Rengeteg magyar marad hoppon a babaváróval: megszólaltak a bankok, ez jöhet 2024-ben

2023 nem volt egy könnyű év a bankok számára (sem), de a gazdasági helyzet javulásával, az infláció folyamatos csökkenésével idén talán már bízhatnak abban, hogy könnyebb lesz a szektornak ez az év. Az infláció elleni folyamatos küzdelem viszont azt is eredményezte, hogy a jegybanki alapkamat tavaly is nagyon magas volt, vagyis az ezt irányadónak tekintő hiteltermékeket alig vették fel az emberek.

2023 a nehézségek ellenére viszont már inkább volt a kilábalás éve, és azt az elemzők már korábban is jelezték, hogy a lakossági hitelezés ebben az évben térhet vissza ha nem is a fénykorához, de egy kellemesebb állapothoz biztosan. Megkérdeztünk néhány bankot, mire számítanak ebben az évben.

Lassan magukra találnak a hitelek

Amint korábban a Pénzcentrum is megírta, a lakáshitelek ha lassan is, de kezdenek végre visszakapaszkodni. A novemberi adatok alapján lakáscélú hitelekből 66 milliárd forint új jegyzést fogadtak be a bankok, ez 17 milliárd forintos növekedést jelent az egy évvel korábbi állapothoz képest. 

Az alábbi grafikonon azt mutatjuk meg, hogy állnak most a lakáshitel-típusok kamatköltségei: jól látható, hogy a költségek az elmúlt hónapokban komoly esésnek indultak, ami az egyik indikátora volt az ismét megugró hitelfelvételi kedvnek.

A legjobban most azok járnak, akik lakásfelújításra-korszerűsítésre, illetve egyéb lakáscélra veszik fel a hiteleket: ennek átlagos kamatköltsége a novemberi adatok szerint 7,8, valamint 7,4 százalékon állnak.

És akkor mi lesz a bankokkal?

A bankok számára jelen pillanatban az úgynevezett extraprofit-adó jelenti a legkomolyabb kihívást Erről Almási Anna, az ING Bank kommunikációs vezetője azt mondta: van olyan kitétel a törvényben, mely csökkentésre ad lehetőséget, mégpedig az állampapír-állomány.

Bár a fizetendő extraprofit-adó továbbra is igen jelentős összeget képvisel bankunk ráfordításai között, a jelenleg ismert jogszabályi előírások szerint 2024-re az ING Bank magyarországi fióktelepe által fizetett adó mértéke alacsonyabb lesz a 2023-ban fizetett összegnél. Ennek oka, hogy 2023-ban az első félévben az adó alapjának számításakor a 2022-es év nettó árbevételéből kellett kiindulni, a második félévben pedig ugyanezen év adózás előtti eredményéből. 2024-ben a teljes évre vonatkozóan a 2022-es év adózás előtti eredményéből kell kiindulni, mely így nagyjából 20%-kal alacsonyabb terhet jelent esetünkben. Ezen felül a törvényben lehetőség van arra, hogy ha a bank tulajdonában lévő állampapír-állomány növekedést mutat 2024. január-november időszakban a 2023-as év első négy hónapjához képest, akkor az további csökkentő tényezőként vehető figyelembe. Ennek mértékét azonban csak 2024 novembere után lehet számszerűsíteni

- fogalmazott Almási Anna. Ezenkívül kitért arra is, hogy bizakodásra adnak okot a jelenleg zajló gazdasági folyamatok.

2024 is kihívásokkal teli évnek ígérkezik egyfelől a szabályozói környezet által támasztott elvárásoknak való megfelelések miatt másfelől a folyamatosan változó gazdasági környezet miatt, mely kihat a kamatok alakulására is. Ugyanakkor a pozitív gazdasági folyamatok (a technikai recesszió vége, az alacsonyabb kamatkörnyezet, a dezinflációs folyamatok erősödése, a reálbér-növekedés, az élénkülő fogyasztás, az európai uniós források felszabadulása, a beruházások megindulása és a gazdaságélénkítő intézkedések, stb.) bizakodásra adnak okot

- tette még hozzá.

Korábban már többször beszámoltunk arról is, hogy a megváltozott feltételek miatt lényegesen kevesebben vehetik majd fel a babaváró hitelt. A CIB Bank a Pénzcentrumnak azt írta, hogy a lakáshitelezés várakozásaik szerint ugyan magára fog találni, de a babaváró esetében csökkenésre számítanak.

2024-ben várakozásaink szerint lesz tér a kamatok további csökkentésére, mellyel a hitelpiac élénkülésére számítunk a lakáshitelpiacon. A 2024-es évtől mérsékelt fellendülést várunk a legtöbb fogyasztási hitel esetében is. A Babaváró Kölcsönöket érintően viszont a piac csökkenését várjuk a januártól megváltozott feltételek miatt

- írta a bank megkeresésünkre.

Több volt a babaváró, de még várni kell

Hasonlóan a CIB-hez és az ING-hez, az Erste is a piac élénkülésére számít ebben az évben - ezt írták a lapunknak küldött válaszban.

A múlt év végén már a hitelkereslet élénkülését tapasztalta az Erste lakossági oldalon, a bankok önkéntes kamatstopjának hála jelentősen növekedett például az érdeklődés a jelzáloghitelek iránt. A jelzálogkamatok további csökkenése segíti a hitelezés növekedését, így a piac tovább bővülhet 2024-ben

 - tudtuk meg az Erste Bankból. Hozzátették ugyanakkor, hogy most természetesen még korai volna bármilyen tanulságot levonni - az viszont biztos, hogy náluk megugrott a babaváróra beadott kérelmek száma.

Az államilag támogatott konstrukciók eddig is támaszt jelentettek a hitelezésben. Az Erste az utolsó negyedévben közel 40%-kal több Babaváró igénylést fogadott be, mint az azt megelőző negyedévben. A támogatások és támogatott hitelek iránt is jelentősen nőtt az érdeklődés, ott az utolsó negyedév teljesítménye majdnem duplája volt az előző negyedévének. Az ügyfelek igyekeztek kihasználni a számukra kedvezőbb konstrukciók adta lehetőségeket. Ugyanakkor a bank korainak tart prognózist adni arról, milyen hatása lehet a piacra az új feltételek bevezetésének a CSOK és a Babaváró esetében. Az év eleje egyébként sem élénk a piacon, miközben elegendő idő sem telt el a bevezetés óta a tapasztalatok levonásához

- írta lapunknak az Erste Bank.