Óriási slamasztikában van egész Európa: mind keresztet vethetünk a nyugdíjunkra?

A Föld népessége a közelmúltig exponenciálisan növekedett, a 20. században robbanásszerűen nőtt. A születéskor várható élettartam az elmúlt évtizedekben számos tényező miatt szintén gyorsan emelkedett, nem is olyan régen még a túlnépesedés miatti szociális és politikai feszültségek miatt aggódtunk. Napjainkban azzal szembesülünk, hogy a népesség lassuló ütemben növekszik, de a lassulás és a növekedés aránytalan: a fejlett államokban a születések száma drasztikusan csökken, ellenben Afrikában még mindig rohamosan növekszik.

AZ ENSZ előrejelzése szerint a 65 éves vagy annál idősebb személyek száma világviszonylatban 2050-re eléri az 1,6 milliárd főt. Európában 2030-ra az idősek száma meg fogja haladni a 20 év alattiakét. Ugyanez fog történni 2050-re Ausztráliában és Új-Zélandon, valamint Kelet-Ázsiában. A világ népességének medián életkora jelenleg 30 év, de 2050-re 36 évre fog emelkedni. A legmagasabb a medián életkor Monacóban, ahol meghaladja az 56 évet, a legfiatalabb ország az afrikai Niger, ahol viszont a 15 évet sem éri el.

2050-re az országok háromnegyede, azaz a világ népességének 87 százaléka „elöregszik” vagy már „öregszik”.

A teljes népességhez hasonlóan a globális munkaerő is öregszik. Az idősebb munkavállalók (55-64 évesek) száma az előrejelzések szerint a 2021-es 726 millióról 2050-re meghaladja az 1 milliárd főt, 2100-ra pedig 1,2 milliárdra nő. Afrikában az aktív korú népességszáma hosszú távon drámai mértékben nőni fog: a 2021-es 63 millióról  2050-re 161 millióra, 2100-ra pedig 449 millióra.

Miközben minden országban nő a várható élettartam, számos fejlődő országban nő a fiatalok száma is, ami a magas termékenységi ráta és a csecsemőhalandóság jelentős csökkenésének eredménye. 82 olyan ország van, ahol jelentős mértékű a 15–24 éves népesség növekedése. Ezekben az országokban a fiatal, munkaképes korú népesség 2050-ig 151 millióval fog növekedni, és Afrika ennek a növekedésnek a 73 százalékát teszi ki - áll az Oeconomus elemzésében.

Az Európai Unióban a medián életkor a jelenleg 30 év körüli világátlaghoz képest több mint 14 évvel magasabb, 2023-ban 44,5 év volt.

Ez azt jelenti, hogy az EU-tagországok lakóinak fele fiatalabb volt, mint 44,5 év, a másik fele idősebb. A medián életkor Olaszországban a legmagasabb (48,4 év) és Cipruson a legalacsonyabb (38 év). A medián életkor az EU-ban az elmúlt 10 évben átlagosan 2,3 évvel nőtt, de vannak olyan tagállamok, ahol a medián életkor növekedése elérte vagy éppen meghaladta a 4 évet: Olaszország, Szlovákia, Spanyolország, Görögország és Portugália. Az általános tendencia alól Svédország és Málta képez kivételt, ahol az elmúlt egy évtizedben nem nőtt, hanem csökkent a medián életkor.

Magyarországi helyzetkép

A fejlett világra jellemző folyamatok alól Magyarország sem kivétel, hazánkban is egyre nyilvánvalóbbak a csökkenő születésszám és az öregedő társadalom okozta kihívások. Az alábbi két korfa szemléletesen mutatja, hogy 1900 óta hogyan változott a korévek aránya az össznépességen belül.

Az elmúlt 10 év családpolitikai intézkedései enyhítették a demográfiai nyomást, a KSH adatai szerint ezek hiányában, ha a teljes termékenységi arányszám a 2011. évi szintről (1,23) nem mozdul el pozitív irányba, akkor 2011. január 1. és 2023. január 1. között 178 ezer gyermekkel kevesebb született volna meg. Mind a 65 év felettiek arányát, mind a medián életkort tekintve az EU középmezőnyébe tartozik Magyarország. A 65 év felettiek aránya az uniós átlag alatt van, 20,5 százalék, a medián életkor 44,2 év. Magyarország az Európai Unióban az átlag alatti eltartottsági rátájú országok közé tartozik, de ahogy nő az idősek aránya, ez úgy nő hazánkban is. A 2023-as 31,9 százalékról 2050-re 45,5 százalékra emelkedik, azaz míg 2023-ban 3,1 aktív korú lakosra jutott egy idős eltartott, addig 2050-ben ez a mutató már csak 2,1 lesz. (KSH és Eurostat)

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezt sokan elrontják nyugdíjazás előtt: így nem lesz magasabb a nyugdíj, nagyon elszámolták magukat?

Megéri magasabb fizetés reményében munkát váltani a nyugdíjazás előtt? Mennyit fog ez számítani? Vagy jobb azt a pár évet inkább kihúzni a biztos helyen? - szakértők válaszoltak.

A demográfia és a versenyképesség összefüggései

A versenyképesség közgazdasági fogalom, amely összehasonlíthatóvá teszi, hogy a vállalkozások vagy a nemzetgazdaságok mennyire képesek olyan termékeket és szolgáltatásokat előállítani, amelyek a nemzetközi piacon is keresettek. A versenyképesség azt is kifejezi, hogy egy adott vállalat vagy nemzetgazdaság mennyire képes a változásra és a változtatásra; mennyire tudja az erőforrásait optimálisan hasznosítani, mennyiben tudja fenntartható módon növelni a társadalmi jólétet. 

A tendenciák alapján a fejlett gazdaságokban a termékenységi ráta nem fog emelkedni, a várható élettartam viszont növekszik. A nyugdíjba vonulók egyre tovább élnek, de a születendő gyermekek száma nem lesz elég ahhoz, hogy ellensúlyozzák az idősek számát. Az eltartottsági ráta a fejlődő gazdaságokban is szignifikáns módon fog romlani, ez különösen igaz Észak-Ázsia és Kelet-Európa országaira. 

A nagyobb létszámú munkaképes korú népesség hozzájárul a munkaerőpiaci részvétel növekedéséhez, ami a gazdasági növekedés és a termelékenység egyik motorja. Az ebbe a csoportba tartozó egyének általában nagyobb arányban halmoznak fel megtakarításokat, ami elősegíti a további, beruházások által vezérelt növekedést és fejlődést. A fiatal és dinamikus népesség friss ötleteket és energiát hoz a gazdaságba, elősegítve az innovációt és a vállalkozói szemléletet. Emellett a munkaképes korú népesség a motorja a fogyasztói keresletnek, ami ösztönzi a hazai termelést és új munkalehetőségeket teremt. A munkaképes korúak nagyobb aránya az eltartottakhoz képest enyhítheti a szociális szolgáltatásokra és a kormányzati támogatási rendszerekre nehezedő pénzügyi terheket is. Megvan rá az esély, hogy a nagyobb létszámú, és megfelelő képzettséggel rendelkező munkaképes korosztályok felgyorsítják a gazdasági növekedést, javítják az életszínvonalat, és fokozzák a globális versenyképességet. A munkaképes korosztály csökkenése együtt járhat az öregedő társadalmakra jellemző megnövekedett egészségügyi költségekkel, a fenntarthatatlan nyugdíj-kötelezettségekkel és az átalakuló keresleti tényezők hatásával a gazdaságra.

Természetesen a dolgozó és a nem dolgozó népesség relatív mérete önmagában nem mond el mindent, a társadalom elöregedése és a gazdasági növekedés közötti makrogazdasági kapcsolat összetett. A munkatermelékenységre ugyanis más tényezők, mint például az oktatás, technológia és az intézményi rendszer, erőteljesebben hatnak, mint a munkavállalók korának emelkedése. Pozitív hatása is van az idősödő munkavállalói rétegnek, az idősebbek felhalmozott tudással és tapasztalattal rendelkeznek, amivel hozzájárulhatnak a termelékenység növeléséhez.

Az elöregedésnek a gazdasági növekedésre és a termelékenységre gyakorolt általános hatása nagy mértékben függ a vállalatok reakciójától is. A digitalizáció és az automatizálás növeli a termelékenységet, bizonyos mértékig ki tudja váltani az élő munkaerőt, de ez attól függ, hogy a cégek képesek-e megfinanszírozni az ehhez szükséges beruházásokat, illetve rendelkezésre áll-e olyan képzett munkaerő, mely az új technológiákhoz ért. (ENSZ DESA, 2023)

Megoldási lehetőségek

Az öregedő társadalmak megpróbálják ellensúlyozni a negatív demográfiai folyamatokat, alapvetően a következő három lehetőség egyikével, vagy azok kombinációjával:

• Automatizáció és digitalizáció az élő munkaerő kiváltására.
• A nyugdíjkorhatárok emelése, illetve a nyugdíjas korosztályon belül az aktivitási ráta növelése.
• A külföldi munkaerő növelése, a fiatal és képzett munkaerő elszívása a fejlődő országokból.

Azonban önmagában, vagy akár egymást kiegészítve sem jelenthetnek megoldást a fenti lehetőségek az alapvető probléma kezelése nélkül. Az alapvető gond pedig a termékenység csökkenése, mely a népesség elöregedéséhez és a munkaképes korú korosztály arányának csökkenéséhez vezet.