Ezen múlik a magyar zenekarok jövője: ha nem lépik meg, vége a buliknak

Idén novemberben Veszprémbe költözik a Music Hungary Konferencia. Miután a város elnyerte az UNESCO „A Zene városa címet” nem is volt kérdés, hogy a magyar zeneipar legjelentősebb találkozójának Veszprém kell, hogy helyet adjon. Emellett a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program legfajsúlyosabb eleme a zene. Ami nem is csoda, hiszen lakosságarányosan Veszprémben szervezik a legtöbb élő koncertet. A tervek szerint 2023-ra nem fog eltelni nap élőzenei megmozdulás nélkül. Weyer Balázs a Music Hungary elnöke szerint:

Az elmúlt években olyan dolgok felett keseregtünk a Music Hungary konferenciákon, amilyen problémáknak ma nagyon örülnénk.

Weyer hozzátette: "Ez a konferencia az az esemény, amelyből a Music Hungary Szövetség, a magyar könnyűzene reprezentatív iparági képviselete kinőtt, nem is olyan hosszú idővel ezelőtt. És nagyon jó, hogy így történt, mert ebben az évben akkora szükség van a közös gondolkodásra, amekkorára sosem gondoltunk, hogy lesz. A zeneipar szereplői így egymást segítve, közösen próbálnak túlélni és beleszólni a saját sorsukba. Az idei konferencia is óhatatlanul erről, a túlélésről és saját sorsunk alakításáról fog szólni." A novemberi MH-konferenciának központi kérdése természetesen az lesz, hogy „hogyan tovább”. Erre a kérdésre remélhetőleg a PricewaterhouseCoopers által készített tanulmány is segít majd választ adni.

A tanulmány azt vizsgálja, hogy ha a koncerteket érintő 27%-os és a fesztiválokat érintő 18%-os áfakulcsokat egységesen 5%-ra csökkentené az állam, akkor az milyen hatással lenne egyrészt a hazai fesztivál és koncertszektorra, másrészt az állami adóbevételekre. A szektor szereplői alatt a teljes ökoszisztémát kell érteni: az alkotóművészeket, a szerzőket, a fellépőktől a menedzsment cégeken, és jegyértékesítőkön át a promoterekig, beleértve a klubokat, koncerthelyszíneket, jogvédőket, és a technikai szolgáltató cégeket

– mondta a HelloVidéknek Szilágyi Dávid, a PwC Magyarország szakértője.

Azt nagyon nehéz megmondani, hogy hogyan fog indulni a jövő év, hiszen a vírushelyzet nagyban befolyásolja majd azt, de ugye azt sem tudja megmondani senki, hogy a járvány milyen szakaszban lesz a koncert- és fesztiválszezon kezdetekor. Ami biztos, hogy ez a szektor talán az egyik leginkább érintett a járvány okozta bevételkiesések tekintetében.

Az látszik már most, hogy amikor újraindul az élőzenei élet, akkor egy megváltozott, nehezített pályán kell majd a szektor szereplőinek boldogulni. Egyrészt előfordulhat, hogy a létszámkorlátozások fennmaradnak a jövő évben is. Másrészt várható, hogy a fogyasztói szokások változni fognak a rendelkezésre álló jövedelmek és a biztonságos szórakozás iránti igény erősödése tekintetében. A biztonság fogalma várhatóan kibővül a megfertőződés kockázatának minimalizálásával. Részben ezek miatt a fesztivál- és koncertszervezés költségei várhatóan megnőnek majd. Egy mérsékeltebb áfafizetési kötelezettség arra is jó megoldás lehet, hogy ezeket a megemelkedett költségeket ne kelljen a belépőjegyek, bérletek árába beépíteni

– fogalmazott a szakértő.

Ha megfigyeljük a korábbi áfakulcscsökkentéseket, akkor jellemzően azt tapasztalhatjuk, hogy a fogyasztói árakba ez kezdetben beépült, azonban elég hamar visszatértek az árak az eredeti, kiindulási szintre. Ha ehhez hasonlítjuk a mostani áfakulcscsökkentést, akkor várhatóan hasonlókat fogunk majd tapasztalni ebben a szektorban is. Azonban azt nem szabad elfelejteni, hogy itt egy igen speciális helyzet áll fenn, hiszen ez a tervezet elsősorban a szektor megsegítését, ha úgy tetszik, talpra állítását szolgálná.

Amikor a hatásokkal kalkulálunk, akkor abból indulunk ki hogy a fogyasztói jegyárak várhatóan nem fognak változni. Ez gyakorlatilag egy indirekt árcsökkenést jelent. Így a szervezőknél megjelenő költségnövekedés a jegyárakban, nem fog realizálódni

– hangsúlyozta Szilágyi Dávid.

Ez az áfakulcscsökkentés hosszútávon meghozhatja a kedvet a szervezők oldaláról a pénzügyileg kockázatosabbnak ítélt produkciók szervezésére is. Ezáltal színesedhet a kulturális életünk és a nemzetközi produkciók szempontjából versenyképes helyzet teremthető itthon a környező országok összevetésében.