Hogyan hatnak a magyar gazdaságra a 2010 utáni adóreformok?

A 2010-ben megkezdődött adóreform érdemben hozzájárult a forgalmi adók súlyának tartós növekedéséhez, ami mintegy 6 százalékpontos emelkedést jelent 2010 és 2022 között, és az idei évben becslésünk szerint már lényegében megegyezhet a munkát terhelő adók részarányával (1. ábra). Ezzel szemben a munkát terhelő adók súlya jelentősen mérséklődött, ami elsősorban az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetéséhez, a szuperbruttósítás eltörléséhez, valamint később a munkáltatói adó- és járulékterhek több évet felölelő csökkentéséhez köthető.

A tőkét terhelő adók részesedése átmeneti csökkenés után változatlanul 20 százalék közelébe emelkedik vissza, amire az idei évben az extraprofitra kivetett adók bevezetése ad magyarázatot. A hazai fogyasztási- és forgalmiadó-bevételek összegének növekedéséhez az elmúlt évtizedben hozzájárultak különböző adóemelések (általános áfakulcs, jövedéki termékek, ágazatspecifikus különadók), valamint az adóbeszedés hatékonyságának jelentős javulása, a rejtett gazdaság visszaszorulása (online pénztárgépek, EKÁER, online számlázás).

A forgalmi adókból származó éves GDP-arányos bevétel 1,7 százalékponttal nő 2010 és 2022 között, ami mintegy 1100 milliárd forint költségvetési többletbevételt jelent 2022-ben. A 2010 és 2013 közötti adóreform eredményeként a forgalmi adókból származó GDP arányos bevételek a 2010-es 12,4 százalékról 2013-ra 14,2 százalékra növekedtek, majd ezen a szinten stabilizálódtak (2. ábra). 2010-hez képest csökkenti a bevételeket, hogy a jövedéki adóból származó bevételek 1,2 százalékponttal mérséklődtek. Ennek oka, hogy a nominális GDP jobban emelkedik, mint az üzemanyagfogyasztás volumene (literben), amelyhez a jövedéki adó van kötve, valamint csökkent a dohányosok száma, illetve 2022-ben csökkent az üzemanyagokra kivetett jövedéki adó is.

Előrejelzésünk szerint 2022-ben az általános forgalmi adókból származó GDP arányos bevétel 1,8 százalékponttal lehet magasabb 2010-hez képest, míg a bevezetett különadók 1 százalékponttal növelik a bevételeket. 2022 első 10 hónapjában mintegy 30 százalékkal voltak magasabbak a bruttó áfabevételek, mint egy évvel korábban (3. ábra). A fogyasztási és forgalmi adók súlyának elmúlt évtizedben tapasztalt emelkedése a nominális fogyasztás jelenlegi gyors bővülése mellett magas adóbevételt eredményez. A bruttó áfabefizetés már a koronavírust megelőző években is dinamikusan, évente átlagosan 10-15 százalék közötti mértékben emelkedett, de ez a trend a járvány idején ideiglenesen megtört. 2021-ben azonban a gazdaság újraindulásával a befizetések éves dinamikája már 16 százalékra emelkedett, idén pedig 30 százalék körül alakul.

A GDP-arányos forgalmiadó-bevétel 2020-ban Magyarországon a második legmagasabb volt az Európai Unióban, hazánkat mindössze Horvátország előzte meg (4. ábra). Az Európai Unióban átlagosan a GDP 10,8 százalékát adták a fogyasztási, forgalmi adók, míg az ilyen típusú hazai adóbevétel a GDP 14,1 százaléka volt 2020-ban. Az összes adó- és járulékbevételt tekintve az EU-ban a fogyasztási adók mindössze a befizetések alig több mint negyedét, 26,8 százalékát adták 2020-ban, míg a hazai adórendszerben ugyanezen adótípusok súlya csaknem 39 százalék volt, amely részarány előzetes becslésünk szerint az utóbbi két évben mintegy 40 százalékra tovább emelkedett. A fogyasztási adók hazai részesedésének és GDP-arányos értékének emelkedése úgy valósult meg, hogy eközben az összes adóbevétel GDP-hez viszonyított mértékét bemutató adócentralizáció 0,5 százalékponttal csökkent 2010 és 2020 között a munkát terhelő adók kulcsainak csökkentése miatt, miközben az EU egészében 2,3 százalékpontos emelkedés volt megfigyelhető.

*A szerzők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársai.