Hemzsegnek az ázsiai vendégmunkások idehaza: mutatjuk, mely régiókat árasztják el

A kormány bevándorláspolitikai elképzelései jelentős fordulaton estek át az utóbbi időben, a változás több mindenre vezethető vissza. Miközben a 2015-ös menekültválság idején még arról szólt a kormányzat kommunikációja, hogy "a bevándorlók nem vehetik el a magyarok munkáját", manapság már az a fő kérdés, hogy hogyan tud betölteni a kormány közel fél millió üres pozíciót.

A probléma kezelése érdekében a kormány nemrég egy olyan javaslattal állt elő, ami megpróbált volna valamiféle megoldást nyújtani. A tervezet szerint a külföldi munkavállalók a munkavállalási célból 180 napon belül további 90 napot meghaladó beutazási és tartózkodási jogot kaphattak volna. A törvényjavaslat november elsejétől lépett volna hatályba, ám a kormány végül visszavonta a vendégmunkás-törvényt.

A döntés már csak azért is érdekes, mert a kormányfő egy korábbi beszédében, mint valós igény, jelölte meg 500 ezer vendégmunkás Magyarországra hozását. Ezt alapozta meg a parlament különböző törvényekkel, amelyekkel könnyebbé vált a vendégmunkások behozatala, illetve a küldő országok köre is szélesebb lett. A statisztikák szerint az elöregedés, és a csekély munkaerőtartalék hiány miatt az utóbbi időben főleg a külföldi vendégmunkások voltak azok, akik elkezdték betömni az üres lyukakat a munkaerőpiacon.

Egyre több az ázsiai munkavállaló

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által kiadott engedélyek alapján, állampolgárságonként vizsgálva jól látható, hogy minden évben majdnem ugyanazokból az országokból érkeznek jelentős számban foglalkoztatottak Magyarországra. 2022-ben a legjelentősebb mértékben az Oroszországból érkezők száma növekedett (163%-kal), de 70% feletti növekedést mutat a Mongóliából, és 60% felettit a Dél-Koreából, Fülöp-szigetekről és Thaiföldről érkezők száma is.

A legkisebb mértékű növekedés (0,6%) Koszovó esetében mutatkozik, Koszovóból 2022-ben szinte ugyanannyian jöttek Magyarországra dolgozni, mint 2021-ben.

Jelenleg munkaerőhiány van. Elkeseredetten látjuk, hogy ki vannak szipolyozva a magyar munkavállalók, őrült mennyiségű munkát várnak el tőlük. Rengeteg a túlóra, és nagyon sok hétvégét kell olykor beáldozniuk a munkavállalóknak

- mondta lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

A szakember ugyanakkor úgy véli, hogy az 500 ezres szám, amit korábban a kormány belengetett talán egy kicsit túlzás, de a feldolgozóipar területén egy 80-100 ezer ember mindenképpen kell.

A vendégmunkástörvény is úgy halt meg, hogy meg se született. Itt érdemes hozzátenni, hogy semmilyen érdekképviseletet se vontak be a tárgyalásokba, se a munkáltatói, se a munkavállalói oldalról

- hívta fel a figyelmet.

A szakember szerint ennek megvolt a saját maga kockázata. Eredetileg maximum két évre, legfeljebb plusz egy évvel hosszabíthatták volna meg a külföldi munkavállalók szerződését, határozott időre, kölcsönzéssel.

Nagyon sokan nem látták azt, mi van akkor, ha nem kell annyi ember, mint korábban. Ez esetben a határozott idejű szerződésesektől drágább lett volna megvállni, mint egy határozatlan idejű dolgozótól. Mivel, ha elküldünk egy határozatlan idejű dolgozót, akkor a teljes időszakra járó bérét ki kell fizetni

- tette hozzá.

Az ország középső része a legnépszerűbb

2022-ben a korábbi évekhez hasonlóan a kiadott engedélyek száma az ország gazdaságszempontjából a legerősebb régióba, a Közép-Magyarországi térségbe koncentrálódott. Az összes engedély 63,5%-át itt adták ki, ebből a fővárosban a harmadik országbeli munkavállalók 51,5%-a kapott lehetőséget a munkába állásra, Pest vármegyében ez az arány alacsonyabb, 12,%.

A főváros és Pest vármegye mellett a Közép-Dunántúli és az Észak-Magyarországi régió is kiemelhető, a kiadott engedélyek 10,8 és 8,1%-a itt került kiadásra 2022-ben. Az összes érvényes engedéllyel rendelkező munkavállaló 62,7%-a dolgozik ebben a régióban, ebből 48,4% a fővárosban volt foglalkoztatva.

Magyarországon elsősorban, Nyugat-Dunántúli régióban, Zalaegerszegtől egészen Mosonmagyaróvárig, Győrben, Veszprémben, Székesfehárváron a Közép-Dunántúli régióban is megjelentek már a külföldi munkavállalók

- folytatta tovább.

A szakember szerint már Észak-Magyarországon, a Jászságon is találkozni külfüldi munkavállalókkal, sőt most már Debrecenben is. A szakértő cáfolta azokat a híreket, amelyek olykor arról szólnak, hogy külföldi munkavállaló olcsóbbak lennének a magyar munkaerőnél.

A második legtöbb érvényes engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár Pest vármegye területén dolgozott, ahol az összes érvényes engedéllyel dolgozó külföldi munkavállaló 14,2%-a volt bejelentve 2022. december 31-én. Az érvényes engedéllyel rendelkezők számát tekintve ki kell emelni még a Közép-Dunántúli régiót, ahol az összes érvényes engedéllyel rendelkező munkavállaló 11,0%-a dolgozott 2022. év végén.

2022-ben a Közép-Magyarországi régióban jelentették be a legtöbb külföldi munkavállalót (38,1%), de ettől alig lemaradva, a bejelentések 31,5%-a az Észak-Magyarországi Régióban realizálódott. A bejelentett külföldi munkavállalók legkisebb arányban a Dél-Dunántúli régióban voltak jelen (2,3%).

Jelentős az iparban dolgozók száma

A hazai gyárak munkaerő-igényének vizsgálva azt látni, hogy a feldolgozóipar (22,2%), a kereskedelem, gépjárműjavítás (13,0%), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (12,5%), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (10,5%) és az építőipar (10,1%) területén összpontosul a z összes érvényes engedéllyel rendelkező munkavállalók több mint fele, 68,2%-a. Kiszorult a TOP 5-ből az információ, kommunikáció ágazat, bekerült viszont az építőipar, a többi négy ágazat tartósan, évek óta azélen szerepel.

A legkevesebb engedélyt a külföldi munkavállalók szempontjából 2022-ben a Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (0,0%), bányászat, kőfejtés (0,0%) és a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (0,1%) ágazatokban adták ki.

Foglalkozási főcsoportonként vizsgálva a 2022-ben kiadott engedélyeket megállapítható,hogy a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások (32,2%), a felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások (18,9%) és az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások (14,6%) körében oszlott meg a munkavállalási engedélyek
több mint 65,7%-a.

2020-ban jelentősen visszaesett a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokra kiadott engedélyek száma, 2021-ben és 2022-ben azonban a trend visszatért az azt megelőző évekhez: a legtöbb kiadott engedélyt az ehhez a FEOR-hoz tartozó foglalkozásokban adták ki.

A legkevesebb engedélyt a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásokban adták ki 2022-ben (0,8%), ami összefügg a már említett, a szezonális munkára vonatkozó könnyítéssel (90 napot nem meghaladó szezonális jellegű foglalkoztatáshoz már nem szükséges engedély

A szerbek, és az ukránok számára kiadott engedélyeket a többi engedélytől eltérően főként az Észak-Magyarországi régióban (62,0%) adták ki. Jelentős még a Dél-Dunántúli és a Dél-Alföldi régió szerepe az ukrán és szerb állampolgárok foglalkoztatásában.

Bár a külföldi munkavállalók végzettségét nem látjuk, de azt igen, hogy nagyon sokaknak van tapasztalata, gyakorlati tudása gépkezelésben, valamint az alapszintű programozásban. Nagyon gyorsan tanulnak. A tanulási képességeik nagyon jó, ez sajnos nem mondható el mindig a magyar munkavállakról

- zárta László Zoltán.