Legendás piacok a magyar vidéken: tömegeket vonz az olcsó áru és a nosztalgia

A piac hosszú évszázadokon át nem csak az árukereskedelem, hanem a közösségi élet kiemelt színtere is volt, ám mára mindkettő a szerepét átvette a közösségi média: ma már nagyrészt az online térben kommunikálunk és ott is adjuk el a felesleget.

De annyira fontos része volt a magyar kultúrának, hogy sok esetben a településeink nevei utalnak a várás, piac napjára: Szombathely, Dunaszerdahely, Csíkszereda - a non-stop hipermarketek korában nehéz elképzelni, hogy csak bizonyos napokon lehetett beszerezni a háztartási szükségleteket.

A részben megváltozott funkciójuktól függetlenül országszerte reneszánszukat élik a hagyományos termelői piacok, az emberek egy jelentős része persze nosztalgiázni jár ide, de még többen vannak azok, akik a kedvező árfekvésű termékeket, a zöldséget, a húsárut, a ruhaneműt, adott esetben még a háztáji állatokat, vagy éppen a család következő autóját is a piacon szerzik be.

Összeszedtünk pár Budapesten kívüli piacot, vásárhelyeket, ahová hétről hétre több ezer ember látogat ki.

Nyíregyházi piactörténelem

Ma már egy 20 hektáros területen fekszik a volt KGST piac, ami megfelel mind a hagyományos, régi módi piac követelményeinek, tehát szó szerint az égvilágon mindent lehet kapni, de ugyanakkor a modern kornak sem áll ellen, hiszen már évek óta szelektíven gyűjtik a szemetet és ennek köszönhetően évente 250- 270 tonna papír- és műanyaghulladék kerül újrafeldolgozásra. Arról nem is beszélve, hogy 50 forint a presszó kávé, és iható!

Kezdetek. A vásártér a Tokaji út bal oldalán üzemel, régen csak állat- és kirakodó vásárokat rendeztek itt. Később a kisebb városokból a kereskedők, a belvárosból a kosárfonók, szíjgyártók, fazekasok és őstermelők a Hősök teréről átszoktak az itteni piacra; nagyobb volt a kereslet, az állatok mellett a takarmányt, zöldséget, és egyéb kisipari termékeket is el tudtak adni

– olvasható egy ősrégi beszámolóban, amit Kovalecz Róbert a Piac – és Vásártér üzemeltetési iroda vezetőjétől kaptunk.

A város élete közlekedési kultúrája teljesen felbomlott, mindenütt árusok jelentek meg a Hatzel-tértől a Tokaji útig. A temető oldalánál is egyre több zugárus jelent meg, élelmiszerrel, kávéval, szeszesitallal, ami a város arculatát teljesen felborította. A piacok megtartására és rendezésére kormányrendelet jelent meg, hogy ellenőrizhetőek legyenek a frissen vágott állati termékek, tejtermékek értékesítése az Állategészségügyi Állomás által.

A munkanélküliek számának a növekedésével egyre többen hoztak be külföldről olcsó ruházati és műszaki árukat, egyre többen jöttek árusítani a szomszédos országokból is, hiszen itt olcsón tudtak étkezni, és vásárolni élelmiszereket. 1988-ban elkezdődött a piac területének a rendezése. Az új rendezett körülmények hatására megnövekedett a forgalom, az utak mellett parkoltak a nagy bevásárló buszok, kamionok. A terület rekonstrukciója elkerülhetetlen volt.”

A terület ezután részben betonborítást kapott, kerítést építettek, megkezdődött a fásítás és az esővíz elbezetéséről is gondoskodni kellett. . A kereskedők és a vásárlók számának növekedésével egyre több ivó kútra, WC-re lett szükség, hogy egyúttal megakadályozzák a fertőzést is.

A Vásártér területén jelenleg négy különböző szakjellegű állandó vásár működik párhuzamosan:

• Használt és iparcikk piac, naponta kb. 600-650 db árus (összetétel: magyar, román, szlovák, ukrán, grúz, török, kínai, vietnámi),
• Nagybani zöldség- és gyümölcspiac, naponta kb. 200-300 db árus
• Állatvásár (már csak sertés) szombat - naponta kb. 30-35 db árus
• Autópiac, vasárnap - naponta 100- 250 autó

A „nyíregyházi piac” népszerűsége töretlen, jól mutatja ezt az adat, miszerint a Vásártér területére szombati napokon, időjárás függvényében 2200 - 2800 olyan gépjármű hajt be, amelyekkel vásárlók, látogatók érkeznek, de a környéken is akadnak még parkolók bőven. És ebben még nincsenek benne a gyalog vagy tömegközlekedési eszközökkel érkezők.

Pécs

A pécsi Vásár már évtizedek óta a mostani helyén, a Megyeri úton található. Régebben szombaton és vasárnap került megrendezésre, azonban jelenleg már csak a vasárnapi napokon van vásár. Ugyan már több átszervezés volt a Vásártéren, de még mindig nagyon népszerű program a vásár látogatás. A napi forgalom 12-18 ezer fő, időjárástól függően – Erdős Rékától, a vásárteret üzemeltető Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. sajtófelelőse.

Minden hónap első vasárnapján kísérő program jelleggel tartanak állatvásárt, azonban napjainkra az ezzel kapcsolatos vásárlói-eladói kedv is alábbhagyott (régen lehetett itt találkozni tehénnel, lóval, sertéssel, de manapság már csak elvétve akar egy-egy malac találkozni, jellemzően házi kedvenceket, kutyákat, macskákat, nyulakat hoznak ki.

A vásár a mai napig egységes, ámde mégis nagyon különleges kavalkádot alkot, hiszen a látogatók hihetetlenül széles választékkal találkozhatnak itt. Mindemellett nagyon népszerű a "zsibi", ahol magánszemélyek árulhatják a megunt, kinőtt, használt holmijaikat. A területen vasárnaponként 150-200 magánszemély árusítja portékáit. Emellett közel 300 kereskedő is megjelenik a Vásárban, eladásra szánt ruhákkal, iparcikkekkel, bútorokkal, de nagy népszerűségnek örvendenek a zöldség-gyümölcs árusok, mézesek, füstölt húsárú kereskedők és sok virágárus portékái között is lehet válogatni.

Húsz, változatos kínálattal rendelkező büfé mellett van kürtőskalács és fánk sütő, meleg időjárásban fagylaltot, hidegben pedig sült gesztenyét kaphatunk. Összesen 18 autókereskedés került kiépítésre a területen, de mindezek mellet magánszemélyek is árulhatják saját autójukat.

Veresegyház

Aki pest megyében él, az egészen biztosan hallott már a „veresi piac” kifejezést, mely mára szinte már fogalommá vált. A szerdánként és szombatonként megrendezése kerülő kirakodóvásárról a nem csak a szomszédos városokból, de még a környező országokból is érkeznek árusok és vásárló egyaránt. Ne csodálkozzunk, ha autóval érkezünk ezeken a délelőttökön a városba, hogy gyakorlatilag áll a forgalom, lehetetlen közlekedni a környéken, az árusok a város főutcáját kilométer hosszan elfoglalják. Nem csoda tehát, hogy a város igazi nevezetességévé vált az évek alatt. A standokon őstermelők és kereskedők árusítják portékáikat, a táskától az ágyneműig, az élelmiszertől a gyerekjátékokig.

Nagymaros

A Dunakanyar egyik legszebb és legélőbb településén, Nagymaroson minden szombat délelőtt, ha esik, ha fúj, A Nagymarosi Piac 10 évvel ezelőtt indult el és azóta egyre népszerűbb a környékbeli lakosok és ideérkező turisták számára. Az árusok száma változó, 50 és 65 között. Nagyszámban őstermelők és pár kézműves színesíti a piac kínálatát, Dunakanyar gazdái és börzsönyi őstermelők

– mondta el a HelloVidék kérdésére Papp Noémi, a nagymarosi önkormányzat sajtóreferense.

Vásárolhatunk tejterméket, füstölt húsárut, lekvárt, bio gyümölcslét, házi készítésű ételízesítőket, mézet, tojást, frissen sütött süteményt és pékárut. A termelők többsége helyi vagy a környező falvakból érkezett. A látogatók száma változó, időjárás függő is, de általában minden szombat délelőtt megtelik a piac a Főtéren.

(címlapkép: Fortepan/LIBRARY OF CONGRESS)