Friss kutatás: tényleg hatásosabb a magyar méz, mint az antibiotikum?

Pénzre van szükséged? Keress szuperolcsó pénzügyi segítséget a Pénzcentrum kalkulátorával!

A napokban számolt be az Országos Magyar Méhészeti Egyesület arról, hogy lefolytatták éves ellenőrzésüket, amiben azt vizsgálták, milyen minőségűek a hazai boltokban árult mézek. Jó hír, hogy a bevizsgáltatott mézek közül csupán néhánnyal akadt problémájuk a szakembereknek. Az OMME 381 magyarországi és külföldi mézmintát vizsgáltatott meg, a nagy szupermarketek polcairól 88 mintát vettek le, és mintegy 151 termelői akácméz minőségét ellenőrizték. Sok külföldi eredetű mézet is vizsgáltak - például mexikóit és chileit -, megnyugtató eredménnyel.

Az idei szezont ugyanakkor sajnos beárnyékolja, hogy az időjárás miatt a szokásosnál jóval kevesebb méz készülhetett a kaptárakban, az esők rá­adásul több méhészet teljes pusztulását okozták. Ötvenéves mélypontra eshet a termésmennyiség.

Az időjárás idén nem kedvezett az ágazatnak, a hűvös tavasz és a csapadékos nyár nagyon megnehezítette a méhek munkáját.

Egyes becslések szerint annyira kevés méz készült a szezonban, hogy januárra már nem marad magyar áru a piacon

- erről itt írtunk korábban bővebben. A klímaváltozás áldatlan hatása továbbá az is, hogy a beporzó állatok, így a méhek is rohamtempóban tűnnek el. Dr. Kovács-Hostyánszki Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a beporzás-ökológia szakértője a témáról korábban azt mondta: termesztett haszonnövényeink mintegy egyharmada kizárólag szélbeporzású, a másik kétharmad 60–70 százalékának termés és/vagy magképzéséhez az állatok is bőségesen hozzájárulnak, 15 százaléka pedig teljes egészében ki van nekik szolgáltatva. A gyümölcsfák közül például az alma, a barack, a cseresznye termése nagyban a beporzókra van utalva, a dinnye, a tök, a spárga nem is hozna nélkülük termést, a sárgarépa, az uborka is elsősorban rájuk támaszkodik, a repce, a napraforgó, a bab vagy a szója terméshozama körülbelül 40 százalékkal csökkenne nélkülük.

Mindezt nem csak a fent említett zöldségek, gyümölcsök kedvelői vagy a sütni-főzni kedvelők sajnálhatják, de azok is, akiknek fontos az egészség. Oxfordi kutatók szerint ugyanis a méz "lekörözi" az antibiotikumot a köhögés és a megfázás kezelésében: egy új kutatás arra az eredményre jutott, hogy sokkal hatékonyabb, mint a legtöbbször felírt gyógyszerek ebből a szempontból. A tudósok azután jutottak erre az eredményre, hogy kiderült, "az istenek nektárja" bővelkedik antimikrobiális öszetevőkben, ami a méheknek köszönhető. A tanulmány arra is rávilágított, hogy a mézfogyasztó betegeknél 36 százalékkal csökkent a köhögés gyakorisága, 44 százalékkal pedig a súlyossága, írja a Daily Mail.

Az oxfordi kutatók felülvizsgálták azokat a tanulmányokat, amik a méz hatékonyságát hasonlították össze a köhögéscsillapítókéval, antihisztaminokéval és fájdalomcsillapítókéval. Azt találták, hogy

a méz hatékonyabb a köhögés, torokfájás enyhítésében, és ellentétben a gyógyszerekkel, nincsenek aggasztó mellékhatásai.

A tanulmány szerzői aggályosnak nevezik, hogy az orvosok túlságosan gyakran írnak fel antibiotikumot megfázásra, köhögésre, holott ez ritkán szükséges és hatékony, hiszen ezeknek a betegségeknek a zömét vírusok okozzák. További érvként szerepelt még a méz mellett, hogy egy antibiotikum-kúrához képest viszonylag olcsó és széles körben hozzáférhető alternatíva.

A mézet hosszú-hosszú ideje használják már házi gyógymódként, de tudományos szempontból eddig kevésszer foglalkoztak vele abból az aspektusból, hogy mennyire hatásos valójában a felső légúti fertőzések kezelésében. Az oxfordi kutatók ennek feltérképezéséhez 14 kutatást vizsgáltak át, amikben összesen 1761 ember vett részt. A tanulmányoknak az volt a célja, hogy összehasonlítsák a betegek mézzel való kezelését a szokásosnak mondható gyógyszeres kezeléssel.

Azt találták, hogy a méz sokkal hatékonyabb volt a tünetek enyhítésében, különösen a köhögés gyakoriságának és súlyosságának csökkentésében, főként az antihisztamin-difenhidraminhoz képest. A tanulmányok közül kettő azt mutatta ki, hogy a tünetek egy-két nappal korábban elmúltak azoknál a betegeknél, akik mézet fogyasztottak. Ugyanakkor a kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a méz komplex, sok összetevőből álló anyag, így a különböző típusoknak különböző hatása lehet.

A kutatás végül arra a konklúzióra jutott, hogy a mézet széles körben fogyasztják, a használata biztonságos, kivéve az allergiások és az egy évnél fiatalabb gyerekek körében. Gyakran használt „laikus gyógyszer”, amit rengetegen ismernek; viszonylag olcsó, könnyű hozzájutni és nincsenek veszélyes, káros mellékhatásai. A felső légúti megbetegedések kezelésére jó alternatívaként ajánlják a mézet az antibiotikumokkal szemben, mert egyértelműen hatásosabb, kevésbé veszélyes, mint a rendszeresen felírt gyógyszerek, ráadásul el lehet vele kerülni a rezisztencia kialakulását is.