Brutális esőzés csap le az országra: ezeken a helyeken lehet pusztító villámárvíz

A magyarországi folyók vízszintje jelentősen emelkedett, a Dunán több helyen elsőfokú árvízkészültséget rendeltek el. Az Országos Vízjelző Szolgálat napi vízjárás-jelentése a jelenlegi és a következő hat napra a következő:

• A Duna a hazai szakaszán Komáromig apad, lejjebb árad. A folyó közepes vízállású.
• A Tisza a hazai szakaszán Vásárosnaményig árad, máshol alig változó vízállásokat mérnek. A folyó a duzzasztásmentes (vagyis a Záhonyig és a Kiskörétől Csongrádig tartó) szakaszokon Vásárosnaményig igen alacsony, lejjebb alacsony vízállású. Záhonytól kezdődően a vízjárást az erőművek üzemrendje jelentősen befolyásolhatja.

Az OVSZ előrejelző rendszerében szereplő hazai vízmércékre készített számítások alapján a következő hat napban

• az I. fokú készültségi szint körüli, illetve azt meghaladó vízállások valószínűek a Dunán (Nagybajcsnál), a Sajón és a Zagyván,
• II. fok feletti vízállások a Dráván, továbbá III. fokú árvédelmi készültségi szint körüli vízállások a Murán és a Tarnán.

De nem csak azok vannak ilyen helyzetben veszélyben, akik vízpart közelében élnek. Ahogy arról néhány napja beszámoltunk, Csokonyavisonta és Somogyaracs közötti úton, a területre lezúduló nagy mennyiségű esőt követően alakult ki villámárvíz. A Barcstól északra található Csokonyavisontán több mint egy órán át szünet nélkül szakadt az eső pénteken egy lassan áthelyeződő zivatarcellának köszönhetően, 70 mm-nél is több csapadék hullott a település környékére.

Hatalmas árvízvédelmi fejlesztések zajlanak az országban

Mintegy 3,9 milliárd forint európai uniós támogatásból fejlesztik a Rába és a Rábca folyók árvízvédelmét. A november végéig tartó fejlesztés célja az, hogy a folyók elsőrendű védelmi vonalaival ármentesített öblözetek árvízi kockázatát csökkentsék, és biztosítsák a mentesített területeken élő lakosság élet- és vagyonvédelmét. A beruházás Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém vármegye tíz településének közigazgatási területét érinti.

A fejlesztés során

• Kemenesszentpéternél másodrendű védvonalat építenek ki annak érdekében, hogy a Rába jobb oldalán lévő szükségtározó megnyitása esetén ne ideiglenes gáttal védjék a települést.
• A projekt részként már megépült Pápócnál a fenékküszöb, amely egyrészt biztosítja a meder és zátonyok állandó vízborítását kisvizes időszakban, valamint javítja az árvízlevezetés feltételeit. A létesítmény megemeli a térségi talajvízszinteket, emellett frissvíz-utánpótlást biztosít a Pápoci-holtágban.
• A Rábcán fejlesztik a mosonszentjánosi, mosonszentmiklósi, lébényi és börcsi zsilipeket.

A Környezeti és energiahatékonysági operatív programból támogatott fejlesztést az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciuma valósítja meg.

Emellett összesen 3,9 milliárd forint értékben, százszázalékos hazai és uniós támogatás segítségével fejlesztik az árvízvédelmi töltéseket a Felső-Tisza két mellékfolyóján, a Krasznán és a Batáron. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság konzorciumában, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében zajló projektben a Kraszna jobb partján Kocsord és Olcsva között 16,7 kilométeren, a folyó bal partján Olcsva és Vásárosnamény között 4,3 kilométeren, valamint - a 2019-ben kiépült szakasz folytatásaként - a Batár-patak bal partján Magosliget térségében több mint fél kilométeren fejlesztik a meglévő töltéseket.

A beruházás eredményeként a Kraszna és a Batár mentén összesen mintegy huszonkét kilométeren magasítják a folyók védvonalait, amelyek ezzel kerékpározásra is alkalmasak lesznek. A Batárt érintően újjáépítik a csőzsilipet és a mobil szivattyúállást, valamint a megépülő vízi létesítmények fenntartásához és üzemeltetéséhez szükséges eszközök beszerzését is biztosítja a program.

A fejlesztésre azért van szükség, mert a Felső-Tiszán gyakori jelenség a Tisza árvizeinek visszaduzzasztása a Szamosba, a Krasznába, a Túrba és a Batárba. Emellett előfordul, hogy a mellékfolyókon egymást követő több árhullám egyesül és az így kialakuló nagyobb árvíz találkozik a Tisza árhullámával, ami különösen Vásárosnamény térségében okozhat nehéz árvízi helyzeteket.

Továbbá javult az árvízi biztonság a Közép-Tiszán Kisköre és Szolnok között a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP), az Európai Unió és a magyar állam 18,1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósuló beruházás révén. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Kötivizig konzorciumában megvalósuló projekt legfőbb célja - a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) programnak megfelelően -, hogy az eddiginél szabadabb utat engedve a folyónak, árvíz esetén gyorsabb, akadálymentes lefolyást biztosítson.

Ennek érdekében töltésáthelyezésekkel megszüntették a hullámtéri szűkületeket, elbontották az övzátonyokat, eltávolították az árvizek levonulását gátló tereptárgyakat, illetve az ugyancsak lefolyási akadályt képező, elburjánzott, nem őshonos, invazív növényzetet. A projekt egyik legfontosabb elemeként, a kritikus szűkületek megszüntetése érdekében az árvízvédelmi fővédvonalakat áthelyezték négy helyszínen: új földművek épültek a Tisza jobb partján Szórópuszta és Doba között, Nagykörű közelében, továbbá a Tisza bal partján Szajolnál és Óballánál. Ezzel 376,5 hektárral bővült a hullámtér. Több helyszínen is indokolt volt az övzátonyok rendezése: a Tisza bal partján, a kiskörei vasúti híd feletti szakaszon, a Tisza jobb partján, a Kanyari szakaszon, továbbá a Tisza bal partján, a nagykörűi kompátjáró alatti és feletti szakaszokon.

Fejlesztésekre pedig szükség van, jelentős károkat okoznak most is az áradások

Idén januárban annyi csapadék esett, hogy helyenként kiköltöztetésre is szükség volt, több folyó, patak áradt Észak-Magyarországon. Ipolytarnócon különösen nehéz volt a helyzet, de áradt a Bodrog, a Sajó, az Ipoly, a Tarna, a Zagyva és számos patak Magyarország északkeleti részén. Több utat lezártak és homokzsákokkal védekeztek.

A síkvidéki Kárpát-medence Európa második legnagyobb folyama a Duna, valamint az ugyancsak bő vízhozamú Tisza és mellékfolyóik vízgyűjtő területe. Egy-egy jelentős áradás még napjainkban is komoly fenyegetést jelent, mint amilyen legutóbb a 2013-as nagy árvíz volt, a múltban, a folyamszabályozás és a korszerű vízgazdálkodás előtti időszakban pedig nem egyszer okozott pusztító katasztrófát az áradó víz zabolázatlan ereje. Jellemzően a Duna és a Tisza együttes áradására 50-60 évente akadt példa.

Az árvizek három nagy csoportra oszthatóak: a jégtorlódásból adódó jeges árvíz (ilyen volt például az 1838-as pesti ár), az egyszerre olvadó hótömegből keletkező tavaszi árvíz (ez okozott a Duna felső szakaszán 150 éve nem látott vízszintet 2006 márciusában), illetve a nagy tavaszi vagy nyári esőzésekből keletkező zöldár. De, hogy melyek voltak a legnagyobb magyar árvizek? Erről korábbi cikkünkben írtunk, mely ide kattintva olvasható is.