Megszólaltak az elemzők: tovább szárnyalhat a hazai infláció

A várakozásoknak megfelelően 5,40%-ra emelkedett az alapkamat az eddigi 4,40%-ról, a Monetáris Tanács emellett 100p-tal 5,40%-ra emelte az egynapos betéti, valamint 100bp-tal 8,40%-ra az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát. Az egyhetes betéti kamat várhatóan 30bp-tal 6,45%-ról tovább emelkedik csütörtökön. A forint a kamatemelést megelőzően gyengült, azt követően pedig kissé erősödik, azonban a forint árfolyamát jelenleg nagyrészt az orosz-ukrán konfliktus miatti geopolitikai kockázatok és az ebből származó kockázatkerülés, valamint az uniós forrásokkal kapcsolatos bizonytalanságok mozgatják - véli Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.

Az inflációs kockázatok fokozódása és a korábbi várakozásoknál messze magasabb infláció miatt az MNB a közelmúltban elválasztotta az effektív egyhetes betéti kamatot az alapkamattól, ezenkívül kiszélesítette, valamint aszimmetrikussá tette a kamatfolyosót, annak érdekében, hogy a pénz- és árupiaci mozgások kiszámíthatatlansága miatt növelje a mozgásterét - hangsúlyozza a szakértő.

A tavalyi őszi hónapokban meredeken elszálltak a földgáz-, áram-, és olajárak, ami jelentős, és széleskörű inflációs nyomáshoz vezethet a háztartási energiaárak szinten tartása mellett is. Az ukrajnai konfliktus hatására érdemben folytatódott az energia-, nyersanyag-, és élelmiszerárak emelkedése. Az elmúlt hetekben kifejezetten erős volatilitás és kiszámíthatatlanság jellemezte az áru- és pénzpiacokat, ez pedig tovább fokozta a kamatemelési várakozásokat is, a nyersanyagárak mindazonáltal a háború kitörését közvetlenül követő kilengés után alacsonyabb szinteken stabilizálódnak. Az MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt, amit szinte minden oldalról érkező külső nyersanyagár sokkok mellett az újranyitás kereslet –kínálati súrlódásai okoznak. Noha az infláció az idei év során bázishatások miatt fokozatosan mérséklődhetne, az előbb említett tényezők jóval magasabb inflációs pályát eredményeznek a következő hónapokban, miközben a minimálbér jelentős emelése mellett a szja visszatérítés, a rendvédelmi állomány hathavi bónusza, valamint a februári 13. havi nyugdíj mintegy 1000 milliárd forinttal növelték a háztartások jövedelmét, ami lökést adhat a fogyasztásnak, ugyanakkor az inflációnak is - értékeli a helyzetet Suppan.

A nyersanyagárak robbanásszerű emelkedése továbbra is felfelé mutató kockázatokat jelent, mivel számottevő másodkörös hatással járhatnak, csakúgy, mint az újra megjelent munkaerőhiány hatására várhatóan élénkülő bérnövekedési dinamika. Az inflációt az MNB megítélése szerint a költségvetési kiadások növelése is fűtheti. Ezért az MNB proaktív jelleggel a tavalyi év közepén kamatemelési ciklust kezdett, ami az MNB iránymutatása szerint az idei év elején is határozott ütemben folytatódhat, így az év közepéig további kamatemelésekre számítunk. Az inflációs kockázatok számottevő fokozódása miatt az év közepére 7,00%-ig emelkedhet az alapkamat, fokozatosan felzárkózva az egyhetes betéti kamathoz, ami a várakozásaink szerint szintén júniusban érheti el az 7,00%-ot. Az év második felében pedig ismét szimmetrikus lehet a kamatfolyosó. Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére legkorábban 2023 második félévétől számítunk, amennyiben az inflációs előrejelzések arra utalnak, hogy az infláció 2023 után visszatérhet a toleranciasávba, ezért a jövő év végére a várakozásunk szerint 6,25%-ra csökkenhet az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat - mondja a szakértő.

Mivel a jegybankok a kínálati ársokkokat nem igazán tudják befolyásolni, elsődleges céljuk a másodkörös hatások kiszűrése, az inflációs várakozások lehorgonyzása, az ár-bér spirál kialakulásának megelőzése. A jelenlegi globális inflációt azonban főleg a megélhetéshez szükséges áruk árának meredek emelkedése növeli, ez azonban önmagában is fékezni fogja a gazdaságokat a vásárlóerő visszaesésének hatására. Ezért a monetáris kondíciók túlszigorítását is érdemes lenne elkerülni, ez pedig kifejezetten megnehezíti a jegybankok munkáját. A hazai kamatemelések és a várható további kamatemelések feltehetően elégségesek lesznek az előbbi hatások kiszűrésére, de ennek eredményét Suppan Gergely szerint csak egy-másfél év múlva láthatjuk.    

Az MNB Monetáris Tanácsának legutóbbi kamatdöntő ülésen készült közleménye hangsúlyozza, hogy az inflációs kilátások és kockázatok alakulásával kapcsolatban, a Monetáris Tanács adatvezérelt módon, havi kamatdöntő ülésein értékeli a monetáris kondíciók további szigorításának szükségességét. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódik, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak. A Monetáris Tanács kivezette a mennyiségi lazításokat, így az állampapír vásárlási és a növekedési kötvény programot is. A jegybank egyelőre nem értékesíti a mérlegében lévő állampapír-állományt, a megvásárolt állampapírokat lejáratig tartja. Az MNB ugyanakkor az állampapírpiac likviditási folyamatait a jövőben is szoros figyelemmel követi, és szükség esetén készen áll átmeneti és célzott állampapír-vásárlásokkal beavatkozni az állampapírpiac stabilitásának fenntartása érdekében. Az eseti állampapír-vásárlások nem jelentik a monetáris politikai irányultság megváltozását. A Monetáris Tanács a múlt évben kivezette a forintlikviditást nyújtó devizaswap-eszközt, szűkítve az eszközön keresztül nyújtott forintlikviditást. A kamatdöntés megfelelt a piaci árazásoknak, a határidős kamatlábak jelenleg egy hónap múlva 7,15%, három hónap múlva közel 7,9%, hat hónap múlva 8,20%, 2022 végére 8,30%, egy év múlva 7,70% körüli kamatszintet jeleznek előre, az utóbbiak azonban némileg meghaladják jelenlegi várakozásainkat - összegzi meglátásait a Magyar Bankholding szakértője.

Az MNB döntése után Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője is megszólalt. A szakertő emlékeztet, hogy az utóbbi hetekben a jegybank nem változtatott a jelenleg effektív, egyhetes betét kamatán. A háború által okozott nyomás csökkent a magyar devizán, a jogállamisági mechanizmus elindítása okozott bizonytalanságot az uniós források esetleges visszatartása végett. A mai kamatdöntés megfelelt a várakozásunknak, illetve a piaci konszenzusnak. 

A sajtótájékoztatón a jegybank elnöke elmondta, hogy éves szinten 9-10%-os inflációval szembesülhet a magyar gazdaság. Az elmúlt években felborult az árdinamika, a költségvetés, valamint a folyó fizetési mérleg egyensúlya, melyek helyreállítása szükséges feltétele az előttünk álló időszak sikerességének. A hazai gazdaságnak emellett termelékenységi fordulatra van szüksége, amelyet zöld és digitális jelszavakkal illetett.

Az MNB alelnöke, Virág Barnabás szerint az átárazódások tovább folytatódhattak áprilisban, aminek eredményeként az éves infláció meghaladta a 9%-os értéket a hónapban. Ugyanakkor a gazdaság teljesítménye tovább erősödhetett az idei első három hónapban és az eddigi információk alapján 7-8% között alakulhatott éves összevetésben. A kamatemelés tovább folytatódik: a két kamatláb egymáshoz történő felzárkóztatása az elkövetkezendő hónapokban végbemehet. A jegybank havi szinten értékeli a helyzetet és hozza meg kamatdöntését, melyhez az inflációs kilátások mellett a kockázati környezet alakulását veszik figyelembe. A közlemény szokásos zárása szerint a „Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.” Ennek megfelelően a jegybank szerint a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt - emlékeztet az elemző.

A jegybanki kommunikáció fókuszában az infláció megfékezésének szándéka mellett hangsúlyos szerepet kapott a gazdasági növekedés élénkítése is. Ezzel kapcsolatban érdekes lehet a kormánynak benyújtásra kerülő javaslatcsomag tartalma és későbbi sorsa. Az elmúlt időszakban látható volt, hogy az eddigi extenzív növekedési modellnek számottevő munkaerő-korlátai vannak, így a mennyiségi bővítést követően elengedhetetlen lesz a minőségi fordulat. Az irányváltás tekintetében masszív kihívást jelenthet rövidtávon a várt és szükséges költségvetési kiigazítás - mutat rá Nagy János

A szigorítási ciklust illetően a mai esemény és közlemény nem hozott újat, várakozásunk szerint az elsősorban a rövidkamatokat befolyásoló irányadó kamatláb emelése vélhetően 7-8% között tetőzhet a jelenlegi információk alapján, majd az infláció előreláthatólag harmadik negyedévi tetőzését követően, fokozatosan mérséklődhet majd. Mindemellett a forint sérülékenysége a háború bizonytalan kimenetele, valamint a jogállamisági mechanizmus következtében rövidtávon továbbra is kockázati tényezőt jelent - összegez az Erste szakértője.

A megjelent közleményben a jegybank jelezte, hogy az orosz-ukrán háború a szokásosnál nagyságrendileg nagyobb kockázatot jelent az inflációs kilátásokra. A Monetáris Tanács az inflációs várakozások horgonyzása és a másodkörös inflációs kockázatok mérséklése érdekében a monetáris kondíciók szigorítását és az alapkamat-emelési ciklus határozott lépéssel történő folytatását tartja szükségesnek. A kialakult helyzet miatt a következő időszakban is az alapkamat-emelési ciklus folytatása szükséges - erősíti meg Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője.

Továbbra is erőteljes az inflációs nyomás. Márciusban - éves bázison - a várt 8,8 százalék helyett 8,5 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedése, ugyanakkor a tartós folyamatokat megragadó maginfláció 9,1 százalékra emelkedett. A különbség az élelmiszer- és üzemanyag árstopok hatásaiból adódik, melyek további sorsáról napokon belül dönthet a Kormány. A következő hónapokban is fennmaradhat, sőt fokozódhat az inflációs nyomás, hamarosan átlépheti a 10 százalékos szintet is. Az emelkedő bázis hatása csak az őszi hónapokban fog megjelenni, de jelenleg sokkal több a felfelé mutató kockázat, így elképzelhető, hogy a bázishatást csak kismértékben fogjuk érezni - hangsúlyozza az MNB által is megfogalmazott kockázati tényezők hatását az Equilor szakértője.

Az euró-forint árfolyama nem tudta letörni a 370-nél húzódó erős támaszt, onnan ismét emelkedés indult múlt hét pénteken. Most a 375-ös szintre érdemes figyelni, amennyiben szignifikánsan áttörésre kerül, hamarosan elérhető lehet a 377-es, majd a 380-382-es ellenállási szint - véli Varga Zoltán.