Megszólaltak az elemzők: váratlan ütemű a drágulás, csak ekkor enyhülhet az infláció

25,2%-ra mérséklődött az infláció márciusban a februári 25,4%-ot követően, amit elsősorban az üzemanyagárak és az alacsonyabb fogyasztás miatt a háztartási energiaárak további csökkenése okozott, ezzel szemben a vártnál jóval nagyobb mértékben drágultak a szeszeszitalok és a szolgáltatások árai. Az élelmiszerárak emelkedése ugyanakkor már lassulást mutatott, azonban az elmúlt hetekben bejelentett árcsökkentések hatása még nem jelent meg az inflációban, így az a következő hónapokban várhatóan már mérsékelheti az inflációt. A továbbra is erős inflációs nyomást tükrözi, hogy a maginfláció 25,7%-ra gyorsult, elsősorban a szolgáltatói árak kifejezetten gyors emelkedése miatt. A makrogazdasági tendenciákról a nap folyamán az elemzők is kifejtették véleményüket. A Pénzcentrumnak eljuttatott közleményiekből pedig össze is állítottunk egy gyűjtést.

Nagyon lassan tovább csökkent az infláció

Az infláció szerkezete többé kevésbé megfelelt a vártnak. Az élelmiszerek havi szinten 1,5 százalékkal drágultak, éves indexük pedig 42,6 százalékos volt. Bár némely élelmiszer-termékcsoportban már árcsökkenést mért a KSH, az 1,5 százalékos havi áremelkedés továbbra sem tekinthető alacsonynak. Továbbra is úgy látjuk, hogy a tavalyinál visszafogottabb élelmiszerdrágulás összességében támogatni tudja majd az idei évre várt dezinflációt, azonban a mostani adat azt sugallja, hogy az árak emelkedésének fékeződése a korábban gondoltnál jóval lassabban megy majd végbe. Egyre több jel mutat arra, hogy dacára a globális élelmiszerárak fékeződésének, nálunk a fogyasztói kereslet visszaesése hozza el a dezinflációt ebben a termékcsoportban - vélekedett Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.

Az élelmiszerek havi alapon tehát továbbra is átlag felett drágultak, azonban a járműüzemanyagárak további 2,6 százalékos, illetve a háztartási energia árainak további 3,8 százalékos havi csökkenése támogatta a dezinflációt. Kedvező, hogy a zömmel árfolyamvezérelt tartós cikkek drágulása megállt; ebben a termékcsoportban 0,3 százalékos havi szintű árcsökkenést könyvelt el a KSH márciusra. Ezt azonban bőven ellensúlyozta a szolgáltatások továbbra is ütemes, 1,9 százalékos hó/hó drágulása, ami meghaladta az általunk vártat. A mostani adatnak ez a legnagyobb negatív meglepetése, s vélhetően ez járult hozzá leginkább a maginfláció emelkedéséhez is. Mivel a szolgáltatások áralakulása a várt dezinfláció sebességére nézve is fontos indikációs erővel bír, ebből szempontból sem túl jó optikájú a márciusi szolgáltatás részindex - folytatta a szakértő.

A márciusi adat összességében vegyes képet mutat: kedvező a „headline” index további lassulása, azonban a maginfláció emelkedése erőteljes másodkörös inflációs hatásokat sugall. Ami a kilátásokat illeti, a második negyedévtől valamivel gyorsabban csökkenő inflációt várunk, azonban az éves index várhatóan júliusig 20 százalék felett marad. Az év második felében az egyre erősebben érvényesülő bázishatás miatt ütemesebb lassulás jöhet az árak éves szintű növekedési ütemében. Továbbra is jelentősek a középtávú inflációs kihívások a megváltozott globális környezet és a szűk munkaerőpiac mellett. 2024-ben is folytatódhat a dezinflációs folyamat, ám jelenlegi várakozásunk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba az infláció. Mindez tartósan szigorú monetáris politikát és pozitívban maradó előretekintő reálkamatot sugall az elkövetkező időszakban - zárta az elemző.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mit trükköznek a magyar boltok? Zuhanni kezdett az egyik slágertermék ára

Az árháború már a KSH adataiban is feltűnhetett, ugyanis a korábbi csúcsdráguló trappista februárról márciusra már 11 százalékkal olcsóbb lett a boltokban.

Nem lesz már soha 400 forint a kenyér

Több olyan termékkategória is volt márciusban, amelynek csökkent az ára az előző hónaphoz képest, köztük a tejtermékek és a vaj, amelyek 3-3,7 százalékkal lettek olcsóbbak – mutattak rá az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által szerdán közzétett inflációs adatokra reagálva. „Már márciusban is találkozhattunk ennél nagyobb akciókkal, fontos azonban, hogy az inflációs adatokban a termékek alapárát látjuk, tehát akkor tapasztalhatunk majd a mostaninál jelentősebb mérséklődést, ha nem akciósak lesznek a termékek, hanem tartósan alacsonyabb lesz az áruk” – tették hozzá.

Az élelmiszerek tavaly márciushoz képest 42,6 százalékkal drágultak, az áremelkedés éves összehasonlításban már harmadik hónapja lassul. Bár vannak olyan termékek, amelyek olcsóbbak lettek márciusban, 2023 februárjához képest összességében 1,5 százalékkal lettek drágábbak az élelmiszerek. „Vannak olyan élelmiszer-kategóriák, amelyek termékei némileg többe kerülnek februárhoz viszonyítva, azonban mindinkább kirajzolódik a tendencia, hogy a háztartások számára vélhetően már nem nő tovább a bolti élelmiszer-vásárlás terhe” – mondta Héjja Csaba szenior elemző.

Az élelmiszerek havi átárazódásának mértéke a tavalyi azonos időszakban mért 2 százalékról mérséklődött 1,5 százalékra 2023 márciusában. „Ez egyrészt azt mutatja, hogy a boltokban a szokásos első negyedéves áremelések kisebb mértékűek voltak, másrészt pedig alátámasztja, hogy a tavaly tapasztalt folyamatok ellenkezőjét láthatjuk, és mérséklődhet az élelmiszer-vásárlás terhe a háztartások számára, amennyiben emelkedik a jövedelmük” – magyarázta a szakértő. 

A friss adatokat havi összevetésben vizsgálva hozzátette, februárhoz képest az átlag 1,5 százaléknál nagyobb mértékben emelkedett a friss zöldségek, például a sárgarépa, valamint a gyümölcsök és az édességek ára. Előbbi két kategória esetében ez a szezonalitás eredménye, az utóbbinál pedig a cukor és a kakaóbab emelkedő világpiaci árára vezethető vissza. Szintén az átlagnál jobban, 1,5-2 százalékkal drágultak az italok. „A borok például azért, mert lassan piacra kerülnek az új évjáratok, amelyek a nagyobb előállítási költség miatt már magasabb áron lesznek elérhetők. De jelentősebb, az előző havi 6 százalék után újabb 5 százalékos dráguláson esett át sokak kedvence, a kávé is” – fejtette ki Héjja Csaba.

Az élelmiszerek drágulásának éves ütemével kapcsolatban az elemzők rámutattak, egy átlagos bevásárlás 42,6 százalékkal kerül többe, mint tavaly márciusban, de a kenyér, a tejtermékek vagy épp a sajt akár 50 százalékkal is drágább az egy évvel ezelőttihez képest. A szakértők várakozásai szerint júliustól ezek a számok várhatóan lényegesen alacsonyabbak lesznek, mert tavaly tavasszal már jelentősen emelkedtek az árak a boltokban. „A mai árakat pedig már ezekhez viszonyítjuk”.

„Az elmúlt években tapasztalt sokkhatások alkalmazkodásra sarkallták az élelmiszer-gazdaságban tevékenykedő vállalkozásokat” – mutatott rá Héjja Csaba, ide sorolva, hogy manapság nagyobb készlettel dolgoznak a vállalkozások, hogy biztosan rendelkezésre álljanak a gyártáshoz szükséges alapanyagok. „Ezek a készletek pedig a csökkenő bolti kereslet miatt lassabban apadnak. Így alakul ki az a helyzet, hogy a bolti árak lassan tudják lekövetni az alapanyagárak csökkenését, hiszen a feldolgozók magasabb áron beszerzett készletből dolgoznak. Az alapanyagárak csökkenésének is ez az egyik oka”.

Az élelmiszerárak alakulását előre jelezheti, hogy az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) élelmiszerár-indexe jelenleg 22 százalékos drágulást mutat, ami gyakorlatilag a 2021 áprilisi szinttel egyezik meg.

Ez, valamint a forint főbb devizákkal szembeni erősödése, a gáz és egyéb nyersanyagok árának esése továbbra is a csökkenés felé tolja az élelmiszerárakat. De hangsúlyoznunk kell azt is, hogy például a kenyér kilója nem lesz újra 400 forint

– fogalmaztak a bank elemzői.

A vártnál nagyobb volt a drágulás

25,2%-ra mérséklődött az infláció márciusban a februári 25,4%-ot követően, amit elsősorban az üzemanyagárak és az alacsonyabb fogyasztás miatt a háztartási energiaárak további csökkenése okozott, ezzel szemben a vártnál jóval nagyobb mértékben drágultak a szeszeszitalok és a szolgáltatások árai. Az élelmiszerárak emelkedése ugyanakkor már lassulást mutatott, azonban az elmúlt hetekben bejelentett árcsökkentések hatása még nem jelent meg az inflációban, így az a következő hónapokban várhatóan már mérsékelheti az inflációt. A továbbra is erős inflációs nyomást  tükrözi, hogy a maginfláció 25,7%-ra gyorsult, elsősorban a szolgáltatói árak kifejezetten gyors emelkedése miatt - állapítja meg Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.

A következő hónapokban bázishatások, az üzemanyagárak folyamatos csökkenése és egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentés miatt az infláció fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítunk, így várakozásunk szerint januárban tetőzhetett az infláció. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak és szállítási költségek jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítunk, sőt, a várakozásoknál gyorsabban is lehúzhatja az inflációt, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt, ami már a tartós fogyasztási cikkeknél már megfigyelhető. Az ár-bér spirál kialakulása egyes szolgáltatói ágazatokban megfigyelhető, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban az idei év végére így is egyszámjegyű inflációra számítunk. Az idei éves átlagos infláció ugyanakkor elérheti a 18,5%-ot - folytatja a szakértő.

Az orosz-ukrán háború, az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások a tavalyi év során érdemben felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, a háború kitörése után a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek. Az utóbbi hónapokban azonban meredeken csökkentek az energiaárak, ami lényegesen csökkentheti azon szereplők költségeit, akik napi szinten, a piacról szerzik be a működéshez szükséges energiát.

A búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállása átmeneti volt, a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban pedig érdemben süllyedtek, amit a FAO élelmiszer árindexének, valamint a hazai mezőgazdasági termelői árindex meredek visszaesése is tükröz, az árszintek azonban a korábbi évekhez képest még mindig magasak. A búzaárak tavalyi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt jelentősen emelkedtek a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai, azonban a búzaárak és energiaköltségek közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon. A takarmányárak és energiaköltségek emelkedése miatt tavaly az áremelkedés a tej- és tejtermékek, valamint a tojás esetében is folytatódott, noha ez utóbbi termék árát szintén korlátozták, a nemzetközi takarmányárak mérséklődése és a nyerstej felvásárlási árainak túltermelés által okozott visszaesése azonban előbb-utóbb megállíthatja a további áremeléseket, egyes tejtermékek esetében már jelentősebb árcsökkentéseket is bejelentettek - szögezi Suppan Gergely.

Az élelmiszerárak további emelkedését a visszaeső kereslet is fékezi. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte a tavalyi év során, idén azonban ezek az intézkedések kiesnek a bázisból. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó szintén egyre több szolgálattás árában jelent meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerültek, azonban az extraprofitadók tervezett mérséklése is hozzájárulhat az árak stabilizálódásához. Az egyes élelmiszer termékekre bevezetett hatóságiár korlátozások májusban kockázatot jelenthetnek az inflációra, ezt azonban ellensúlyozhatják a terményárak egyre szélesebb körű visszaesésének várható hatásai, valamint a kiskereskedők által már termékekre áthárított áremeléseinek mérséklése.

A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növelte a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolta. A forint erősödése és a nyersanyagárak csökkenése miatt a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése érdemben csillapodhat, ami már az elmúlt hónapokban megjelent. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsult. Az üdülési szolgáltatások árai a járvány elleni korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a jelenleg pedig az energiaköltségek megugrása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható magas árdinamika - véli az elemző.

Egy év alatt az élelmiszerek árai 42,6%-kal nőttek, ami már lassulást mutat a decemberi 44,8%-os dráguláshoz képest, ami főleg bázishatások eredménye, azonban a következő hónapokban egyes élelmiszerek árai már csökkenhetnek. Ezen belül a sertéshús árak márciusban 26,8%-kal nőttek. A baromfihús árak 40,6%-kal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 35,5%-kal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 37,6%-kal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 36,5%-kal emelkedtek. Az árkorlátozások által érintett tejárak átlagosan 50,4%-kal emelkedtek, mivel a korlátozások által nem érintett tejárak meredeken emelkedtek (míg az érintett 2,8%-os UHT tej ára alig változott, jelentősen emelkedett az 1,5%-os és 2,8%-os ESL tej ára).

Az étolaj ára 3,9%-kal, a liszté 9,7%-kal emelkedett az egy évvel ezelőtt bevezetett ársapkák hatására, (ezen belül a búzafinomliszt ára alig változott, ellenben a rétesliszt emelkedett), a cukoré 16,8%-kal emelkedett, az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt jóval magasabb lennének az árak. A sajtok ára 60,6%-kal, az egyéb tejtermékek 72,8%-kal, a vaj, vajkrémek árai 68%-kal emelkedtek, azaz az egyes vajkészítmények, sajtok árainak csökkentése még csak részben jelent meg a márciusi adatokban. A tojás ára 74%-kal, a margariné 37,5%-kal, a sertészsíré 76,4% emelkedett.

Márciusban a kenyér 67%-kal, a péksütemények 48%-kal, a száraztészta  53,9%-kal, az édesipari lisztesáruk 66,2%-kal drágultak, míg a burgonya árai 40,8, gyümölcsök árai pedig 25,8%-kal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 33%-kal, az éttermi étkezésé 30,5%-kal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 19,7%-kal, ezen belül a dohányáruké 14,5%-kal, a szeszes italoké 27,4%-kal emelkedett, elsősorban a sörárak érdemi, 39,1%-os emelkedése miatt.

A ruházkodási termékek árai 10%-kal nőttek. A tartós fogyasztási cikkek árai 11,2%-kal emelkedtek, ami már jelentősebb mérséklődést jelent, ezen belül az új személygépkocsi árak 20,7%-kal emelkedtek – amit a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is magas maradt az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 16,7%-kal, a konyhabútorok 18,9%-kal drágultak).

Az autópiaci anomáliák enyhülése miatt már csupán 1,9%-kal drágultak a használtautó árak. A háztartási energiaárak 43,1%-kal nőttek, jelentősen mérséklődve az előző hónapokhoz képest, amit meleg időjárás és az alkalmazkodás miatti alacsonyabb gázfogyasztás okozott, mivel több háztartás kerülhetett az átlagfogyasztás alá, így csökkenhetett a gázszámlája. Az átalánydíjas fogyasztók a gázóra leolvasását követően szintén csökkenő havidíjjaj találkozhatnak, így a háztartási energiaárak tovább csökkenhetnek a nyári hónapokban. A vezetékes gáz ára 62,8%-kal, az áram 27,6%-kal, a palackos gáz 51,6%-kal, a tűzifa 55,9%-kal drágult egy év alatt, míg a távfűtés ára változatlan maradt.

Az egyéb cikkek árai 23,3%-kal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak az üzemanyagár plafon eltörlése óta megfigyelhető árcsökkenés hatására 26,9%-kal emelkedtek, ami lassulás az előző hónaphoz képest, ugyanakkor a kategórián belül a legtöbb termék áremelkedése továbbra kiemelkedően magas, leginkább a lakásjavító-, karbantartó cikkeké 26,9%, valamint az állateledeleké 62,3%. Érdemben, 28,1-35,8%-kal drágultak a háztartási fogyóanyagok, vegyipari termékek, így a mosó és tisztítószerek,  a testápolási cikkek is - állapítja meg az elemző.

Inflációs platón van Magyarország

Márciusban 25,2 százalékos volt az éves infláció, februárhoz képest pedig 0,8 százalékkal emelkedtek az árak. „A friss adatok meglepetést jelentenek, mivel minimális lassulást jelent, mi kicsivel 25 százalék alatti tempóra, 24,7-24,8 százalékos éves emelkedésre számítottunk” - mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

Bár a fő inflációs mutató gyakorlatilag stagnált, a változékony feldolgozatlan élelmiszer-, energia-, valamint hatósági árak nélkül számolt maginfláció a februári 25,2 százalékról 25,7 százalékra gyorsult, ez pedig arra utal, hogy továbbra is erős az inflációs nyomás. A havi szintű adatokból látható, hogy az élelmiszerek mellett a szolgáltatások is bőven az átlag felett drágultak. Németh Dávid azt is elmondta, hogy a jelentős importtartalmú, tartós és nem tartós fogyasztási cikkek összességében már a múlt év elején is jelentősen drágultak, bár az idei év első hónapjaiban ahhoz képest a havi dinamika nem változott, de a korábbi évekhez képest jóval erőteljesebb az áremelkedés üteme.

A mostani kilátások szerint áprilisban a fő inflációs mutató 24 százalék körüli szintre lassulhat, továbbra is úgy gondoljuk, hogy a nyár közepén kerülhet 20 százalék alá. Csak az év végén lehet számítani egy számjegyű értékre

- tette hozzá Németh Dávid.

Az infláció alakulása szempontjából még mindig nagy bizonytalanságot okoz, hogy meddig marad érvényben az ársapka a meghatározott élelmiszereknél. Emellett a régóta hatósági áras szolgáltatásoknál - például a távhőnél vagy a vízszolgáltatásnál - is kérdésessé válhat, hogy fenntarthatók-e a mostani díjak. Az idén az éves átlagos infláció 18-18,5 között alakulhat a szakember szerint.

Azt is elmondta: “A friss inflációs adat fényében nem várható monetáris lazítás áprilisban, továbbra is azzal számolunk, hogy májusban vagy júniusban kerülhet sor erre. Ez viszont nagyban függ az áprilisi inflációs adattól, valamint a forint árfolyamának alakulásától és a nemzetközi befektetési környezettől egyaránt.