Hatalmas pofon a városi családoknak a csok és a babaváró elvesztése: esélyük sem lesz lakást venni

A családi otthonteremtési kedvezményen (csok) belül a falusi változat vált kelendőbbé az elmúlt években, a falusi csok 2019 közepén jelent meg, és a bevezetése óta folyamatosan magas a részaránya a csokon belül, jelenleg valamivel 50 százalék fölött van. A csok nagy előnye, hogy a vissza nem térítendő támogatás mellé kedvezményes, 3 százalékos kamatú lakáshitel jár, ami nagyon kedvezőnek számított az utóbbi időben, amikor a piaci lakáshitelek kamata 10 százalék körüli.

Két gyereknél új és használt lakásra is 10 millió, három vagy több gyerekre pedig 15 millió forintnyi kedvezményes hitelt igényelhetnek idén a családok.

A babaváró szigorítása sokkolhatja a hitelpiacot

A babaváró hitel szigorítása még tovább szűkítheti a családok lakáshoz jutási lehetőségét, és a többi támogatott hitel piacát is. Jövőre csak azok a házaspárok juthatnak hozzá a 10-ről 11 millió forintra emelkedő kölcsönösszeghez, akiknél a pár nő tagja nem töltötte még be a 30. életévét. Ha 30-41 év közötti a házaspár nő tagja, csak akkor kaphatják meg a támogatott hitelt, ha orvosi papírokkal igazolják a várandósságát.

A különféle statisztikák alapján ez a szigorítás komoly visszaesést eredményezhet az igénylésekben. A KSH adatai szerint 2018-ban az első házasságkötés időpontja átlagosan 30,1 év volt, és a gyerekek több mint felét (51,1 százalékát) 30 évesnél idősebb anyák szülték meg. A 30 éves nők 55,9 százaléka gyermektelen volt az öt évvel ezelőtti felmérés szerint, 24,2 százalékuknak volt egy gyermeke, 13,1 százalékuk kétgyemekes, és csak a maradék 6,8 százaléknak volt három vagy több gyermeke.

A 30 fölöttiek nagy számban számítottak a babaváróra, vagyis nagyon sok házaspár eleshet jövőre ettől támogatástól. Köztük olyan viszonylag fiatalon szült anyák is, akik az első gyereküket ugyan 30 alatt vállalták, de mostanra már elmúltak 30 évesek, és a második, harmadik gyereküket tervezve vennék fel a hitelt.

A babaváró támogatás kiesése pedig a teljes lakáshitelpiacot sokkolhatja. Az MNB felmérése szerint ugyanis a babaváró támogatást igénylő adósok kétharmada lakásvásárláshoz használta fel a hitelt, sokan további hitelekkel kiegészítve.

A lakóingatlanok ára egy MNB-s felmérés szerint egész Európában Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben, 2015 óta 156 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor az adósságfékszabályok szigorúak, ha hitelből szeretne valaki lakást vásárolni, legalább 25 százaléknyi önerőt elő kell teremtenie. Ebből 20 százalék a kötelező minimum, amit a bankok előírnak, a többi az illetékekre, költségekre megy el. Az illetéket a csokos lakásokra ugyan elengedik, de jövőre a városi csok kivezetésével ez a lehetőség a gyerekes családok számára a nagyobb településeken megszűnhet, és egyelőre még a falvak esetében is csak remélni lehet, hogy megmarad.

A tanulmány azt is megállapítja, hogy egy 35 év alatti fiatalnak, aki az első lakását szeretné megvásárolni, átlagosan 10 évig kell takarékoskodnia csupán az önerő előteremtésére.

Ez pedig azt jelentheti, hogy ha a családtervezést fontolgató házaspárok az életkoruk vagy a kiszemelt település miatt elesnek az állami támogatásoktól, csak sokéves késéssel tudnak hozzájutni olyan lakáshoz, amelyben szívesen felnevelnék a gyerekeiket., kivéve, ha az egyik preferált kistelepülésre költöznek.

A csok mellé sokan vesznek fel a támogatotton túl piaci kamatozású kölcsönt is. Jelenleg a friss lakáshitelek mintegy 30 százaléka kapcsolódik már csokhoz, vagyis ez a támogatás az egyre szűkülő lakáshitelpiac egyik motorja, elvesztése a nem támogatott kölcsönök igénylésére is negatívan hathat azoknál, akik támogatás nélkül nem tudnak már lakást venni.