Itt a hobbikertészek legvadabb trükkje: így turbózzák fel egyre többen a talajt

Számos cikket írtunk már arról, miért is érdemes komposztálni. Ahogy a szakemberek mondják, a jó minőségű komposzt talajba juttatása a legősibb talajjavító módszer. A komposztálás olcsó és hatékony megoldás a kerti és háztartási hulladék újrahasznosítására, az elkészült komposzt pedig kitűnő, tápanyagokban gazdag szervesanyag-forrás a növényeink számára.

A témával kapcsolatban írtunk már a komposzt-teáról is, amit ugyan régóta alkalmaznak a kertészetek, de még mindig nem kapott elég figyelmet. A különleges, otthon is elkészíthető csodaszer segít a növényeink trágyázásában, de meg is védi őket a betegségektől. Ráadásul természetes alapanyagokat tartalmaz.

Most pedig annak jártunk utána, milyen szintre lehet még emelni a komposztálást, hogy lehet begyorsítani a természetes folyamatokat, illetve mi szükséges hozzá. Íme a kertészek legvadabb trükkje: komposztálás gilisztával!

Miért válasszuk ezt a módszert?

A legtöbben szemétbe dobnánk a konyhai, növényi hulladékot, akik viszont komposztálnak, azok jól tudják: ezek mind mehetnek a komposztládába. Ha úgy döntünk, a ládába telepítünk egy gilisztacsaládot, jó ha tudjuk, ők is szívesen fogyasztják majd el ezeket a zöldségeket, gyümölcsöket, sőt a tojáshéjat is.

A szakemberek szerint a komposztáló férgek kb. 2-3 évig élnek. Eközben folyamatosan fejlődnek, három-négy havonta megduplázzák a számukat. Ráadásul mindig éhesek - testtömegük felét zabálják fel minden nap. Körülbelül négy hónapig tart, amíg a giliszták vagy férgek egy tálcát élelmiszer-hulladékból komposztot készítenek, de ahogy ez megtörténik, sokkal gazdagabb komposztot kapunk, mint bármilyen más technikával. Az így keletkezett komposzt baktériumainak és mikrobáinak száma közel tízezerszerese lesz a normál komposzthoz képest. Ez elég brutális szám!

Így vágj bele:

Talán kevesen ismerik a komposztálásnak azt a módját, amikor férgeket vagy gilisztákat vetnek be a folyamat felgyorsítása érdekében. Ha ezzel a módszerrel szeretnénk kísérletezni, érdemes a folyamat mögé nézni, hogy megértsük miről is van szó.

Ha férgeket, gilisztákat teszünk a ládánkba, a komposztot ezek az apró élőlények állítják majd elő. Elsőre talán nem tűnik szimpatikusnak a gondolat, de sokan a saját lakásukban nézik végig, ahogy komposztládájukban végbemegy az állatok által végzett folyamat.

Persze, mint minden hasonló tevékenységnek, úgy a gilisztákkal, férgekkel való komposztálásnak is megvannak a maga szabályai. Ha kedvünk támadna ehhez az alternatívához, néhány dologra érdemes odafigyelni:

• Szükségünk van egy komposztáló tartályra, amelyen alul szellőzőlyukakkal vannak ellátva. Ez lehet egy láda vagy egy nagyobb műanyagdoboz is. Attól függ mekkora a gilisztafarmot telepítünk a komposztládánkba.
• Számok terén érdemes azzal tisztában lenni, hogy egy 1-2 főből álló háztartás átlagosan heti 2 kg szerves hulladékot termel. A giliszták és férgek 1 négyzetméternyi felületen pedig 0.5 kg-ot képesek feldolgozni. Így ezekkel a számokkal érdemes kalkulálnunk.
• A féregládát ki kell bélelnünk valamilyen anyaggal: megfelelő az avar, de akár a karton is. Ezután helyezzünk bele földet, és ügyeljünk arra, hogy ez mindig nedves legyen!
• Fontos tudnivaló, ha a lakásban vagy pincében komposztálnánk, a kellemetlen szagok elkerülése végett ne etessük a komposztot hússal. Ezt a férgek is nehezebben emésztik meg. Inkább maradjunk a növényi alapú hulladéknál: zöldségek, gyümölcsök, falevelek.