Nem lehet teljesen kisemmizni a hagyatékból a közeli rokonokat (x)

Örökölni kétféleképpen lehet. Törvényes öröklés esetén, azaz végintézkedés hiányában a közeli családtagok a jogszabály szerint részesülnek az elhunyt vagyonából. Azonban az örökhagyó végintézkedéssel – például végrendelettel vagy öröklési szerződéssel – a törvényes örökösök helyett vagy mellett másra is hagyhatja a javait, vagy törvényes rendtől eltérő arányokban is szétoszthatja azokat. Az elhunyt leszármazóját és házastársát – ha nincs leszármazója, akkor szülőjét – azonban ebben esetben sem lehet kisemmizni, kevés kivételtől eltekintve jár neki az úgynevezett kötelesrész.

A kötelesrész annak az értéknek az egyharmada, amelyet a Polgári Törvénykönyv alapján a kötelesrész alapjaként kiszámolunk. Ide nemcsak a hagyaték tiszta értéke tartozik, hanem az örökhagyó által halála előtt bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke is. A hagyaték tiszta értékének meghatározásánál figyelembe kell venni a hagyatékhoz tartozó valamennyi vagyontárgyat, majd ezen – bruttó – értékből le kell vonni meghatározott hagyatéki terheket, például az örökhagyó tartozásait. Ha egy hagyatékhoz tartozó 20 millió forintot érő nyaralón még volt 5 millió forint hitel, akkor ebben az esetben 15 millió forintot kell figyelembe venni.

Tehát, ha az örökhagyó a végrendeletében egy barátjára hagyja a házát, illetve a halála előtt egy évvel elajándékozta nyaralóját egy ismerősének, akkor a két ingatlan tiszta értéke hozzászámítandó a kötelesrész alapjához. Abban az esetben azonban, ha az örökhagyó a halálát megelőző tíz évnél régebben ajándékozta el nyaralóját, akkor annak értékét már nem kell beszámítani.

Fontos tudni azt is, hogy a kötelesrész alapjaként nem vehető figyelembe több olyan adomány, amelyet az örökhagyó életében másnak juttatott. Ezeket az adományokat a Polgári Törvénykönyv határozza meg, ide tartozik a többi között a házastárs vagy az élettárs, továbbá a leszármazó részére nyújtott tartás értéke.

A kötelesrészre jogosult leszármazó, házastárs vagy szülő elsősorban pénzben követelheti a kötelesrész kiadását. Az örökhagyó halálától számított öt évig érvényesítheti igényét a kötelesrész iránt, azután az igény elévül.

Akit érvényesen kitagadtak, annak nem jár a kötelesrész

Kötelesrészre csak az nem tarthat igényt, akit az örökhagyó a végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás nem azonos azzal, amikor meg sem említették a személyét a végrendeletben, hanem azt jelenti, hogy az örökhagyó még a kötelesrészre sem szeretné, ha jogosult lenne. A kitagadásnak kifejezettnek kell lennie és csak törvényben meghatározott okokból lehet, amit meg is kell jelölnie a végintézkedést tevőnek. Például, hogy a törvényes örökös nem adta meg a beteg örökhagyónak a tőle elvárható segítséget, bűncselekményt követett el ellene vagy erkölcstelen életmódot folytat. A lehetséges kitagadási okokat a Polgári Törvénykönyv határozza meg.

Érdemes segítséget kérni

Jó tudni, hogy a kitagadás, bár nem ritka szándék, nagyon nehezen bizonyítható. Magyarországon egy kitagadás ritkán lesz végül érvényes. Akinek ilyen szándéka van, mindenképpen érdemes szakértő segítségét kérnie, ahogy általában végrendelet készítésénél is. Az öröklésnek ugyanis számos olyan vonatkozása merülhet fel, amely a különböző jogintézmények kombinálásával oldható meg, a jogi útvesztőben való kiigazodás legjobb módja pedig egy szakértő – közjegyző vagy ügyvéd – segítsége.

(x)