Környezetkímélő, imádják a növényeid, és még spórolhatsz is vele: így komposztálj okosan

A komposztálás nemcsak hogy csökkenti a hulladéklerakókban lévő szemétmennyiséget, de a kertben is remek hasznát vehetjük. A komposzt ugyanis olyan organikus anyag, amit ha a talajhoz adunk, nagyban segíti a növényeink fejlődését. Jobb, több lesz a termés, szebbek lesznek a virágok, egészségesebb a kertünk, ráadásul még csak extra költségeink sem keletkeznek közben, írja a The Good Housekeeping. Íme néhány egyszerű lépés a komposztálás elkezdéséhez, amivel látványos és pozitív változásokat érhetünk el, ráadásul a kidobott hulladékunk mennyisége is drasztikusan csökken.

Miért jó, ha komposztálunk?

Például azért, mert az egyik leghatékonyabb eszköz a kukába dobott hulladékunk csökkentésére, aminek nagyjából 30 százaléka ételmaradék és/vagy kerti szemét. Amellett, hogy a komposztálás így csökkenti a metángáz mennyiségét (ami jelentős tényező a globális felmelegedés tekintetében), a szemetesből áradó szagokat is minimalizálja. Az egyik legnagyobb előnye pedig, hogy gazdag műtrágyára tehetünk szert általa, és ezért még csak nem is kell pluszpénzt költenünk.

Hogyan kell használni a komposztálót?

Válasszunk egy kültéri helyet, ahol elfér a komposztáló. Egy zárt tároló jó választás, főleg azoknak, akik nem szívesen nézegetnék vagy szagolgatnák a tartalmát. Magunk is elkészíthetjük, vagy akár rendelhetünk az internetről, egyébként jellemzően kertészeti áruházakban lehet kapni. Egy nagyjából egy méter széles, derékmagasságú komposztáló már igazán kényelmesnek mondható. Ha kültéren helyezzük el, gondoskodjunk róla, hogy ne legyen hozzáférhető állatok számára!

Mit érdemes komposztálni?

Majdnem mindent, ami a konyhából és a kertből származik. Tojáshéj, vágott virág, kávézacc, tea, filterek, régi újságok, fogpiszkálót, és még a hajkeféből származó hajszálakat, sőt, állati szőröket is. Van egy egyszerű szabály: figyeljünk arra, hogy nagyjából azonos mennyiségben komposztáljunk zöld és barna hulladékot, ez egészséges egyensúlyban tartja majd a keveréket. A zöld alatt azokat a hulladékféléket kell érteni, amik több nedvességet tartalmaznak, például gyümölcsök, zöldségek. A barnák szárazabb anyagok: faforgács, lehullott levelek, papír. Az egyensúly fenntartása azért fontos, mert a barnának nevezett csoport szénben gazdag, a zöldek pedig a nitrogént biztosítják. Utóbbi a kulcs az új talaj sejtszerkezetének felépítéséhez. A komposztnak ezeken kívül oxigénre is szüksége van, és nedvességre. Levegő nélkül rothadni és bűzölögni kezd a keverék. Időről időre le kell spriccelni egy kis vízzel, ha magától nem elég nedves.

Van egyáltalán bármi, amit nem lehet komposztálni?

Tejtermékeket, állati eredetű termékeket, maradványokat (például csontokat) nem tanácsos a komposztba tenni, mert bűzleni kezdenek és odavonzzák a kártevőket, úgyhogy az ilyesmit dobjuk csak ki a jól bevált szemetesünkbe. Ugyanez a helyzet a zsíros, olajos dolgokkal. Beteg vagy kártevők által megtámadott növényt se adjuk a keverékhez, mert szennyezheti, sőt, használhatatlanná is teheti.

Meddig tart a folyamat?

Pár hét, és értékes anyaggá alakul a szeméthalom. Hetente forgassuk át, hogy újra és újra keveredjen. Ha több hét elteltével láthatóan semmi nem történik, adjunk hozzá még zöld anyagot, és bizonyosodjunk meg arról, hogy megfelelő a nedvességtartalom. Ha túl nedves a keverék és kellemetlen szagot áraszt, rakjunk bele többet a barna hulladékfajtából, és gyakrabban forgassuk át. A nagyobb darabban lévő hulladékot, például ágakat szedjük szét, hogy kellőképpen levegőzhessen a komposzt. Akkor van kész, ha úgy néz ki és olyan illata van, mint a földnek.

Hogyan használjuk a komposztot?

Adagoljuk az ágyásokba, vagy szórjuk a tetejükre. A komposzt nem helyettesíti a talajt, sokkal inkább egy természetes műtrágyához hasonlítható. A föld és a növények táplálására szolgál, úgyhogy ha eredményesen szeretnénk használni, évente néhány alkalommal tegyük.

Lehet komposztálni házon belül is?

Természetesen. Ha nincs kertünk vagy akár erkélyünk, a konyhában is felállíthatunk egy mini gyűjtőállomást, így legalább az ételmaradékokat nem kell egy másik kukába dobnunk. A következő tanácsoknak azok is hasznát vehetik, akik nem családi házban élnek, de környezettudatosságuk (vagy bármi más) miatt így szeretnék kezelni a háztartási hulladékukat.

Szerezzünk be egy szorosan zárható tetejű tárolót

Akár a műanyag, akár rozsdamentes acél verziót preferáljuk, mindenképp tartsuk szem előtt, hogy legyen teteje! A műanyag tárolók közül van olyan, ami elnyeli a szagokat, de akár egy kiszuperált fémvödröt is használhatunk, a lényeg, hogy le lehessen zárni.

Béleljük ki a komposzttárolót lebomló zsákokkal

A felgyülemlett nejlonszatyrokat ne most akarjuk újrahasznosítani! A komposztáláshoz célszerű természetesen lebomló zsákot használni (rengetegféle kapható olcsóbb-drágább árakon), a műanyag keresztbe tehet a projektnek.

Tartsuk a teli komposztzsákokat a fagyasztóban

Ez azért jó megoldás, mert semlegesít minden szagot, megállítja az aktív lebomlást, és időt is nyerhetünk vele, ha esetleg nem tudunk azonnal megválni a komposzttól.

Keressünk közösségi komposztgyűjtőt

Kert híján más lehetőségek után kell néznünk, ha meg akarunk szabadulni a komposzttól. Keressünk helyi közösségeket, kezdeményezéseket, amik ezt lehetővé teszik!