A feketeleves még hátra van: ekkor tetőzhet a gigainfláció Magyarországon

A K&H nagyvállalati növekedési indexe szerint 8 éve most a legnegatívabbak a várakozások. -15 pontosra esett ugyanis a harmadik negyedévre ez az index, ami nem csak a mélypontot, de az eddigi legnagyobb mértékű negyedéves esés is. A kereskedelmi szektor a leginkább leszakadó. A régiókat nézve Nyugat-Magyarországon a legkevésbé negatívak a várakozások. A forint árfolyammozgásának hatása is drasztikusan megnőtt. Hiába gondolhatnánk, hogy a cégeknek a gyenge forint előnyt jelent, ez a szintű árfolyammozgás már kimondottan negatívan hat rájuk. A legnagyobb mértékben a működési költségek (53%), az alapanyagköltségek(40%) és a bérköltségek (30%) nőttek. Egyre több cég emiatt már euróban ad árajánlatokat – ismertette a magyar nagyvállalatok várakozásait  Rajna Gábor, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.

Egy válságban elsősorban nehézségekkel kell szembesülnünk, de fontos felmérni azt is, hogy mi az amiből esetleg profitálhatunk. Ami szembetűnő, hogy Amerikában a régión belüli kereskedelem egyértelműen csökkent. Ez a csökkenés Európában igen kicsi volt, Afrikában és Ázsiában pedig növekedett a régión belüli kereskedelem. Az Európai Unió kritikus beszállítója Kína. Leginkább a telekommunikációs eszközök, a textíliák, a vegyi anyagok és fémek jönnek az ázsiai országból. Az elmúlt 7-8 évben pedig többek között pont a számítógép, elektronikai eszközök, optikai termékek nőttek igazán nagyot Magyarországon is. Az textilipar viszont a teljes ipari termeléssel összevetve jól látható, hogy leépülőben van a kínai hatás miatt – magyarázta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

Ha az építőiparra tekintünk, az látszik, hogy 2015 óta brutálisan megnőtt a súlya a bruttó hazai terméken belül, gyakorlatilag szinte megduplázódott. Persze fennáll a veszélye, hogy ez nem fog így maradni az előttünk álló időszakban. Látszik is, hogy csökkennek az új szerződések és a szerződésállomány is. Nem véletlen, hogy a kormány is próbálja kedvezményes hitelekkel támogatni a szektort. A közel 400 ezer fő munkáját ugyanis, akiket ez a szektor foglalkoztat jó lenne megtartani – mondta a szakértő.

Már a hatósági árak sem fogják vissza az inflációt. Elsősorban az élelmiszer az ami felfelé húzza a drágulást. Azt várjuk, hogy körülbelül 22 százalékon tetőzik majd és az év végén, illetve a jövő év elején is azon a szinten fog maradni. Jövő őszre várjuk, hogy egyszámjegyű lesz, a jövő év végére 7-8 százalékra állhat be. Nettó reálbér csökkenést várunk, ami magával vonz egy csökkenést a fogyasztásban is. Ha sorba rendezzük a háztartásokat a jövedelmük szerint, akkor a legalacsonyabb 10 százalékba tartozóknak az élelmiszerre költött  fogyasztásuk kiteszi a 35 százalékát, és összességében 60-65 százalékot alapvető dolgokra költenek el. Ez pedig azt is jelenti majd, hogy a következő időszakban nem jut majd pénzük a szolgáltatásokra – árulta el Németh Dávid.

Közel állunk a recesszióhoz. Egyelőre úgy gondoljuk egy stagnálással megússzuk a jövő évet, de nagyon a perem szélén táncolunk.

Magyarország Achilles-sarka jelenleg a folyó fizetési mérleg hiánya. Ez most 4 százalékos, ami régiós összevetésben igen magas. De úgy gondolom, hogy szépen tud majd javulni. Az állam részéről egy folyamatos konszolidáció figyelhető meg. A háztartások részéről is várunk egy a 2008-2009-es tudatos megfontoltságot - tette hozzá az elemző.

Európában elsősorban az energiaválság vált ki aggodalmakat. Bár nemzetközi szinten ennél még fontosabb problémák is vannak, de a kontinensen a leginkább kruciális most a stagflációs sokk. Európának a várakozásoknak megfelelően és határidő előtt sikerült feltölteni gázkészleteit, ami megoldás a most következő télre, de a következő telekre fennmaradnak az energiaellátással kapcsolatos kockázatok, amikkel mindenképp számolnunk kell – ismertette ezután Hans Dewachter, a K&H vezető közgazdásza.

Az energiaválságot úgy sikerült kezelni, hogy az árakat magasan tartottak. A csúcson ugyan túl vagyunk, de a gáz ára továbbra is igen magasan maradhat. Ez azért fontos, mert abszolút és relatív költséghiányokat is jelenthet az európai gazdaságokra. Jelentős költségkülönbséget és jelentős versenyhátrányt jelenthet ez az amerikai cégekkel szemben.

Jelentősen csökkent a nemzeti jövedelmek vásárlóereje. Az euróövezetben ennek mértéke nagyjából négy százalékos volt. Jelentős visszaesését okoztak az energiaárak a kereskedelemben is. Hogy ezek a sokkok milyen hatással lesznek a gazdaságokra azt egyelőre nehéz megmondani. Egyelőre az európai gazdaságok elég ellenállóak, de már lassulnak. A globális gazdaságokat nézve a korábban előjegyzett nagy növekedés helyett a nagy gazdaságok növekedése nullára fog csökkenni, a kisebb gazdaságok enyhe recesszióba eshetnek. Komolyabb recesszió kockázatát egyelőre nem látni – magyarázta a szakértő.

Az előrejelzések arra mutatnak, hogy különösen a fogyasztói bizalom meg fog rendülni. A háztartások a következő évekre vonatkozó várakozásai nem túl pozitívak. Az infláció a másik nagy kockázata a gazdaságnak. A folyamatosan magas infláció második körös hatásokat vált ki, amiket el kell kerülni. Hogy mikor és hogyan fog az infláció normalizálódni, azt még nehéz lenne pontosan megmondani, de van valamiféle reménysugár. Az eurózónában a következő negyedévben is igen magas, körülbelül 9 százalék körüli, akár 10 százalék feletti marad. A jó hír, hogy arra nem számítunk, hogy a mostani extrém magas infláció tartósan fennmarad – magyarázta Hans Dewachter.

A központi bankok intézkedései egy hátraarcot okoztak a monetáris politikákban. Arra számítunk, hogy a kamatok tartósan magas szinten maradnak, sőt még nőnek is mielőtt a helyzet normalizálódik. Az euró-dollár váltási árfolyam hosszasan a dollár javára fog növekedni, mielőtt az euró képes lesz visszanyerni a helyzetét – mondta el a szakértő.

Az orosz-ukrán háború hatása indirekt. Elsősorban az árupiacra és az energiapiacra gyűrűzött be és erősen visszaveti a fogyasztói bizalmat. Nehéz bármilyen jóslatot megtenni a háborúval kapcsolatban, de az előzetes várakozás az, hogy az Oroszországgal szembeni szankciókat fenntartják, ami további feszültséget fog okozni az energiapiacon  - árulta el később újságírói kérdésre Hans Dewachter.