Veszélyben a hazai sertéságazat: hamarosan durván elszállhatnak az árak?

Egykor hagyomány volt, ma már csak emlék

Az egykor kuriózumnak számító disznóvágás eredete egészen az 1900-as évekre húzódik vissza. A hagyomány szerint november 30-ával kezdődött meg a disznótorok időszaka. Vidéken akkoriban, alig volt olyan ház, ahol ne vágtak volna a tél közeledtével, vagy a téli hónapokban disznót. Manapság ez jócskán megváltozott, a sertéstartók száma is jelentősen lecsökkent, de úgy tűnik, azoké is, akik nekilátnának megszervezni egy házi disznóvágás. Az ízes lakomákat, egykoron farsangkor tartották meg, így a hideg időben a húsokat el tudták tenni, hiszen ekkor még nem volt hűtőláda.

A disznóvágás hatalmas eseménynek számított. Régen aznap a gyerekek még iskolába sem mentek, azért, hogy ők is kitudják venni a részüket a sürgés-forgásból. A munkálatok már hajnalban megkezdődtek, és egész nap kitartottak. Sok család ilyenkor felváltva tartotta meg a disznóvágásokat, hogy egymásnak tudjanak segíteni.

A disznót mindig a legügyesebb férfi szúrta le, ha nem volt ilyen, aki ezt elvégezte volna, hentest vagy böllért hívtak. A disznót négyen lefogták, az asszonyok, akik a vért gyűjtötték is odaálltak. A perzselést követően megkezdődött a munka. Mindenki a saját feladatát végezte, így szépen rendben haladtak a folyamatok. Az asszonyok főleg a belek tisztítását, a töltelékek készítését készítették. A még hajadon leány feladata volt a hájas pogácsa elkészítése, ami ha jól megemelkedett, az azt jelentette, hamarosan férjet talál.

Hiába csökkentek az árak, mégse lehetünk optimisták

Noha az élősertés felvásárlási ára az elmúlt öt évben folyamatosan emelkedett ez a tendencia az utóbbi időben megfordult. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint idén a vágósertés átlagos felvásárlási ára a kezdeti januári 646 forintos összegtől idén augusztusra már elérte a 743 forintos kilónkénti árat, onnantól kezdve viszont egy csökkenés volt tapasztalható. Októberben a vágósártás kilónkénti átlagára már csak 677 forintot tett ki.

Az Eurostat adatai szerint az év első felében 3 százalékos mínuszban volt az élő sertések száma az egy évvel ezelőtti állapothoz képest, és július végéig 8,5 százalékkal kevesebb állatot tudtak levágni az EU-ban. Ami Magyarországot illeti, a vizsgált időszakban 2,2 százalékos mínuszt könyveltek el a vágóhidak

A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke december elején azt mondta, hogy bár az élősertésárak az elmúlt évek során a tenyésztők számára elfogadható szintre kerültek, a vágóhidak és a húsfeldolgozók még mindig nem tudták teljesen beépíteni a megnövekedett önköltségeket a húsok és a húskészítmények átadási áraiba.

Éder Tamás emlékeztetett arra, hogy az élő sertés ára egy másfél éves időszakon belül megduplázódott, és ezt az önköltséget sem a vágóhidak, sem a húst készítő üzemek nem tudták teljes egészében beépíteni az átadási áraikba, így ez még nem jelenik meg a fogyasztói árakban.

Amit nagy biztonsággal kijelenthető, hogy sok más élelmiszerrel ellentétben a sertéshús és húskészítmények esetében a következő hónapokban nem várható árcsökkenés, akkor sem, hogyha az energiahordozók ára esetleg egy kicsit csökken, vagy ha valami más kedvezőbb folyamat érzékelhetővé lesz, mert az élő sertés ára még nincs benne teljes egészében a termékek árába.