Kész, ennyi volt: megszűnt a tanítóképzés a vidéki városban több évtized után

Több évtized után megszűnt a tanítóképzés Kecskeméten, miután a református egyház tavaly átvette a helyi Neumann János Egyetem (korábban Kecskeméti Főiskola) Pedagógusképző Karát, ami így a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) szervezetébe olvadt, írja a Népszava.

Tanítóképzési alapszakra már csak Budapesten és Nagykőrösön lehet jelentkezni, Kecskeméten az óvodapedagógusi, csecsemő- kisgyermeknevelői és közösségszervezői szakok maradtak.

A kecskeméti tanítóképzés nagy múltra tekintett vissza, emlékeztet a lap: a református egyház 1918-ban alapította meg a Református Tanítóképző Intézetet, amelyből 1986-ban – akkor már állami fenntartásban – létrejött a Tanítóképző Főiskola. Az intézményt 2000. januárjában integrálták a Kecskeméti Főiskolába, ami 2016. júliusában olvadt össze a Szolnoki Főiskolával, így jött létre az alapítványi fenntartású Neumann János Egyetem.

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás szerint nem meglepő, hogy a Neumann egyetemet fenntartó alapítvány viszonylag gyorsan megszabadult a Pedagógusképző Kartól, az ugyanis kevéssé vág az alapítvány profiljába. A PSZ alelnökét aggasztja, hogy a hazai pedagógusképzés egyre nagyobb része szakad el az állami oktatástól és kerül az egyházakhoz. A PSZ és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint a pedagógusképzés gerincét továbbra is az állami egyetemeknek kell jelenteniük, ezt a felelősséget az állam nem háríthatja át az egyházakra. Úgy vélik, biztosítani kellene a választás lehetőségét az egyházi és az állami felsőoktatás között.Totyik Tamás emellett azt is problémának tartja, hogy az átszervezésekkel a pedagógusképzés keretszámai nem változtak, és az sem várható, hogy vonzóbb lesz a pálya.

Egy pályakezdő diplomás átlagbére ma bruttó 350 ezer forint, míg egy kezdő pedagógusé bruttó 230 ezer.