Brutálisan romlik a magyarok nyelvtudása: ez a korosztály már nyelvvizsgázni sem megy el

Az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának adatai alapján jelentős visszaesés figyelhető meg a nyelvvizsgázók számában. Míg angolból nagyjából felére csökkent a vizsgázók száma (2015-ben 96 615-en, 2024-ben 49 109-en), addig a ritkább nyelvek esetében még drasztikusabb a zuhanás:

• németből 28 310-ről 7760-ra
• franciából 1981-ről 382-re,
• spanyolból 1279-ről 521-re,
• olaszból pedig 1298-ról 351-re csökkent a vizsgázók száma.

Az adatok azt mutatják, hogy míg a középiskolások továbbra is hasonló lelkesedéssel mennek nyelvvizsgázni, mint korábban, a 20-24 és 25-29 éves korosztályban jelentős a visszaesés. A 20-24 év közötti nyelvvizsgázók száma 2019 és 2020 között közel tízezer fővel csökkent, a 20-29 év közötti korcsoportnál pedig meghaladta a tízezer főt a különbség.

Az idősebb korosztályoknál még súlyosabb a helyzet: a 30-34 évesek esetében 2015 és 2024 között 11 389 főről mindössze 1170 főre, a 35-39 éveseknél pedig szintén több mint tízezer fővel csökkent a nyelvvizsgázók száma. Mindkét esetben körülbelül 90 százalékos a visszaesés.

A drasztikus csökkenés hátterében a sorozatos nyelvvizsga-amnesztiák állnak 2020-ban és 2021-ben, majd a felsőoktatási törvény 2022 végi módosítása, amely megszüntette a középszintű nyelvvizsga központi követelményét a diplomaszerzéshez. A döntést az egyetemek hatáskörébe utalták, amelyek karonként vagy akár szakonként is eltérően szabályozhatják a nyelvvizsga-követelményeket.

Fontos megjegyezni, hogy a felsőoktatási intézmények továbbra is értékelik a nyelvtudást. A felvételizők a nyelvvizsgákért értékes többletpontokat kaphatnak, sok esetben többet is, mint korábban, mivel 2024-től az egyetemek maguk dönthetnek arról, mire és hány pluszpontot adnak. Számos intézmény a korábbinál bőkezűbben jutalmazza a nyelvtudást.

Ez magyarázza, hogy a középiskolások továbbra is nagy számban nyelvvizsgáznak, míg azok, akik nyelvvizsga nélkül kezdték meg egyetemi tanulmányaikat, úgy tűnik, anélkül is befejezik azokat, hacsak az adott intézmény vagy szak nem írja elő számukra a nyelvvizsga megszerzését.