Elszabaduló ingatlanárak, alacsony bérek: nem csak Budapesten nehéz lakáshoz jutni

Budapesten hiába növekedett több mint másfélszeresére az átlagjövedelem 2013 és 2019 között, az abból megvásárolható négyzetméterek átlaga nagyjából megfeleződött ezen időszak alatt, mivel az átlagos négyzetméterár a 2013-ban tapasztalt 226 ezer forintos szintről 2019-re 627 ezer forintig futott fel.

A g7 kiemelte, hogy néhány város kivételével nagy átrendeződés nem volt abban a tekintetben, hogy hol milyen nehéz lakáshoz jutni. A fővárosban az évek során a megyeszékhelyekhez viszonyítva jócskán lecsökkent az átlagjövedelemből megvehető négyzetméterek száma, noha 2013 elején ez még hasonló volt a debreceni, a győri és a nyíregyházi értékekhez. 

A Magyar Nemzeti Bank idei Lakáspiaci jelentésében már olvashatunk a lakásvásárlás elérhetőségének tavalyi változásairól: az MNB elemzéséből kiderül, hogy 2020-ban a legtöbb magyar nagyvárosban javult az ingatlanvásárlók helyzete.

Nem csak a fővárosban rossz a helyzet

Budapest után Tatabányán csökkent a legnagyobb mértékben a bérek vásárlóereje az ingatlanpiacon. Itt az áremelkedés nagyon alacsony bázisról indult, ugyanis a 2008-as válság hatására az árak feleződtek. Az emelkedést ezután több tényező együttes hatása határozta meg.

Székesfehérváron és Veszprémben sem alakultak jól vevők szempontjából a bérek és az ingatlanárak aránya. Székesfehérváron Tatabányához hasonlóan a bér-ár olló kinyílásában jelentős szerepe volt annak, hogy a jelentős gazdasági beruházásokat nem követte az ingatlankínálat hasonló szintű növekedése. Azonban Debrecenben is aránylag nagyot csökkent az egy adófizetőre jutó szja-alapot képző jövedelemből átlagosan megvehető négyzetméterek száma.