2008 után itt az újabb válság-lavina? Egyre több magyar menekíti ide a pénzét

Idén márciusban csődöt jelentett két amerikai bank, a Silicon Valley Bank és a Signature Bank, de a nagymúltú svájci pénzintézet, a Credit Suisse is a csőd szélére került. A 2008-as gazdasági válság is egy amerikai bank csődjével kezdődött, de mit jelentenek a mostani események a bankszektorra nézve, erről kérdezzük Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét.

Csírájában sikerült elfojtani a bankválságot?

2008 óta sokan ismerik a pénzügyi világban azt a fogalmat, hogy Minsky pillanat. Ez a Hyman Minsky amerikai közgazdászról elnevezett jelenség egy olyan pillanat, amikor elérkezik egy csúcsponthoz a világgazdaság, vagy a pénzügyi rendszer, mivel azok szereplői olyan kockázatokat építenek fel a működésükben és az egymás közti kapcsolataikban, ami egy hirtelen összeomláshoz vezet. Az volt a nagy kérdés márciusban, hogy elérkeztünk-e ismét 2008 szeptemberéig, a Lehman Brothers bedőlésének pillanatáig és hogy egy lavinaszerű esemény fog-e újra bekövetkezni 2023 tavaszán - összegezte sokak félelmét a szakértő a Pénzcentrum CashTag című vlogjában.

Március 10-e óta foglalkoztatja az embereket ez a kérdés, ugyanis azon a napon kellett csődeljárást indítani a Silicon Valley Bank-nél, ami az amerikai Szilícium-völgyben működő startupoknak gyakorlatilag az első számú bankja volt. Aztán két nappal később a Signature Bank is hasonló helyzetbe jutott, de úgy látszik ezt a lavinát sikerült megállítani. Tehát most, április közepén kijelenthetjük, hogy csírájában sikerült elfojtani a bankcsőd-sorozatot, vagy bankválságot. 

A két amerikai és egy harmadik európai pénzintézet is kénytelen tehát mostantól más formában folytatni a tevékenységét, de a lényeg, hogy ezek egyszeri és elszigetelt események voltak, nem is nagyon álltak egymással kapcsolatban, csak a befektetők fejében kapcsolódtak egymáshoz

- nyugtatott Palkó István, aki ezután a JP Morgan vezérigazgatójának szavairól is kifejtette a véleményét.

Mint ismeretes, Jamie Dimon még április elején beszélt arról, hogy "az amerikai bankválság jelenleg is tart, a hatása pedig még évekig érezhető lesz". A Portfolio elemzője ezzel kapcsolatban elárulta: természetes, hogy egy ilyen esemény után a tanulságokat mindenki levonja és a szereplők magatartása megváltozik attól, ami történt a bankszektorban.

Az első és legfontosabb változás, hogy a szabályozóknak, a felügyeleti hatóságoknak le kell vonniuk a következtetéseket, új szabályokat alkotva, vagy szigorúbban számonkérve a meglévők betartását, vagy azokon is számonkérni azokat, akikre eddig azok nem vonatkoztak. Úgy látszik, hogy a legutóbbi lesz most érvényben - folytatja a szakértő, kitérve arra, hogy Joe Biden amerikai elnök a múlt héten felszólította a FED-et, hogy mostantól azokra a bankokra is érvényesítse a szigorúbb szabályokat (amiket még Trump idején vizeztek fel) alkalmazzák a kisebb bankokra is. A változás keretében rájuk is vonatkoznának majd olyan stressztesztek, likviditási mutatók, erőteljesebb tőkemutatók, melyekkel évek óta csak a nagybankoknak kellett számolniuk.

Ez már önmagában megváltoztatja a bankszektor működését is, hiszen talán a 13 legnagyobb bankot követő több száz bank szigorúbb követelmények szerint működhet majd.

Ez pedig Palkó István szerint megváltoztathatja az érintett bankok hozzáállását a különböző tevékenységek végzéséhez, elsősorban a hitelezéshez. Tehát a hitelpiacon szigorúbbak lehetnek, viszont a magasabb tőkekövetelmények miatt egységnyi bevételre kisebb lehet a megtérülés, a tulajdonosoknak pedig több pénzt kell majd invesztálni számos banknál a megtérüléshez - ennek következtében kevésbé éri majd meg nekik bizonyos hitelpiaci tevékenységeket végezni. Valószínűleg nem fognak ezek miatt drasztikusan emelkedni a kamatlábak, viszont az egyéb hitelezési kondíciók szigorúbbak lesznek. Magasabb fedezetet, illetve jövedelmet követelhetnek majd meg a bankok és szigorúbban vizsgálhatják az ügyfeleket - magyarázta a szakértő.

Akkor kell aggódni, ha földrajzilag közel indul lavina

Az amerikaiaknak kevésbé, inkább a svájci eseményeknek lehetnének közvetlen hatásai a magyar bankszektorra is. Európában bármi történik, annak lehet olyan hatása, hogy a bankoknak a partnereivel mi történik. Ha megnézzük a magyarországi nagy bankokat, azoknak körülbelül a kétharmada osztrák, olasz, vagy belga bank. Ez a három ország pedig kis túlzással körülöleli Svájcot és partnerként a pénzpiacokon nyilván egymással is üzletelnek - tért rá a bankválságok esetleges magyarországi lecsapódására Palkó István.

Láttuk, hogy a Credit Suisse esetében - és ez vezetett elsősorban a csődhöz - a bankok egymással szembeni bizalma is elkezdett meginogni. Számos értesülés szerint elkezdték a brit bankok, a francia bankok és a német levágni a limitjeikkel velük szemben. Ez azt jelenti, hogy a kitettségük értékét elkezdték visszavágni a partnerbankok Svájc körül számos országban.

Lehetett volna ennek egy fertőzési hatása, hogyha bedől egy nagy, európai bank - folytatja a szakértő, annak bizony meg lehetett volna a hatása akár Magyarországon is, de ezt sikerült nagyon ügyesen, Svájchoz méltó módon megoldani, egy hétvége alatt, ez viszont nem jelenti azt, hogy Svájcnak a pénzügyi reputációjában ne esett volna óriási csorba

- magyarázta az elemző, aki szerint különösen a vagyonosabb és az intézményi befektetők körében kialakult ott egy bizalmi válság. A magyar bankszektor viszont ahhoz képest, hogy ilyesmi történt Európában, szinte "oázisként működött", de ez elmondható igazából a régió összes bankjáról. Ez a stabilitás vélhetően köszönhető részben annak is, hogy szinte a világon itt a legszigorúbbak a szabályok - tette hozzá. 

A magyarok pénze tehát a legnagyobb biztonságban?

Arra a kérdésre, hogy ebben a helyzetben kell-e aggódniuk bármennyire a magyar embereknek itthon, a bankban tartott pénzük miatt Palkó István elárulta, befektetésként eleve nagyon kevesen dolgoznak most bankbetétre. Az elemző szerint nem is látható az, hogy az összekuporgatott pénzüket tartanák az emberek a bankoknál.

A bankbetétek esetében olyan 85 százalékban lekötés nélküli összegekről beszélünk, tehát ami érkezik, lekötés nélkül, nyugdíjként, vagy fizetésként az emberek számlájára, az van általában a bankoknál és akik pedig magas hozamra vadásznak, egyéb befektetésekben tartják a pénzüket - szögezte le a szakértő. 

Ami a betétesekre tartozik és nekik szóló üzenet az az, hogy a likviditás történelmi csúcson van a magyar bankszektorban és semmi olyan nem történt az elmúlt időszakban, ami miatt ezt félteni kellene - összegezte Palkó István

Ide menekítik pénzüket a magyarok az infláció elől

A jelenlegi környezetben a nagy bankok nem érdekeltek abban, hogy betéti versenyt indítsanak egymás között, mert bőségesen el vannak látva likviditással. Sokkal több betéttel rendelkeznek, mint amennyit kihelyeztek hitelként - magyarázta a szakértő.

A nagy bankok tehát nem érdekeltek, hogy az ügyfelek kegyeiért betéti verseny formájában küzdjenek,

viszont ez nem jelenti azt, hogy kisebb bankoknál nincsenek erre vonatkozó lehetőségek. Nevek említése nélkül, három-négy bank biztosan felsorolható, akik 8, vagy 10 százalék feletti betéti kamatokkal csábítják - még ebben a környezetben is - az ügyfeleket, azért mert nekik nem olyan alacsony a hitel-betét mutatójuk, vagy mert a jelenlegi környezetet alkalmasnak tekintik arra, hogy piacot szerezzenek, akár a nagyokkal szemben is - magyarázta az elemző.

Vannak tehát bankbetétek is, egyrészt, ezen felül ott vannak a sok esetben bankokhoz kapcsolódó alapkezelői szolgáltatások, ha pedig garanciát szeretnénk az inflációállóságra, akkor az állampapírok, mint befektetések - sorolta Palkó István. 

A Prémium Magyar Állampapír például 16 százalékos éves kamatot fizet

Ha valaki ekkora nominális kamattal beéri - márpedig éves szinten valószínűleg az alapkezelőknek is nehéz lesz ezt kitermelniük - akkor ez egy biztos befektetés. De fontos azért kiemelni, hogy nominális kamatról beszélünk, az infláció ugyanis sajnos még mindig efölött a szint felett van. Nem állítható tehát, hogy az Állampapír megőrizni a befektetők pénzének értékét, de azt állíthatjuk, hogy bár az infláció rombolja a befektetők pénzének értékét, de ennek a rombolásnak a mértékét jelentősen visszafogja az állampapír, jobban, mint ahogyan a bankbetétek ezt most teszik.