlását, akkor bérlakásban éljünk, ez ugyanis régiónkban ismeretlen fogalom, csakúgy mint a banki ügyfelek körében a "nem engedhetem meg magamnak" szófordulat. Ezt igazolandó lássuk az alábbi grafikonon az Európai Jelzáloghitel Szövetség adatait, melyek szerint hazánkban a saját tulajdonú ingatlanok aránya 92%-ra tehető, míg az EU-25 átlaga 65%-os.
A közép-kelet-európai régióban a privatizáció sajátosságai miatt a 80% feletti részarány megszokott, a magyar érték azonban így is kiemelkedő. (Megjegyezzük, hogy Németországban a dinamikus bérleti piacnak köszönhetően lehet alig 40% feletti az arányszám.)
Az tehát nem kérdés, hogy megvesszük, már csak azt kell tisztázni, hogy miből!
Hitel? Azt adnak bőven!
Gondolat-ébresztőül vessünk egy pillantást a következő grafikonra, mely jól mutatja, hogy világszerte tendencia a finanszírozási arány felfelé tolódása!
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Ha a fenti számokhoz hozzávesszük, hogy az Egyesült Királyságban ma már 57 évre, 125%-os LTV mellett is fel lehet venni hitelt és Oroszországban is alkalmazzák már a 100%-os finanszírozást, akkor elgondolkodtató, hogy mi vár ránk.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének álláspontja szerint hazánkban az átlagos LTV-ráta ugyan jelenleg még konzervatív, az új hiteleknél azonban már megfigyelhető az egyre agresszívabb finanszírozás.
Érdemes megjegyezni, hogy a világ legtöbb országában azért alakultak ki a magas LTV-s konstrukciók, mert az ingatlanárak jóval a reálbéreket meghaladó mértékben emelkedtek, míg hazánkban ez a megállapítás nem igaz, ennek ellenére azonban úgy tűnik, hogy ilyen kényszer nélkül is erre tart a piac.
Védőháló: van, hogy nem is éri meg törleszteni...
Az alacsony önerőből eredő magasabb banki kockázat miatt a hitelintézetek a legtöbb esetben a tetszetős jövedelemigazolás mellett előírják a törlesztési biztosítás megkötését is (mely értelemszerűen drágítja a hitelt), magasabb kamatot szabhatnak, illetve portfoliószinten is biztosítják kihelyezett High-LTV állományukat.
A finanszírozási arány felfelé tolódása persze a tengerentúlon sokak érdeklődését felkeltette, nem olyan nehéz ugyanis egyes értékbecslőket "rávenni", hogy kicsit a vételár fölé értékeljék az ingatlant, így a teljes finanszírozottság mellett még van is min osztoznia az összejátszóknak, akik közül az adós pár hónap múlva szép nyereséget zsebre vágva többé nem fizeti a törlesztőket, a bank pedig viheti az ingatlant, ami nem is annyit ér, ahogy remélte.
Az extrémen magas LTV-konstrukciókkal alapvetően az a probléma, hogy ha 125%-os finanszírozást kap az ügyfél, akkor miért törlesszen, nincs túl sok önerő, amit kockára tesz. Ha ehhez hozzávesszük, hogy számos piacon az ingatlanárak lehetséges csökkenését vetítik előre a szakértők, akkor könnyen előállhat olyan helyzet, hogy a hiteltartozás előre lefixált összege meghaladja az ingatlan értékét...
Az MNB legfrisseb adatai alapján idén februárban már megközelítette a 17,3 millió forintot az újonnan felvett szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos szerződéses összege.
Az Erste vállalja, hogy 2026. június 30-ig biztosan nem emeli az infláció mértékével a lakossági bankszámlák és bankszámlákhoz kapcsoló betéti kártyák díjait.
Újra aktívan hirdet a közösségi médiában Dopeman hitelközvetítője, amely azt ígéri: olyan embereknek is tud kölcsönt intézni, akik a bankoktól valamiért nem kaphatnak hitelt.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.