Már semmi sem szent? Uniós tiltólistára tennék ezeket a magyar gyógynövényeket is

Két hónapja jelent meg az EU-tagállamok szakértőinek ajánlása bizonyos anyagok alkalmazásának korlátozásáról étrend-kiegészítőkben. A javaslat 13 összetevő - a kumarin (növényi készítményekben), a kurkumin (kurkumakészítményekben), a közönséges orbáncfű, a teafa esszenciális olaj (Melaleuca illóolaj), a melatonin, a piperin, a p-szinefrin (citruskészítményekben), a triptofán, a poloskavész, a maca, az indiai szent bazsalikom, a királydinnye és az ashwagandha - alkalmazását korlátozná vagy tiltaná - ahogy arról a Rizikométer (a Nébih élelmiszerbiztonsági tájékoztató oldala a közösségi médiában) egyik posztjában hírt adott. Az ajánlás nem jelent automatikusan betiltást: csak annyit, az egyes országok Élelmiszerbiztonsági Ügynökségei javasolják ennek a 13 anyagnak a jogi szabályozását az Európai Bizottságnak és az EU-nak, ahogy az például korábban a transzzsírsavak kapcsán történt. Ha az EU meg is fogadja a javaslatokat, akkor sem azonnali betiltásra kell gondolni, hanem korlátozásra, szigorúbb szabályozás bevezetésére.

Ez az új ajánlás nagy előrelépés lehet azoknak az étrend-kiegészítőknek a visszaszorításában, melyek veszélyt jelenthetnek az egészségre, ugyanakkor a szakmabelieket nem érhette váratlanul egyik említett anyag felbukkanása sem a listában. A javaslatban szereplő, 117 közül kiválasztott 13 anyag közül több már így is "feketelistán" volt. A szakértők, gyógyszerészek, orvosok régóta figyelmeztetnek sok anyag alkalmazásának veszélyeiről. A teafa olaj például hiába hatásos sok esetben külsőleg, pl. krémekben, a fogyasztása attól még nem javasolt élelmiszerben vagy étrend-kiegészítőben sem, akárcsak az aloe vera esetében!

Régóta figyelmeztetnek a gyógyszerészek arra is, hogy a kurkuma tartalmú szerek például megváltoztathatják egyes gyógyszerek hatását. Ha a beteg erről nem tud, veszélyt jelenthetnek az egészségére az ilyen étrend-kiegészítők. Vagy elég csak megnézni, hogy az NNGYK (korábban OGYÉI) a forgalomba hozataltól eltiltott étrend-kiegészítőket felsoroló listájában már több évre visszamenően találhatunk számos, a melatonin tartalma miatt kivonásra ítélt szert. Így tehát az egészségügyi szakembereket bizonyosan nem érte váratlanul ez az új javaslat.

Nem ezek az első kockázatosnak ítélt anyagok

Bár a HoA - Heads of Food Safety Agencies, vagyis az Élelmiszerbiztonsági Ügynökségek vezetőit összefogó - munkacsoportnak ez az első jelentése, amely javaslatot tett a 117 vizsgált anyag közül 13-nak a szigorúbb szabályozására, nem ezek lesznek az első olyan anyagok, amelyeket kockázatosnak ítél az EU. A munkacsoport egészen pontosan ugyanis arra tett javaslatot, hogy az élelmiszerbiztonsági rendelet - Az Európai Parlament és a Tanács 1925/2006/EK rendelete ( 2006. december 20. ) a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról - 8. cikkéhez tartozó III. melléklet egészüljön ki a felsorolt anyagokkal. Ez a melléklet az, amely felsorolja azokat az anyagokat, amelyek élelmiszerekben történő felhasználása tiltott (A), feltételekhez kötött, korlátozottan felhasználható (B) vagy közösségi értékelés alatt áll (C).

Ezen a listán pedig már vannak más anyagok is - bár egészen 2015-ig a III. melléklet üres volt. Ekkor került rá az Ephedra - magyar elnevezéssel csikófark - gyógynövény a tiltott (A) listára és a Yohimbe növény a C-részbe, majd ezt követően utóbbi is a tiltott kategóriába került. Felkerült a mellékletbe a már említett aloe vera hatóanyaga, illetve a fermentált vörös rizs kivonatból származó monakolinok is.

A korlátozottan felhasználható anyagok közé sorolták be a zöld tea kivonatot (EGCG) is, és az (EU) 2022/2340 bizottsági rendelet megállapította, hogy az élelmiszer vagy étrend-kiegészítő napi adagjában az EGCG-tartalomnak 800 mg-nál kevesebbnek kell lennie. A zöld tea kivonatot tartalmazó készítmények címkéjén továbbá figyelmeztetéseket is el kell helyezni.

Tényleg veszélyes lehet a kurkuma, a melatonin vagy az orbáncfű?

A Pénzcentrum a friss ajánlás kapcsán megvizsgálta, hogy pontosan mit is tudunk erről a 13 kockázatosnak ítélt anyagról, és hogy a magyar gyógyszerhatóságnál bejelentett étrendkiegészítőkben jellemzően milyen gyakran fordulnak elő. Nézzük először egyesével, mik ezek az anyagok, amelyek feketelistára kerülhetnek:

• ashwagandha: az álombogyó, indiai ginzeng és téli cseresznye néven is ismert növény hatóanyaga a withanolid, mely természetes szteroid, ennek köszönhető adaptogén hatása. Ez azt jelenti, hogy segítheti a szervezetet a stresszel való megküzdésben, az egészséges egyensúly fenntartásában. Az ashwagandha jellemzően olyan étrend-kiegészítőkben található meg, melyek a stressz, a szorongás és az álmatlanság kezelésére szolgálnak. 

A Somnocenter szakértői nemrég arra hívták fel a figyelmet, hogy bár a publikált eredmények kétségkívül ígéretesek, további nagy léptékű és hosszú távú kutatások szükségesek ahhoz, hogy teljes mértékben megismerjék és biztonságosnak tekinthessék az ashwagandha hatékonyságát és biztonságosságát az alvászavarok kezelésében. "Annak ellenére, hogy az ashwagandha természetes eredetű, ez nem jelenti azt, hogy mindenki számára egyformán biztonságos lenne. Előfordulhat, hogy egyeseknél mellékhatások jelentkezhetnek még egy természetes alapú étrendkiegészítőtől is, esetleg interakciók léphetnek fel más gyógyszerekkel. Általános javaslat, hogy aki egyébként is gyógyszereket szed, vagy kezelés alatt áll, és ajurvédikus szereket, például ashwagandhát szeretne használni, konzultáljon előzetesen egy egészségügyi szakemberrel" - ajánlják.

• közönséges orbáncfű: a hazánkban is őshonos gyógynövény melynek virágos hajtását már a középkortól antidepresszáns, közérzetjavító, enyhe nyugtató szerként, illetve álmatlanság ellen alkalmazták. Manapság főként gyógyteaként alkalmazzák, de étrend-kiegészítőkben is előfordul, illetve olaját külsőleg reumás fájdalmak enyhítésére és egyes bőrbetegségek kezelésére használják. Antidepresszáns hatása már tudományosan bizonyított, viszont hipericintartalma miatt fényérzékennyé teszi a bőrt, nagy mennyiségben viszketést és bőrgyulladást okozhat. Ezért orbáncfű fogyasztásának idején a napfénytől tartózkodni kell, mert hólyagos kiütéseket okoz. Ismert továbbá, hogy a gyógynövny bizonyos gyógyszerekkel és élelmiszerekkel együtt nem fogyasztható, ezért alkalmazását kizárólag csak orvosi felügyelet mellett javasolták eddig is.
• indiai szent bazsalikom: más névem Ocimum sanctum L. vagy Tulsi, akárcsak az ashwagandha adaptogén gyógynövény, így a szorongás, stressz, álmatlanság kezelésére javasolják a leggyakrabban. Teaként és tablettaként is találkozhatunk vele, alkalmazása azonban most is orvosi felügyelet mellett javasolt csak, mivel hatásait, esetleges veszélyeit még nem igazolták.
• királydinnye: Magyarországon őshonos, főként az Alföld homokos tájain fordul elő. Kivonatát a tesztoszteronszint növelésére, ezáltal a sportteljesítmény fokozására alkalmazták, bár hatását nem sikerült klinikailag igazolni. Néhány vizsgálat ugyanakkor kimutatta, hogy javítja a libidót, de további vizsgálatok szükségesek. Az már korábban az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) is megállapította, hogy a Tribulus terrestris összetétele (szteroid szaponinok pl. tribuszteron, harmán alkaloidok) és hatásai (dopping, hormonhatás, potencianövelés) alapján veszélyeztetheti a fogyasztók egészségét.
• kumarin: ezt az aromás vegyületet számos növény tartalmazza, különböző fűfélék, tonkabab, ökörfarkkóró, japáncseresznye és prunus, illetve az édesgyökér növénynemzetség tagjai is hordozzák többek között. A kumarin adja számos növény édes illatát és kesernyés ízét, mely elriasztja az állatokat a fogyasztásától. A kumarin előfordulhat mesterséges vanília ízesítőkben, azonban már számos országban betiltásra került az étkezési használata. Szappanokban, gumitermékekben, illetve dohánytermékekben viszont továbbra is alkalmazzák, némyel alkoholos italban is előfordul. Toxikus hatása miatt rágcsálóirtó szerként is hasznosítják.

Az európai egészségügyi szervezetek már régóta figyelmeztetnek a kumarin fogyasztásának kockázatára, korlátozták már maximális mennyiségét a porított fahéjban, műzlikben, desszertekben, pékárukban, alkoholos italokban.

• kurkumin: a kurkuma növény sárga színét és aromáját adó anyag, melyet gyakran alkalmaznak ételszínezőként is. A kurkuminnak étvágyjavító és gyulladáscsökkentő hatást tulajdonítanak, ugyanakkor ezt klinikai vizsgálatok nem igazolták. Ugyanakkor amellett, hogy ismert allergén, a kurkuminnak lehet májkárosító hatása egyes esetekben friss tanulmányok szerint. A véralvadásgátló hatása miatt azonban magyar szakértők is régóta figyelmeztetnek: nagyon ügyelni kell, milyen gyógyszerekkel együtt szed valaki kurkumintartalmú szert, mert az fokozhatja a gyógyszerek hatását! Ezért érdemes orvossal, gyógyszerésszel egyeztetni, mielőtt valaki kurkuma, vagy kurkumin tartalmú szert kezd el szedni.
• maca: a zsázsák családjához tarozó amerikai növény, mellyel leggyakrabban por vagy tea alakban találkozhatunk. (Nem tévesztendő össze a matcha teával.) A macának is szellemi és fizikai teljesítményt, valamint a libidót fokozó hatást tulajdonítanak, születtek ennek kapcsán tanulmányok is, de még nem nyert bizonyítást klinikailag ez a hatás. Az egészséügyi szakemberek viszont figyelmeztetnek, hogy a pajzsmirigybetegek és hormonzavarokkal küzdők számára nem ajánlott a maca fogyasztása, mert megzavarhatja a gyógyszerek felszívódását, hatását.
• melatonin: a tobozmirigy által éjszaka (sötétben tartózkodás idején) termelt hormon, amely az emberben az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásáért felelős. Többnyire olyan étrend-kiegészítőkben fordul elő, melyek elviekben a pihentető alvást segítik elő. Az OGYÉI állásfoglalása szerint a melatonin farmakológiai aktivitása, valamint a melatonin és bizonyos gyógyszerek közötti lehetséges farmakokinetikai és farmakodinámiás kölcsönhatások, továbbá a tapasztalt mellékhatások alapján nem állapítható meg olyan minimális melatonin mennyiség, amely mellett étrend-kiegészítőkben (amely élelmiszer) hosszútávon biztonsággal, mellékhatások nélkül rendszeresen fogyasztható lenne. Ezért az OGYÉI (a mai NNGYK) álláspontja, hogy a melatonin étrend-kiegészítőként történő forgalmazása nem tekinthető biztonságosnak, az közegészségügyi kockázatot jelent.
• piperin: sárgás vagy színtelen alkaloid, mely a bors jellegzetes ízét adja. A piperint természetes antidepresszánsként tartják számon, mely növeli egyes hormonok - mint a szerotonin, noradrenalin, és dopamin - szintjét. A piperin a kurkuminhoz hasonlóan elsősorban azért lehet veszélyes, mert fokozhatja a gyógyszerek hatását, ezért a étrend-kiegészítőket semmilyen gyógyszerrel egyidejűleg nem ajánlott bevenni piperin tartalmú szert!
• poloskavész: az amerikai gyógynövényt a népi gyógyászat számos területen alkalmazta, elsősorban ösztrogénhez hasonló növény hormon tartalma miatt női bajok (hormonzavar, klimax) kezelésére szokták javasolni. Azonban éppen hormonális hatása miatt nem javasolt az alkalmazása bizonyos betegségek esetén, illetve vannak már tanulmányok máj- és izomkárosító hatásáról. Hogy biztonságos alkalmazása bizonyítást nyerjen, további vizsgálatok szükségesek.
• p-szinefrin: a szinefrin a keserű narancs (Citrus aurantium) kivonataként is ismert, legfőképpen zsírégető hatása miatt alkalmazzák étrend-kiegészítő formájában. A szinefrin hatását számos kutatás vizsgálta, melyek közül volt, amely kardiovaszkuláris kockázatokat mutatott ki.
• teafa esszenciális olaj: a teafa olaját az Ausztráliában őshonos Melaleuca alternifolia leveleiből nyerik ki, és külsőleg fertőtlenítő, gyógyító hatása van. Azonban a teafa, akárcsak az aloe vera, jó példa rá, hogy ami külsőleg alkalmazva valóban gyógyhatású, elfogyasztva toxikus lehet. Azonban mivel közismert a gyógyhatása, megtévesztheti a fogyasztókat, akik így étrend-kiegészítőben is alkalmazzák. Ez azonban veszélyes, káros lehet, mivel nem mutattak ki még biztonságos napi mennyiséget a teafa alkalmazása során. Az ajánlások is úgy szólnak, kerüljük, hogy a teafa száj vagy szem környékére kerüljön és küldőleg is csak célzottan alkalmazzuk.
• triptofán: vagy L-triptofán egy esszenciális aminosav, szintén azok közé a hatóanyagok közé tartozik, melyek elviekben az alvást segítik. A triptofán segíti a szervezet niacin termelését, melyhez vasat és riboflavint használ, valamint elősegíti a szerotonin szintézist.

Az bizonyos, hogy a Belügyminisztérium már felvette az 5-HTP (5-hidroxi-triptofán) anyagot az új pszichoaktív anyagok jegyzékébe (itt található a vonatkozó 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet),amely ugyancsak a szerotonin termelés elősegítésével állhat összefüggésben. Így az 5-HTP készítményeket nem is lehet hazánkban forgalmazni - más európai webshopok azonban továbbra is szállítanak belőlük Magyarországra. Az L-triptofán hatóanyag egyelőre még nem tiltott, azonban a hatásmechanizmus hasonlósága miatt hamarosan feketelistára kerülhet.

Mennyire gyakran fordulnak elő ezek az anyagok az étrendkiegészítőkben?

Magyarországon az étrend-kiegészítőket forgalombahozatal előtt nem vizsgálja be a gyógyszerhatóság, a forgalmazóknak viszont bejelentési kötelezettségük van. Az NNGYK (korábban pedig az OGYÉI) 2004 óta vezet listát a bejelentett értrendkiegészítőkről - ezek közül azonban nem feltétlenül van jelen a boltok, gyógyszertárak polcain ma, mert időközben abbahagyták a forgalmazásukat, esetlegesen eltiltották őket a forgalmazástól utólagos vizsgálat után. Az eltiltott készítményekről szintén vezet listát a yógyszerhatóság. Ezek a listák folyamatosan frissülnek: itt érhetők el.

A kérdéses 13 anyag közül egyértelműen a kurkuma/kurkumin szerepel a legtöbbször a bejelentett termékek megnevezésében, a 28 879 készítmény közül 430 esetében. Ezek közül időközben 10 került eltiltásra a forgalmazástól. A második leggyakrabban előforduló összetevő a maca közel 150 készítményben és az ashwagandha közel 120 készítményben. Utóbbi előfordul más neveken is, mint pl. az álombogyó vagy az indiai ginzeng.

A melatoninnal is érdemes foglalkozni, mert bár csak 44 bejelentett készítményben fordul elő, már 18 esetben tiltokkal el szereket a forgalombahozataltól, feltehetően a melatonin tartalmuk miatt. A melatonin tartalmú készítmények főként az utóbbi 5 évben jelentek meg nagyobb számban, a gyógyszerhatóság azonban igyekszik visszaszorítani ezeket, ezzel a jelenséggel tavaly külön cikkben is foglalkoztunk.

A piperin vagy feketebors kivonat is több mint 30 készítményben fordul elő, ahogyan a triptofán is. Az orbáncfű és az indiai szent bazsalikom és több mint 10 bejelentett készítményben található meg - bár az orbáncfüvet jellemzően önmagában szárított formában árulják. Ezek ellen a hatóanyagok ellen, egyelőre nem látszik, hogy nagy erővel küzdene a magyar gyógyszerhatóság.

A királydinnye, poloskavész, szinefrin és teafa egyelőre elvétve fordul csak elő a magyar hatóságnál bejelentett étrendkiegészítőkben.

Az egyes összetevők által érintett termékek között természetesen lehetnek átfedések, az ashwagandha és a szent bazsalikom, vagy a piperin és kurkumin gyakran fordulnak elő együtt is. Így összesen még 1000 terméket sem érint a friss javaslat.

Jól meg kell nézni, mit és honnan vásárol az ember

A magyar lakosság gyakran rendel étrendkiegészítőt külföldről - akár tudtán kívül, magyar nyelvű, de nem itthoni székhelyű webshopból -, nem ritkán az EU-n kívülről is. Ezt a NAV lapunkkal korábban közölt adatai is megerősítik. Ez pedig azt jelenti, hogy az online rendeléseket esetében különösen érdemes odafigyelni, mit teszünk a kosárba, milyen egészségügyi veszélyekkel járhat bizonyos hatóanyagok fogyasztása. Más országokban más-más előírások vonatkoznak a forgalomban lévő étrendkiegészítőkre - lehetséges, amelyet az EU már betiltott, mert veszélyesnek ítélt, keletről vagy az USA-ból minden nehézség nélkül beszerezhető. Ha azt tapasztaljuk, hogy egy szer Magyarországon vagy az EU-ban nem kapható, de EU-n kívülről megrendelhető, kezdhetünk gyanakodni, és ellenőrizzük a potenciális egészségügyi kockázatokat, mielőtt bármit megrendelünk és elkezdünk szedni.

Az egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye egyébként is az, hogy bármilyen étrend-kiegészítő szedése esetén érdemes orvossal, gyógyszerésszel konzultálni. Nemcsak azért, mert egyes esetekben - mint ahogy az a fentiekből kiderül - hatással lehetnek az ilyen készítmények a krónikus betegségekre, vagy akut tünetekre szedett gyógyszerekre, hanem mert rossz módon vagy mennyiségben szedve hatástalanok lehetnek. A leghétköznapi példákat említve: a magnézium, vagy akár a C-vitamin felszívódása is függhet attól, hogy mikor, milyen más szerekkel együtt vesszük be. Ezért érdemes minden esetben kikérni szakértők tanácsát, mielőtt elkezdünk étrend-kiegészítőket szedni, így pedig az egészségügyi kockázatokat is könnyen elkerülhetjük.