Baj lehet a magyar szamócával: elárasztja az országot az olcsó külföldi gyümölcs

Magyarországon a szamóca termőterületének pontos megállapítása szinte lehetetlen feladat, mivel rengeteg olyan kistermelő van, akik pár tíz, vagy akár csak pár száz négyzetméteren foglalkoznak termesztéssel. Emellett a szamócánál a többi gyümölcsféléhez viszonyítva arányaiban kevesebb a nagytermelő

- árulta el az Agrárszektor kérdésére Kelemen Péter, a FruitVeB ügyvezető igazgatója.

A szakember elmondta, hogy a területalapú támogatási kérelmekben az látható, hogy a 2020-as 550 hektárnyi terület 2021-ben stagnált (547 hektár), viszont 2022-ben jókora növekedést mutatott (635 hektár). Ennél azonban egészen bizonyosan nagyobb területen foglalkoznak szamócával, a valós szám a kistermelők területeit beszámítva valahol 850-950 hektár között lehet. A FruitVeB ügyvezető igazgatója beszélt arról is, hogy a szamócánál a termesztésben egy körülbelül 5 éves ciklikusság figyelhető meg, egy ilyen cikluson belül a területek először növekedni kezdenek, majd amikor túl sok termelő lesz a piacon, vagy beüt egy-két rosszabb év, a terület csökkenni kezd, aztán a folyamat ismétlődik.

Jelenleg egy 5 éves ciklusnak vagy a csúcsán, vagy éppen utána vagyunk. Alapvető hatása lesz a hazai termelés alakulására az egyre növekvő inputananyagáraknak - műtrágyák, növényvédő szerek, fólia stb. - és a munkaerő drágulásának. Többek között azért sincs túl sok nagy termelő Magyarországon, mert már 1 hektár szamóca is brutális munkaerőigényt jelent, évi 3-6 ezer munkaóra között, a termesztés intenzitásától függően

- mondta el Kelemen Péter.

A hazai fogyasztás felét elégíti ki a magyar szamócatermés

A szakember a hazai szamócatermés mennyiségét illető kérdésünkre kifejtette, hogy az utóbbi 10 évben a hazai termelés volumene 4800 és 6000 tonna között ingadozott, 2022-ben 5500 tonna körül volt. Mint mondta, valószínűleg ez volt az 5 éves ciklus csúcsa, vagy az idei év lesz az. Kelemen Péter beszélt arról is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyar átlagfogyasztás 0,7 kg/fő/év körül van, de a FruitVeB becslései szerint ennél valószínűleg egy kicsit több, valahol 0,8 és 1 kg között lehet, mert körülbelül 8000-9500 tonna szamóca kerül értékesítésre Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a hazai termelés egyáltalán nem fedezi a belföldi fogyasztást, csak valamivel több, mint a felét. A hazai export teljesen jelentéktelen, mindössze 10 és 70 tonna között ingadozott az utóbbi 10 évben.

Az import kiemelt jelentőségű, és nemcsak a hazai igények kielégítése, hanem az árak alakulása szempontjából is. Két legfontosabb partnerünk Spanyolország és Görögország. Az ezekből az országokból származó tételek mindig a hazai termésű szamócánál hamarabb jelennek meg a piacokon, és mindig olcsóbbak is, mert ezekben a déli országokban már szabadföldi szamócát szednek akkor, amikor mi még az üvegházi termesztésű gyümölcsöt tudjuk csak betakarítani. A fűtött termesztés egyébként nem túl jelentős, mindössze pár tíz hektár Magyarországon, a teljes termőterület legfeljebb 2%-a lehet

- magyarázta Kelemen Péter.

Mennyibe kerül a szamóca Magyarországon?

Kelemen Péter hazai termesztésű szamóca árát illetően elmondta, hogy a nagybani árak április elején jellemzően 4000 Ft/kg körül vannak az első tételeknél (fűtött termesztés), majd április végére 2500 Ft környékére mérséklődnek. Ilyenkor az import tételek ára még jóval alacsonyabb, és jellemzően ez is dominálja a hazai piacot, mivel még nincs nagy árutömeg magyar szamócából. Május végére szokott eltűnni az import és a belföldi ár közötti különbség, amint az az alábbi ábrán is látható.

Ennek az évente megismétlődő folyamatos árcsökkenésnek az üteme az, ami nagyon nem mindegy: ha hirtelen melegszik fel az idő április környékén, megeshet, hogy a szabadföldi állományok gyorsan beérnek, és „rácsúsznak” a hidegfóliás szamócára. Ilyenkor rövid időn belül jelenik meg nagy mennyiségű magyar áru a piacon, ami brutálisan le tudja húzni az árakat, tavaly például ez történt, annak ellenére, hogy hűvösen indult a tavasz, és egy darabig reménykedni lehetett benne, hogy ez nem következik be.

Az idei évben a tavalyinál sokkal hűvösebb, csapadékosabb az idő, ami elhúzódó érést, és a mennyiségek lassabb, nyugodtabb piaci levezetését eredményezi, ez a termelőknek is jó, nem alakul ki túlkínálati pánik. Fontos, hogy bár hűvös volt, a lengyelekkel ellentétben mi nem kaptunk májusi fagyokat, így a csapadék lehet, hogy okoz növényvédelmi problémákat, de fagy miatti terméskiesésre nem kell számítanunk az idén

- mondta Kelemen Péter.

A teljes cikk az Agrárszektoron olvasható.