Az élelmiszerhulladék toplista élén továbbra is a készételek állnak, amit a zöldségek és gyümölcsök, valamint a pékáruk követnek.
Egyre elterjedtebbek a "maradékmentő" kiárusítások, edukatív kampányok, pazarlás elleni intézkedések.
Az online vásárlások során gyakori a túlméretezett csomagolás használata, ami jelentős környezeti terhet jelent.
Olyan pénzpazarló szokásokat gyűjtöttünk össze, amelyek elhagyásával hatékonyan takarékoskodhatunk a mindennapokban.
Ingatlanonként egy ötliteres, szag- és kifolyásmentes konyhai gyűjtőedényt kapnak, 25 lakásonként pedig egy 120 literes, barna kukát.
A magyarok fejenként évi 68 kg élelmiszerhulladékot „termeltek” évente, amelynek mintegy fele, 33,1 kg volt a tényleges pazarlás.
A Nébih Maradék nélkül programja idén különleges hűtőhasználati útmutatót állított össze, amely segítséget nyújt az élelmiszerek biztonságos és fenntartható tárolásában.
Az élelmiszer-pazarlás egy globális probléma, amely nemcsak a környezetre, hanem a gazdaságra és a társadalomra is negatív hatással van.
Fejenként 24 kg élelmiszert pazarolunk el évente a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) negyedik alkalommal elvégzett hulladékfelmérése szerint.
A vízpazarlás csökkentése mindenki számára elérhető, csak egy kis odafigyelést és tudatosságot igényel.
Vannak álláshirdetések, melyek valójában nem is nyitott pozíciókat hirdetnek és jelentkezőként másra sem jók, mint az időnket pazarolni.
A termőföldtől a fogyasztók asztaláig egy év alatt csaknem 57 millió tonna, egy főre vetítve 127 kg élelmiszer végzi hulladékként - ennek 55%-a háztartásokhoz köthető
A helyi ellátási rendszerek fejlesztésével és a pazarlás csökkentésével fenntarthatóbbá tehető élelmiszerellátásunk.
Amíg a világ elegendő élelmet termel a teljes globális népesség ellátására, közel 830 millió ember még mindig éhezik.
Szeptember 29-e az élelmiszerveszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napja.
A magyarok többsége környezettudatosnak vallja magát, évente hozzávetőleg 300 ezer tonna még menthető élelmiszert dobunk a kukába.
A vágtázó élelmiszerárak egyik következménye, hogy a szemétbe dobott ételek értéke is jóval magasabb lehet az idén, mint amekkora néhány évvel ezelőtt volt.
Így szó szerint kidobod a pénzt, ráadásul az élelmiszerpazarlás ténye már önmagában fáj.
Pedig egy kis odafigyeléssel nem csak pénz elpazarlását lehet csökkenteni, hanem az ételét is.
Idén ki veszi és eszi meg, a kirepedt, kiszáradt bejgli hegyeket?
