Nem árt vigyázni: így trükköznek a tűzifával idén télen a dörzsölt kereskedők

Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy 2019-es adatok alapján a különböző településtípusokon mivel fűtenek a háztartásokban. A távfűtés a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban népszerű, 20,5 és 36,4 százalékkal. Sokan cirkó-, etázsfűtést alkalmaznak gázzal: a fővárosban 44,3 százalék, vidéki nagyvárosokban 22,1 százalék, egyéb városokban 22,7 százalék, a községekben 14,3 százalék. Nem gázt használva, de ugyanezzel a módszerrel a községekben fűtenek legtöbben: 42 százalék, míg a fővárosban csupán 4,7 százalék - ebben a kategóriában a legnagyobb a különbség a községek és Budapest között.

A legelterjedtebb energiahordozó 2019-ben a gáz volt itthon, míg a szilárdtüzelés (például fa, szén, brikett) áll a második helyen, a harmadik a városokra jellemző távhő. A legalsó jövedelmi ötödben a háztartások csaknem 40 százaléka fűt kizárólag szilárd tüzelővel, míg a legfelső ötödben ez csak 9 százalék. Azaz a fatüzelés elsősorban a szegényebb rétegek energiahordozója, szemben a gázfűtéssel.

A légszennyezettségi adatok is jól mutatják, mennyire fontos lenne odafigyelni a télen fűtés gyanánt elégetett szilárd tüzelőanyagokra, kiváltképp azok minőségére. A Európai Számvevőszék korábbi elemzése szerint

Magyarország a negyedik legrosszabb levegőjű uniós tagország, a téli időszakban a légszennyezettségi adatok esetenként még a kínai és indiai adatokat is meghaladják.

Magyarországon a téli időszakban a legnagyobb problémát az elavult fűtőberendezések jelentik, illetve az ezekben elégetett rossz minőségű tüzelőanyag, amely sok esetben nem más, mint szilárd hulladék: rongyok, különféle műanyagok, háztartási szemét - erre hívta fel a figyelmet nemrég a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének vezetője, Kerekes György. Ahogy kiemelte, már rövidtávon is jelentősen javulna a levegőminőség a megfelelő tűzifa (maximum 15 százalékos nedvességtartalmú, erdőgazdálkodásból származó tűzifa, brikett vagy pellet) használatával és a fatüzelésű rendszerek fejlesztésével, a szálló por mennyiségét már ez is jelentős mértékben visszaszoríthatná.

A szilárd tüzelés során jellemzően fa, fa- és zöld hulladékból préselt brikett, pellett vagy szén égetése
történik. Magyarországon a fa a legelterjedtebb szilárd tüzelőanyag, áll a Habitat for Humanity tűzifával kapcsolatos tanulmányában. A fával való való fűtés hatékonysága alapvetően 3 tényezőtől függ: a fa minőségétől, a fűtési módtól és a lakás adottságaitól.

Ezek a tényezők befolyásolják, hogy egy háztartás számára mekkora költséggel jár otthonának megfelelő mértékű kifűtése.

A szilárd tüzelőanyagok közül a fa fűtőértéke alapvetően a fa keménységétől és szárazságától függ, a több mint egy évig szárított fa fűtőértéke kétszerese a frissen vágott fáénak. Mivel a fa árát tömegben vagy térfogatban adják meg, ezért fontos kiemelni, hogy

adott térfogatú szárazfa tömegre könnyebb, mint a nedves, azonos tömegű puhafa térfogata pedig nagyobb, mint a keményfáé.

Tüzelésre alapvetően a keményfák alkalmasak, mint például a gyertyán, cser, akác, bükk, tölgy, kőris.
A puhafák, mint a nyár, fűz, hárs, gyümölcsfák, fenyőfélék alacsony fűtőértékük és a fűtőberendezést
roncsoló hatásuk miatt nem kifejezetten alkalmasak fűtésre. A szociális tüzelőanyag-támogatást is alapvetően kemény tűzifa vásárlásához nyújtja az állam. Amennyiben a településen nem megoldható gazdaságosan a kemény tűzifa beszerzése, úgy lehetőség van puhafa, illetve barnaszén beszerzésére is, azonban ez utóbbi kettő nem kifejezetten javasolt tüzelésre, alacsony fűtőértékük, illetve magas károsanyag-kibocsátásuk miatt.

Tudatos átverés és/vagy tájékozatlanság?

Ahogy a fentiekből is kitűnik, nagyon nem mindegy, hogy a fűtésre szánt fának milyen a minősége. A bosszúság mellett anyagilag is rosszul járhatunk, ha trükköző kereskedőtől vesszük a télire valót. Nem mindegy például, hogy súly- vagy térfogat-áron vesszük a tüzelőanyagot, a kereskedők ugyanis gyakran trükköznek azzal, hogy a kilóáron mért fát (vagy szenet) vizesen adják, ezáltal jóval többet fizethetünk, és az áru fűtőértéke is jelentősen csökken.

A csalások, csúsztatások között talán még a legenyhébb verzió, hogy a kereskedő a legfrissebb, legnedvesebb fáját adja súly szerint.

A súlyméréssel eleve sokan trükköznek, tudva, hogy házhoz szállítás esetén a vevő úgysem tud ellenőrizni. Előfordul, hogy az árat köbméter helyett erdei űrméterben fejezik ki a kedvezőbb ár látszatáért, vagy ömlesztett űrméterrel számolnak, miközben köbméterről beszélnek. Néha még a fafajjal is becsapják a tájékozatlan vevőket: ha a tölgy helyett égert vagy juhart adnak el, csak nyernek rajta, míg a vásárló kevesebb fűtőértéket kap a pénzéért. A durvább esetek közé tartozik az adócsalás (konkrétan a számla nélkül eladott fa), de a lopott anyag eladása is. Utóbbi esetben a rendőrség a fát kártérítés nélkül lefoglalhatja, a vevő ellen pedig orgazdaság miatt eljárás indulhat.

A tűzifa értékesítési mértékegységére vonatkozóan jelenleg nincs törvényi szabályozás Magyarországon. A tűzifa-kereskedőket, Tüzép-telepeket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal EUTR Faanyagterméklánc-felügyelete ellenőrizheti, tehát az értékesítési gyakorlatot is ez a szervezet befolyásolhatja. Az állami erdőgazdaságok egyébként egységesen, térfogat alapján értékesítik a tűzifát, ezzel a gyakorlattal szemben a tűzifát a tüzépesek, fakereskedők gyakran kilogrammra, mázsára vagy űrméterre adják - utóbbi 1x1x1 méter külső térfogatot elfoglaló mennyiségű faanyagot jelent. Az erdészeti gyakorlatban a sarangba rakott fára vonatkoztatják (erdei űrméter), de a kereskedők sok esetben alkalmazzák teherautóról leborított állapotú anyagra (ömlesztett űrméter).

Rendkívül félrevezető, ha köbméternek nevezik az így értelmezett mennyiséget, ami már-már a csalás határát súrolja.

Az ömlesztett űrméter jóval kevesebb faanyagot tartalmaz, mint egy sarangba rakott űrméter. A működési engedéllyel rendelkező tűzifa-értékesítő helyeken, telepeken egyébként a pontos mérés ellenőrizhető módon biztosított, éljünk vele.

A Levegő Munkacsoport november végén közzétett Facebook-posztja alapján az is előfordul, hogy egyesek tűzifaként próbálnak eladni olyat, ami egyáltalán nem alkalmas fűtésre, sőt, kifejezetten tilos is lenne őket elégetni. Mint írják, több Pest megyei internetes hirdetési oldalon is feltűnt olyan hirdetés, ami aprított bútorelemeket kínált eladásra tűzifaként.

A képen látható aprított bútorelemek nem minősülnek tűzifának, ezt hulladéknak hívjuk. Mivel kezelt, ragasztott, festett elemeket tartalmaz, ezért veszélyes hulladék, melyet eltüzelni szigorúan tilos. Miért? Mert az égéstermékekben található veszélyes összetevők akár nagyon kis mennyiségben, és akár egyszeri kitettség esetén is súlyos betegségek kiváltói lehetnek

- derül ki a posztból. Azt is írták, hogy a hirdető szabálysértési vagy büntetőjogi tényállást is megalapozhat, ha ez a hulladék nem a saját háztartásában keletkezett, és valóban elégetik.

Így lehet átlátható, megbízható

A Nébih munkatársai rendszeresen ellenőrzik a tűzifahirdetéseket, az elmúlt évek során rengeteg bejelentést kaptak már ezekkel kapcsolatban. A bejelentők legtöbbször a kiszállított tűzifa mennyiségét, minőségét és az adásvétel körülményeit kifogásolják. A szakemberek nem csak a napilapok apróhirdetéseit és a tematikus hirdetési újságokat vizsgálják, hanem az online felületeket, a közösségi médiát is.

Mindig fokozott kockázatot jelent, ha nincs feltüntetve a technikai azonosító szám, vagy ha a hirdető csak a keresztnevével, esetleg fantázianévvel jelentkezik.

A Nébih külön kereshető adatbázisban gyűjti a jogszerűtlen hirdetésekben szereplő telefonszámokat és hamis azonosítókat, és közzé is teszi azokat. Azt javasolják, hogy a tűzifa megvétele előtt minden esetben ellenőrizzük a hirdetésben vagy a weboldalon feltüntetett adatokat, megelőzve, hogy megbízhatatlan forrásból vásároljunk.

Az idei év újdonsága, hogy tűzifavásárlást segítő online piacteret nyitott a hatóság az Agrárminisztérium támogatásával. A felület segítségével a vásárlók könnyen és átlátható módon informálódhatnak a lakóhelyük közelében elérhető kínálatról. Hirdetői oldalról ügyfélkapus azonosításhoz kötött a rendszer használata, megakadályozva ezzel az illegális, erdőirtásból származó tűzifát kínáló csalók megjelenését. A Nébih emellett rendszeresen közzétesz tájékozódást, informálódást segítő anyagokat a tűzifavásárlással kapcsolatban, az átverések elkerülése érdekében, ezeket szintén érdemes böngészni.