Lehet tanulni a gazdasági hullámvölgyekből? Úgy tűnik, igen. (x)

A válaszokból valószínűsíthető, hogy ennek egyik oka, hogy a negatív gazdasági hatások kezelésében ma is mérvadóak a 2008-as pénzügyi krízis során szerzett tapasztalatok, elsősorban a tudatosság területén: azok közül, akik 2008-ban felnőtt korúak voltak és a jelenben megtakarítással rendelkeznek 66% figyeli havonta rendszeresen a kiadásait, 62% több megtakarítást és vésztartalékot képez, 48% pedig jobban törekszik arra, hogy megértse a pénzintézetek termékeit.

Mindemellett sokan élnek a spórolás lehetőségével is, azok közül, akik 2008-ban már felnőttkorúak voltak 52% nyilatkozott úgy, hogy jobban tudja most kontrollálni a fogyasztását. Ez meglátszik abban is, hogy az élelmiszerek tekintetében a megkérdezettek 60%-a keresi az akciókat és a leértékelt árukat, 46% pedig le is mond valamilyen élelmiszerről, amit korábban rendszeresen vásárolt.

A rezsiköltségek növekedését – amely az élelmiszerárak növekedése után az egyik legfájdalmasabb hatás a válaszadók szerint – szintén főként a fogyasztás csökkentésével próbálják visszaszorítani: a válaszadók 43%-a alacsonyabbra csavarja a hőfokot, 38% kevesebb elektromos berendezést használ és 25% kevesebb helyiséget fűt. Új beruházásokat azonban kevéssé vállalnak az energiatakarékosság érdekében: mindössze 16% azok aránya, akik kifejezetten az alacsonyabb energiafogyasztásba fektetnek be például kisebb fogyasztású berendezések vásárlásával, hőszigeteléssel, nyílászáró-cserével. Ez az arány összecseng azzal, hogy a legelterjedtebb válasz a háztartási kiadások növekedésére a nagyberuházások későbbre halasztása, ami a válaszadók több mint felében első helyen fogalmazódott meg a nagyobb költségekkel szembeni lépésként.

És akkor, okulva a múltból összefoglalva mit tartanak a magyarok jó stratégiának a jelen helyzetben?

A válaszadók 63 százalékának világosan kirajzolódó stratégiája szerint, az, hogy minél több pénzt próbáljunk megspórolni, még ha kevesebbet is ér, mint korábban. Ami az egyes megtakarítási eszközök megoszlását illeti, ott azonban már jobban eltérnek a vélemények. A forint alapú megtakarítások kevésbé népszerűek a háztartások körében, a valutát és a reáliákat (ingatlan, arany) előbbre sorolják.

A válaszadók bő negyede – 26,3 százaléka – gondolkodik abban, hogy elköltse a pénzét értékálló dolgokra, így gondoskodva annak megőrzéséről, 48% feletti például az ingatlanbefektetések vonzereje, de a felsőfokú végzettségűek körében, a 60%-ot is eléri.

Az alapfokú végzettségűeknél az átlagot jóval meghaladó – 26 százalékos – a készpénzben és forintban történő takarékoskodás népszerűsége, miközben ugyanez az arány a teljes vizsgált népességben alig éri el a 18%-ot.

„Fontos előrelépés, hogy tudunk tanulni a múltból és egyre nagyobb az emberek igénye a tudatos pénzkezelésre. Pénzügyi szakemberekként nekünk is fontos felelősségünk, hogy ebben utat mutassunk” – mondja Vasas Norbert a CIB Bank Prémium és Privát Banki Szegmens Menedzsment vezetője. „Hogy van meg fejlődési pálya ezen az úton, tisztán látszik egyrészt abból is, hogy sokan még mindig otthon, készpénzben tartják a lemondások árán képzett megtakarításaikat, ami így napról napra veszít értékéből, másrészt és abból is, hogy a kutatási eredmények alapján a lakosság fele nem rendelkezik a nehezebb időkre szóló megtakarításokkal. De akiknek van mihez nyúlniuk, nekik is jellemzően maximum 3 havi tartalékuk van. Pedig hajlandóság lenne a tartalékok felhalmozására, a lakosság közel kétharmada szerint a legjobb megoldás lenne a jelenlegi helyzetben minél több pénzt megspórolni. A CIB Banknál a tudatos pénzkezelés mindkét oldalán tudunk segíteni ügyfeleinknek: ECO számlacsomagjaink havi minimálbér összegét elérő jóváírás esetén 0 forintos számlavezetési díjjal segítenek a költségek optimalizálásában, míg számos megtakarítási konstrukciónk közül az eltérő élethelyzetben lévők is találnak a készpénztartásnál sokkal okosabb megoldásokat.”

(x)