Így vágja arcon a valóság a magyar dolgozókat: ennyit az őszi béremelésről

Hellovidék: Mennyire befolyásolja a munkaerőpiacot a mostani infláció – vele a fizetések elértéktelenedése? Vannak térségek, ahol nőtt a munkanélküliség? Mely iparágakat érinti leginkább?

Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője: Az elmúlt hónapok nem hoztak különösebb változást a magyar munkaerőpiacon, továbbra is csúcson a foglalkoztatottság és még ha némileg kisebb mértékben is és régiónként eltérően, de folyamatosan jelen van a munkaerőigény a vállalatok részéről. A foglalkoztatottsági adatok az elmúlt hónapokban is 4,7 millió fő körül alakultak, ami rendkívül magas szám és ennek megfelelően a munkanélküliségi adatok is az elmúlt időszak trendjeinek megfelelően alacsony szinten vannak. Az infláció hatása a bérek emelkedésében figyelhető meg elsősorban, hiszen már a tavalyi évben számos munkáltató emelt bért év közben, ellensúlyozva az infláció okozta elértéktelenedést. Ugyancsak megfigyelhető volt, hogy az évközi emelés ellenére 2023 év elején is 5-10% közötti béremelés volt a legjellemzőbb a piacon. 2023-ban viszont az évközi emelések kisebb arányban jellemzőek a vállalatoknál, ami középtávon jót tehet az inflációnak és várhatóan év végére már nem kell ilyen mértékű áremelkedéssel számolnunk.

Vannak térségek, ahol a statisztikák szerint az elmúlt negyedévben kis mértékben nőtt a munkanélküliség – jellemzően az ország keleti megyéiben –, viszont az is megfigyelhető egyes régiókban, hogy a foglalkoztatottak száma viszont nem lett kevesebb, egyszerűen csak több a regisztrált álláskereső. Az építőipar visszaesése volt az, amely érezhetően hatott a munkaerőpiacra, kérdéses, hogy mikor és milyen ütemben indulnak újra a beruházások ezen a területen.

Általánosságban elmondható, hogy ma Magyarországon, aki dolgozni szeretne, munkához jut, mert a munkaerőpiacon munkaerőhiány van. A helyzetet nehezíti, hogy a vállalatok munkaerőigénye számos esetben nem abban a régióban van, ahol az elérhető munkaerő, ezért elsősorban ez a geográfiai eltolódás az oka annak, hogy a még meglévő álláskeresőket nem tudják cégek bevonni a foglalkoztatásba. A jelenleg zajló kelet-magyarországi beruházásoknak köszönhetően várhatóan azokban a régiókban is tovább fog csökkenni a munkanélküliségi ráta, ahol jelenleg még 5% felett van és ahol még van elérhető, dolgozni akaró munkaerő.

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója: A hazai munkaerőpiacon érezhetően átalakulás van. Egyrészt lassultak a toborzási folyamatok,

ma a piacon nagyságrendileg 18-20%-kal kevesebb pozícióba keresnek embert,

mint egy vagy két évvel ezelőtt, amikor még a COVID erősen éreztette hatását. (Ebben annak is szerepe van, hogy egyre több cég lassul, és jellemzően csak a számukra nehezen feltölthető pozíciókat adják ki HR szolgáltatóknak. Az elmúlt évek sorozatos traumái rányomták a bélyegét a cégek működésére is. Ne felejtsük el, hogy ez már sorozatban a negyedik év, amikor nem adottak a feltételek a kiszámítható gyártáshoz. Kezdetben volt az alapanyaghiány, majd a COVID, aztán következett az energiaár-robbanás, tavaly óta pedig a forint kiszámíthatatlansága és az infláció teszi lehetetlenné a megbízható tervezést. Mindezek a hatások tisztán tükröződnek a makroszintű mutatókban is: az OPTEN cégfelszámolási rekordról adott kimutatást az idei év első félévben: idén június végéig több mint 30 százalékkal több céget számoltak fel, mint tavaly egész évben.

Forrás: Opten

A beszállítói láncoknál újra kulcstényezővé váltak a fizetési határidők, a finanszírozási költségek és megbízhatósági mutatók, akárcsak a 2008-as válságot követő években. A munkavállalók is elkezdték nézni, hogy mely cégek működnek megbízhatóan számukra is egyre fontosabb a stabil munkahely. Bár a foglalkoztatási ráta minden rekordot megdöntött, e mögött két olyan hatás is van, amivel a háttérben hosszú távon is számolni kell. Az egyik a munkaképes korú népesség fogyása, évről– évre egyre kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra, és egyre többen lépnek ki onnan az életkoruk miatt. Bár a nyugdíjkorhatár mára elérte a 65 évet, és lehetővé vált a nyugdíjas foglalkoztatás, ezen a területen már kevés tartalék maradt. A diákok adókedvezménye, az MMK (megváltozott munkaképességű munkavállalók) bérkorlátjának az eltörlése, a kismama szövetkezetek létrehozása és a home office intézményének kiterjesztése ezt a hatást csak részben tudja kompenzálni.

Hogyan alakult a munkanélküliség szektoronként és régiónként?

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója: Amit mi érzékelünk, hogy az egyik legnagyobb vesztese az elmúlt időszaknak az élelmiszeripar, mert a visszaeső kereslet azonnal kihat a termelés intenzitására. Az állami beruházások drasztikus csökkentése pedig leginkább az építőipart viselte meg, de ez a hatás e cégek számos beszállítójára is továbbgyűrűzött. Így az építőanyaggyárak (cserép, cement, tégla, üveg, acél, alumínium) a korábbi energiaár-robbanásban elszenvedett veszteségeik után sem tudtak talpra állni, és ezen a magas infláció miatt csökkenő kereslet csak tovább rontott.

A raktározás és a logisztika szintén vesztesek közé tartozik, mert egy recesszív piacon a visszaeső forgalom őket érinti elsőnek, és a folyamatosan növekvő üzemanyag és szállítmányozási költségek, a háború miatti csökkenő nemzetközi kereskedelem és új útvonalak mind-mind negatívan érintették a szektort.

A magas kamatkörnyezet ellehetetlenítette az építőipart is, ami azt jelentette, hogy beszakadt az szektorba irányuló munkaerőigény, illetve az itt dolgozó ukrán, szerb és román vendégmunkások továbbálltak a Nyugat-Európa felé.

A HORECA szektorban ugyanakkor továbbra is nagy a munkaerőhiány. A szolgáltatás visszaesése és a magas árak miatt sok vendég inkább a külföldi célpontokat választott idén nyáron. Mindez azt jelenti, hogy folytatódik a szektor túlélési harca, hiába zártak be sokan, a szakképzett munkavállalók nem jelentek meg a nyitott pozíciókra, hanem külföldön vállalnak idénymunkát, vagy ami még rosszabb: továbbra is magas a pályaelhagyók száma.

A feldolgozóiparon belül inkább nyertesek közé tartozik az FMCG, ennek oka, hogy jellemzően nemzetközi piacokra gyártanak, és a romló forint illetve a globális növekedés magasabb bevételt indukál. Ugyanez a helyzet az elektronika területén amit évekig az alapanyag hiány nehezített, de ez a nyomás most csökkeni látszik. Nyertesek az e-mobilitást támogató cégek is, legyen szó járműgyártásról vagy akkumulátor-gyártásról esetleg ezek beszállítóiról.

A munkanélküliség terén az elmúlt egy évben 2022Q1-es 3,7-ről 4,1%-ra változott:

Az alábbi változások történtek megyénkként:

• A saját érzékelésünk, hogy Vas megyében azért csökkent ilyen mértékben a munkanélküliség, mert már a tavalyi mobilitási felmérésünk is azt igazolta, hogy ezen megyéből volt a legmagasabb az elvándorlási hajlandóság külföldre.

• Észak-Nyugaton éppen ezért rendkívül alacsony munkanélküliség, ráadásul itt az autóipar túlsúlya tovább feszíti a munkaerőpiacot: ezért aztán itt a legnagyobb a külföldi munkavállalók számaránya, és átlagosan itt legmagasabbak a munkabérek is.
• Észak-Kelet Magyarországon a munkanélküliség emelkedése mögött a szakképzetlen munkanélküliek számarányának az emelkedése van.
• Az új beruházások jellemzően még mindig az északi régiókba érkeznek, emiatt a tapasztalat az hogy a délnyugati megyékből az elvándorlás folyamatos és növekvő intenzitást mutat. Délkelet-Magyarországról továbbra is hiányzik a szükséges beruházási volumen, ami sajnos tovább erősíti a régiós munkavállalók elvándorlását. Továbbra is komoly problémát jelent a régiót érintő szükséges infrastuktúrális beruházások hiánya, illetve az a tény, hogy az aprófalvas településrendszer miatt a munkavállalók nagy területen szétszórva vannak jelen. Mivel az új beruházások és a bérnövekedés jellemzően az Északnyugat és Közép-Magyarországon kéz a kézben jelennek meg, ezért ezek ma a fő országon belüli vándorlási célpontok.
• Közép-Magyarország olyan gazdasági piaci túlsúlyban van, hogy a munkavállalók egy recessziós környezetben is könnyen elhelyezkednek más szektorokban. Egyértelműen ez a régió a legellenállóbb a válsággal szemben.

A KSH első negyedéves jelentése szerint az ipari termelés volumene 2,9%-kal mérséklődött, a fővárosban és a megyék többségében is kisebb volt a kibocsátás. A járműgyártás és a villamosberendezés-gyártás volumene viszont bővült, az élelmiszeripar termelése ellenben csökkent. Azok a vármegyék hoztak jobb gazdasági mutatókat, ahol a járműipar nyomatékosabban van jelen. A KSH jelentése szerint országos szinten átalakulóban van a munkaerőpiac: a gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek a munkaerőpiacon, 10 ezer fővel többen dolgoztak, mint 2023 I. negyedévében, a munkanélküliek száma pedig 17 ezer fővel bővült, miközben a területi különbségek mérséklődtek. A 20% feletti infláció mellett – a KSH adatai szerint – az átlagkereset 11%-kal emelkedett, a legkevésbé Nógrádban és Budapesten (7,1, illetve 7,6%), a legjobban Győr-Moson-Sopronban (20%) nőttek a bérek. Ezekhez képest vannak frissebb adataik?

Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője: Az ipari termelés visszaesése a nemzetközi gazdasági környezet negatív hatásaival magyarázható. Az európai szinten is magas infláció a fogyasztás csökkenését eredményezte, amely hatással van a Magyarországon működő vállalatok megrendeléseire is. Ez a visszaesés a munkaerőpiacnak adott egy rövid, szusszanásnyi időt, hogy az évek óta tapasztalható munkaerőhiányt kicsit enyhíteni lehessen, de várhatóan ez csak egy átmeneti időszak, az infláció csökkenésével a fogyasztás visszaáll és az ipari termelés is növekedni fog.

Kétségtelenül tapasztalható az is, hogy az autóipar kezd magára találni és ezt a munkaerőigények kapcsán is érezzük. Az autóiparban az elmúlt években elindult átalakulási folyamatok miatt az óvatosság volt jellemző, ezért az iparág nem helyezett nagy nyomást a munkaerőpiacra. A folyamat még nem zárult le, de a munkaerőigények hónapról hónapra növekednek, ami mindenképpen jó hír, hiszen azt mutatja, hogy a magyar gazdasági fejlődés egyik jelentős tényezője, az autóipar, újra növekvő pályára léphet. A magyarországi autóipar további növekedését vetítik előre a nagy autógyártók magyarországi fejlesztései is.

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója: A magyar ipar jelentős exportbevételekre tett szert, amit a gyenge forint csak ösztönzött. Ugyanakkor a termelés befelé csökkent, a visszaeső kereslet miatt és szinte biztos, hogy ez az idén már nagyon nem fog változni.

• Az élelmiszeripari termelés csökkenése mögött a magas inflációs hatás húzódik. A csökkenő kereslet visszaveti a termelést is, amire aztán ez a szegmenselbocsátásokkal reagál. Mindez nagyon feltűnően mutatkozik például az édességiparban, amely nem rendelt új munkaerőt, és szokásos szezonális felfutásai is elmaradtak.
• Az autóiparban a mai napig nem megoldott az igények kiszolgálása, a gyárak emiatt jelentős elmaradásokban vannak továbbra is, miközben a költségeik tovább emelkedtek (magas energiaárak) Érdekesség, hogy az autóipar jóval nagyobb mértékben emelte az árait, mint azt az infláció és egyéb hatások indokolták volna, de a kereslet ezt lehetővé tette. Ezen időszakban ugyanakkor a gyártásban foglalkoztatottak bérének a reálértéke csökkent, a jellemzően exportpiacra történő gyártás miatt a cégek komoly haszonra tesznek szert az európainál alacsonyabb előállítási költség, illetve a forint gyengesége miatt. Ugyanezen hatások érvényesülnek az elektronikai gyártás terén, ahol úgy tűnik, hogy megoldódik az éveken keresztül kitartó alapanyaghiány és a kereslet pedig növekszik, ami a szintén exportra gyártó területnek komoly bővülést jelent.
• Az észak-nyugati megyékben és erősen iparosított székesfehérvári régiókban az autóipari cégek robognak előre. Ők, azok, akik leginkább lecserélték a magas fluktuációval bíró ukrán és román munkavállalóikat jellemzően ázsiai munkavállalókra.
• Az észak-keleti régióban is folyik egyfajta transzformáció, de ott még magyar munkavállalókkal dolgoznak inkább a cégek, és kevésbé nyitottak a külföldi foglalkoztatásra. Ugyanakkor természetesen itt is vannak külföldi munkavállalók, de inkább ukrán és szlovák, román vagy szerb munkavállalók jellemzőek, és jóval kevesebb az ázsiai, mint a nyugati országrészen.

Mi történt a gazdaságilag inaktívakkal?

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója: A gazdaságilag inaktívak csoportját érdemes jobban szétszedni annak alapján, hogy ki és miért tartozik ebbe a körbe. Vidéken ugyanis létezik egy viszonylag széles réteg, melynek tagjai nem szeretnék, ha látszódna a jövedelmük (adósságspirálba kerültek vagy bírói végrehajtás van vele szemben és emiatt feketén vagy szürkén, de dolgoznak). Ez főként a mélyszegénységben lévő területekre igaz: Szabolcs-Borsod-Nógrád-Heves-Jász-Baranya és Somogy egyes területei.

A másik, hogy a munkaerőhiány miatt a toborzó cégek immár ezeken a területeken is aktívak: igyekeznek átfordítani a versenypiacra a munkaképes és dolgozni akaró embereket. Az idénymunka viszont sokszor jobban fizet, emiatt nem tud elég versenyképes alternatívát kínálni a gyártás.

A harmadik tényező, hogy az inaktívak esetében sokszor olyan sok idő telt el ebben az állapotban, hogy munkaintegrációra van szükség ahhoz, hogy az illető egyén újra termelékeny legyen. Ilyen lehetőséget kínál a FETE (Felzárkózó települések) program, amelyben a Máltai Szeretetszolgálat és a Trenkwalder közösen igyekszik olyan cégeket keresni, amelyek hajlandóak egy ilyen programon keresztül ezen tartalékokat integrálni. Itt minimum 10.000 ember igazolható integrációja a cél a közel 300.000 főből.

Ha a munkanélküliek aránya a 3% alatt lenne (ami 135e fő alatti létszámot jelent), azzal a cseh vagy lengyel piac szintjén lenne a magyar. Pár éve még benne voltunk a legalacsonyabb értékkel bírók közt, de ma már 7.-8. helyre szorultunk a tavaszi közel 200.000 fős munkanélküliségi (4%-os) értékünkkel, ráadásul vármegyénkként igen eltérőek az adataink.

Az év első harmadában sok cég volt, amely a romló piaci körülményekre elbocsátásokkal reagált, és ez a tendencia – csökkenő mértékben – de ma is jelen van. Ugyanakkor a sok új beruházás miatt ez nem érzékelhető, mert azok pedig gyorsan felszívják a felszabaduló munkavállalókat.

A magas munkanélküliségi rátával bíró régiókban jellemzően magas az alacsony képzettségi szinttel bíró munkavállalók száma, akik nehezen integrálhatóak a munkaerőpiacra. Ezen térségekben még mindig magas a helyi „vállalkozók” által feketén foglalkoztatottak számaránya. Az építőipar lendület elvesztésével párhuzamosan ugyanakkor az tapasztalható, hogy egyre többen jelennek meg versenypiacon.

Az átlagkeresetek reálértéke egyelőre továbbra is csökken, mert a cégek a magas inflációs környezettel szemben már nem bírják a tartani a versenyt jó ideje.

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója: Ráadásul a munkaerőpiaci feszítettség is csökken, és így a kényszer is, hogy mindenképpen bért emeljenek. A Q2-ben az általunk mért bérnövekedés 19%-os volt a fizikai dolgozók esetében, ami alul marad az adott időszakban lévő 21,8%-os átlagos inflációval szemben. Közép-Magyarországon és Budapesten 2500 forintos kékgalléros órabéreket mértünk és Észak-Kelet Magyarországon is az 1700 forint körüli átlagórabér volt a legalacsonyabb. Az ország többi részén 1700-1900Ft közt alakultak az átlagos fizikai bruttó órabérek.

Mi várható ősztől a munkaerőpiacon? Hogyan alakulhat a munkaerőkereslet? Várható-e nagyobb, inflációkövetőbb keresetnövekedés?

Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője: Nagy változást nem várunk, továbbra is arra számítunk, hogy a cégek munkaerőigényei jelentősen nem csökkennek majd. Ennek az egyik befolyásoló tényezője, hogy a nyáron dolgozó diákok nagy része visszatér az iskolákba és emiatt lesznek olyan munkakörök, amelyekben még növekedni is fog az igény. Ami esetlegesen a munkaerőigény csökkenését okozhatja, az a külföldi munkaerő foglalkoztatásban a piacon tapasztalható változás, mégpedig az ukrán munkavállalók helyett ázsiai, elsősorban Fülöp-szigeteki munkaerő megjelenése. Az ukrán munkaerőre jellemző, magasabb fluktuáció az ázsiai munkavállalók esetében jóval alacsonyabb, és a munkaerő stabilitása enyhíthet a vállalatok erőforrás-problémáin.

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója: A munkaerőpiacon az év ezen időszakában több erős folyamat is jelen lesz párhuzamosan:

1. Az ősz a budget tervezés időszaka sok cég életében, amelyeknek az eredményességét már meghatározza, hogy miként alakul az ősz során a termelése. Éppen ezért ősszel számíthatunk egy kisebb felfutásra.
2. Az adott év eredményeit ugyanis az őszi felfutással még lehet kompenzálni, hogy téli leállás, karbantartás előtt a tervezett számokat a cégek elérjék.
3. A termelés visszaesésével és keresletcsökkenéssel se kalkuláltak sokan, és emiatt magas termelékenységgel számoltak. Ugyanakkor az értékesítési eredmények és a keresletcsökkenés miatt elmaradtak a szokásos felfutások a nyarat megelőzően, és egyelőre az uborkaszezon idején sincs nagy mozgolódás a piacon.
4. A cégek jellemzően egész évben 20 százalékkal kevesebb pozíciót hirdetnek, mint az előző két évben, és sokan befagyasztották a pozícióikat, vagy csak minőségi cserékre hajlandóak, illetve a megüresedett pozícióikat töltik újra fel.

Úgy hírlik, egyes helyeken inkább leépítenek és csendben küldik el a dolgozóikat.

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója: Vegyes a kép, mert szektoronként eltérőek a várakozások és a fenti hatások miatt nem várunk olyan nagy felfutást a munkaerőkeresletben mint az elmúlt években, inkább egy lassúbb növekedést prognosztizálunk.

Várható-e nagyobb, inflációkövetőbb keresetnövekedés?

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója: A nyári idénymunkák mind az agráriumban mind az üdülőhelyeken az ősz során fokozatosan állnak le, az itt foglalkoztatott emberek átáramlása a gyártásba és a szolgáltató szektorokba kínálatnövekedést okoz. A szezonális hatástól függetlenül is egyre növekszik a bejelentkezők száma (20%-kal több, mint az előző év azonos időszakában) ami azt mutatja, hogy az elhelyezkedés sem olyan egyszerű már manapság, mint tavaly. Sok cég a tavalyi tervezés során az inflációs hatással nem kalkulált, így béremelési lehetőségei erősen korlátozottak.

A cégek széles köre eleve kimerült, és nincsen tartaléka az inflációkövető bérezési szint fenntartásához.

A fentiek miatt a prognózisunk az, hogy a reálbércsökkenés, ami tetten érthető volt még az elmúlt havi bérezésnél is, egyelőre sajnos a csökkenő infláció ellenére sem fog megszűnni. Ráadásul valószínűleg csökkeni fog a kifeszítettség érzése a munkaerőpiacon egyes szektorokban, és csökkeni fognak a betöltetlen pozíciószámok is. A jellemzően szakképzettséget igénylő pozícióknál nem várható számottevő változás, de a betanított munkakörökben igen.

Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője: Ami a béreket illeti, évközi béremelésekre – a vállalatok többségénél – nem számítunk, inkább 2024 év elején várható ismét jelentősebb béremelés a vállalatoknál, hogy valamelyest kompenzálni tudják az éves infláció mértékét. A béremelés mértékét jelenleg még nem látjuk előre, majd az őszi, tervezési időszak már több információval szolgál majd számunkra is ezen a területen.

Mit tapasztalnak, megjelentek/megjelennek ősztől tömegesen a munkaerőpiacon a pályamódosításra készülő pedagógusok? Mennyi esélyük van elhelyezkedni a magyar piacon? (Milyen szakokkal a legegyszerűbb a pályamódosítás?)

Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője: Személy szerint én nem várom a pedagógusok tömeges megjelenését a munkaerőpiacon. Aki szakmát szeretett volna váltani, mert nem találta meg a számítását a tanári pályán, eddig is megtette, megtehette, és ahogy említettem, a magyar munkaerőpiacon van is lehetőség elhelyezkedni. A tanárok szakértelmére, legyen szó nyelvtudásról, reál vagy humán szaktudásról, szükség lehet bármely vállalatnál. Én azonban annak örülnék, ha a tanárok az iskolákban maradnának és tudásukkal, tapasztalatukkal járulnának hozzá ahhoz, hogy minél színvonalasabb képzésben részesüljenek a diákok, tovább javítva ezzel Magyarország versenyképességét.

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója: Attól függően, hogy ki és milyen képesítéssel bír, a munkaerőpiac nyitott a magas képzettségi fokkal rendelkezőkre, főleg a reál tantárgyak képviselőire nagy az igény. Ezt a hullámot már tavasszal is meglovagolták sokan. Azok a szellemi foglalkozásúak, akikből már eleve sok van a piacon nehezebben fognak tudni pályát módosítani, de vannak olyan rokon területek, amelyek szintén nyitottak lesznek a jelentkezőkre. Rendkívül magas az értékesítői pozíciók száma, de a nyelveket beszélőkre is folyamatos az igény a szolgáltató szektorban, a raktározás, logisztika szintén emberért kiált, az online marketing is keres munkatársakat. Ugyanakkor lassulni látszik a pozícióváltások száma, és a munkavállalók már kétszer is meggondolják, hogy akarnak-e és mennyiért akarnak váltani. Fontos azt is megjegyezni, hogy nyelveket beszélők közül sokan a külföldet választják.