Európa gázellátása forog kockán az orosz-ukrán háborún: brutális következményre is készülhetünk

Az orosz-ukrán konfliktus egyik kulcseleme a gázszállítás: Európa és Oroszország kölcsönös energiaellátási függőségben vannak már jó ideje. Ha az Európába történő gázszállítás leállna az ukrán háború miatt, az mindkét félnek beláthatatlan gazdasági és energiaellátási következményekkel járna. A következőkben bemutatjuk, hogyan fonódik össze az EU és Putyin birodalma a gázvezetékeken keresztül.

Az energiaárak folyamatos növekedésnek indultak már a tavalyi év során, ezt pedig csak tovább súlyosbította az Ukrajna elleni katonai offenzíva elindítása a múlt héten, hiszen így még inkább kockázatossá vált az Oroszországból érkező gáz importja. Az energiahordozó miatt Európa és Oroszország kölcsönös függősége egyre szorosabbá vált az utóbbi évtizedben

így a gázszállítás kulcsfontosságú szerepet kap mindkét oldalon a globális alkuhelyzetben.

A földgázban és kőolajban gazdag Oroszországot egy sor létfontosságú gázvezeték köti össze az európai energiapiaccal, melyek közül a legnagyobb Ukrajnán keresztül vezet – ezek mindkét oldal számára stratégiailag érzékeny pontokká váltak már a háborús konfliktus előtti tárgyalások során is. Tavaly az Ukrajnán keresztül szállított gáz mennyisége 25%-kal csökkent, a növekedő orosz katonai jelenlét az ukrán határ mentén pedig csak további ellátási gondok miatt aggodalomra adott okot.

Moszkva végig tagadta, hogy be akarna vonulni Ukrajnába – Vlagyimir Putyin orosz elnök még mindig azt a narratívát hangsúlyozza, miszerint az orosz csapatok békefenntartók, agresszív területi expanzióról szó sincs. Jelenleg az Ukrajnában zajló harcok még nem okoztak ellátási problémákat Európában, azonban a támadás új lendületet adott a gázárak növekedésének.

A legfontosabb kérdés a kialakult helyzetben, hogy folyamatos csökkenés után az oroszok leállíthatják-e teljesen a gázellátást Nyugat felé. Január végén az S&P Analytics még úgy becsülte, hogy ez egy „meglehetősen valószínűtlen forgatókönyv” lenne, de már a kisebb fennakadások is komoly gondot okozhatnának az európai energiapiacnak és a fogyasztóknak egyaránt, hiszen a járvány után jelentősen megcsappantak gáztartalékok és az árak is meredek emelkedésnek indultak. A négy fő gázvezeték-vonal  – Északi Áramlat, Jamal, Ukrajna és Török Áramlat – bármilyen ellátási zavara, valamint az Északi Áramlat 2 üzembe helyezésének késleltetése energiaválságba sodorhatná Európát.

A gázfüggő kontinens

Az európai gázárak már ezen a télen is kilőttek az alacsony gáztartalékok, az Európai Unióban drága szén, a kevesebb cseppfolyósított földgáz-szállítmányok, a megszokottnál alacsonyabb orosz gázellátás, és az infrastrukturális leállások következtében. Tehát az EU kitettsége nem csak a globális tényezőknek nagy, hanem a külső energiabeszállítóknak is.

Az energiaimport további fennakadásai még nagyobb gondot jelentenének a kontinens számára, mert miközben az Unió a saját, zöld alternatívák fejlesztésére koncentrált, addig kénytelen volt az importált energiaforrásokból fedezni a növekedő igényeit. 2019-ben – az utolsó évben, melyről teljes adatok állnak rendelkezésre – az EU energiaszükségleteinek teljes 61%-át külföldi import fedezte.

A két fő energiaforrás, a gáz és az olaj közül az Unió a leginkább a földgáz tekintetében Oroszországra van utalva, mely egyre nagyobb részt tesz ki a blokk energifelhasználásából, miközben a kontinens igszekszik visszaszorítani a szenet.

Európa energiafogyasztása

Nagy gáztározóival, az olajmezők közelségével és a kiterjedt, már használatban lévő gázvezeték-rendszerével Oroszország uralja az EU gázpiacán a teljes ellátás nagyjából 38%-át. Norvégia, a régió második legnagyobb földgáz-forrása ennek csak a felét, 19%-ot ad.

A kölcsönös függőség Európa és Oroszország között valószínűleg csak mélyülne, ha megvalósulna az Északi Áramlat 2, azonban ennek egyelőre nem nagy a valószínűsége, mert az orosz-ukrán háború miatt Németország leállította vezeték engedélyeztetését, az Északi Áramalt 2 pedig a csőd szélén áll.

Lekapcsolná Oroszország a gázt?

A korábbi, 2006-os és a 2009-es gázválságok idején, melyeket szintén az Oroszország és Ukrajna közti konfliktusok okoztak, jelentősen csökkent az Ukrajnán keresztül érkező gáz mennyisége, ennek hatása pedig azonnal végigsöpört akkor Európán.

Az oroszok többek között ezért is bővítették a gázvezeték-rendszerüket Ukrajnát elkerülve az utóbbi 20 évben, hogy megvédjék ellátását újabb konfliktusok esetén. Ha Ukrajnát ma lekapcsolnák, az csupán néhány országot érintene a Stratégiai és Nemzetközi Kutatási Központ (The Center for Strategic and International Studies) szerint. Csak Szlovákia, Ausztria és Olaszország érezné közvetlenül a hatást, ahogy Ukrajna is, aki már nem vesz gázt közvetlenül az oroszoktól, hanem egy gáz-visszavásárlási rendszerben működik.

Ahogy az az ábrából is látszik, az Ukrajnán keresztüli gázszállítás leállása azért keményen érintené Magyarországot is. Igaz ugyanakkor, hazánk ellátása nem csak Ukrajna felől biztosított, hanem például Törökországból, a Nabucco-vezetéken keresztül is, így bár a szállítás kiesése Ukrajnaából azért rajtunk is keményen ütne, nem lennénk teljesen elvágva az orosz gáztól.

Habár a teljes lekapcsolás továbbra sem valószínű forgatókönyv, attól még nem beszélhetünk zavartalan szállításról: európai politikusok és energiapiaci szakértők az utóbbi hónapokban azzal gyanúsították Oroszországot, hogy szándékosan tartotta vissza az ellátást bizonyos vezetékeken keresztül, ezzel nyomást gyakorolva Németországra és az EU-ra, hogy véglegesítsék az Északi Áramlat 2 projektet.

A kulcsfontosságú Jamal-vezeték szállítása Ororszországból a normál mennyiség töredékére esett vissza. Tavaly december 21-e óta a gáz visszafelé folyik a vezetékben nyugatról keletre, a német gázt a lengyel gáztárolókba szállítva. Az orosz olajóriás Gazprom megtagadta mindennemű ellátás biztosítását a vonalon, miközben az Északi Áramlat 1-en teljes kapacitással ment a szállítás.

Az oroszok szintén elutasították, hogy fennakadásokat okoztak volna az európai gázellátásban, és azt állították, eleget tesznek a gázszállítással kapcsolatos összes szerződéses kötelezettségüknek. Azonban az EU-s politikusok ezután is a Gazpromot vádolták, hogy csak tüzelik az árproblémákat, és nem tettek elérhetővé több gázt, mint a többi energiaellátó a piacon.

Felhasználhatják fegyverként a gázt az oroszok?

A Jamal-vezeték alacsonyabb gázszállítása jelentős nyomást gyakorolt az európai árakra felfelé. Az Európában tapasztalt volatilitás elterjedt a nemzetközi piacokon is, különösen a múlt héten indított orosz katonai invázió következtében. Azonban az Északi Áramlaton és a Barátság vezetéken a múlt héten emelkedett a szállított gáz mennyisége, tehát az oroszok többet küldtek az energiahordozóból ezeken a vonalakon – ezzel a Gazprom éppen akkor növelte az exportot, amikor a gázárak az egekbe ugrottak.

A grafikonon jól látszik, hogy Európa a tavalyi év végétől egészen mostanáig igen komoly energiaár-válsággal küzd, az árak abszolút az egekben vannak. Erre az amúgyis nagyon érzékeny környezetre érkezett most meg az orosz-ukrán háború, ami még tovább roncsolhatja az engergiaipart.

Mivel vághat vissza Európa?

Az európai és az orosz piacok szoros kapcsolata miatt a legnagyobb fegyver az EU kezében az Északi Áramlat 2 blokkolása, valamint a súlyos gazdasági szankciók. Oroszország legnagyobb gázfelvásárlói Németország, Olaszország és Franciaország, melyek együttesen az orosz gázexport 36%-át tették ki 2020-ban.

Ez azt is jelenti, hogy a kontinens jelentős nyomásgyakorló erővel rendelkezik, melyet nem is fél használni: Németország már az Ukrajna elleni támadás elején bejelentette, hogy leállítja az Északi Áramlat 2 engedélyeztetési folyamatát.

A függőség vége

Európa és Oroszország is tettek lépéseket annak érdekében, hogy bővítsék az energiapiacuk résztvevőinek körét, ami mindkét fél számára könnyítheti a konfliktus átvészelését. Oroszország 30 éves szerződést kötött Kínával gázszállításra egy új vezetéken keresztül, az új eladást euróban rendezve, ezzel pedig megerősítve Peking és Moszkva szövetséget, miközben a Nyugattal különösen elmérgesedett a viszonya Ukrajna és más ügyletek miatt.

A Kínába exportált gázhoz pedig használhatják a Juzsno-Szahalinszk mezőt is, melyet Washington még 2015-ben szankcionált Moszkva szerepe miatt az ukrán konfliktusban. Az új üzlet azonban nem fog gázt elvonni az európai vezetékhálózattól az Atlanti Tanács szerint, ugyanis az eladás töredéke lesz Európa piacáétól.

Rövid távon tehát Európának sikerülthet pótolnia az orosz kiesést a cseppfolyósított gáz (LNG) importjának növelésével. Azonban kevés kiaknázatlan kapacitás van ebben az ellátási láncban, a magasabb európai szállítás pedig csökkentett szállítást eredményez más régiókban.Norvégia, Európa második legnagyobb gázszállítója a teljes kapacitással a biztosítja a földgáz-elllátást, és nem tudja pótolni a hiányzó orosz energiaforrást, nyilatkozta a miniszterelnök.

A NATO vezetője már korábban is tanácsolta az EU-nak, hogy bővítse az energiaellátását, azonban a háború miatti helyzetben előfordulhat, hogy Európa kénytelen lesz a elzárni az orosz gázcsapokat. Ez azonban beláthatatlan következményeket okozhatna.

(Cikkünk a Reuters nagyelemzésének fordítása, aktualizálva a jelenlegi háborús helyzettel.)