Vége a német tisztasági törvénynek: gyomirtót találtak ebben a sörben
Maláta, komló, víz, élesztő és gyomirtó.
Maláta, komló, víz, élesztő és gyomirtó.
A genetikailag módosított szervezetekről (GMO) mai napig vita zajlin az EU-n belül, nincs ugyanis egységes álláspont a tagállamok között arról, hogy engedélyezzék-e ezen termények behozatalát, vagy sem, avagy, hogy erről a tagállamok, vagy az EU egységesen döntsön-e. Hamarosan azonban eldőlhet, meddig maradunk GMO-mentesek!
Az éhezés nem új keletű fogalom az emberiség történetében, és nem is kell sokat visszalapozni a történelemkönyvekben azért, hogy a jelenségről értesüljünk, vagy példákat találjunk. Az élelmiszerárak elmúlt hónapokban tapasztalható, 30 éves csúcsokat döntögető emelkedése miatt már a fejlett országokban élők számára is kézzelfoghatóvá válik, hogy mit okozhat az élelmiszerhiány, fogyasztási szerkezetük átalakítására kényszerítve őket. A helyzet megoldását sokan a genetikailag módosított növényfajták termesztésében látják, mondván e nélkül nem kielégíthető az egyre növekvő kereslet, mások viszont a GMO-k egészségkárosító, környezetszennyező és egyéb káros hatásaitól tartva ellenzik azt. A tény azonban változatlan: évről évre nő a biotechnológia-ipar részesedése, bizonyos növények esetében lassan kiszorítva a hagyományos termesztésűeket.
Az élelmiszerárak emelkedéséből arra következtetnénk, hogy az élelmiszerkészítmények gyártói húzzák a legnagyobb profitot, azonban ez nem így van. Akik igazán nagyot kaszálhatnak az "élelmiszerválságból", azok a műtrágyát, vetőmagot és mezőgazdasági berendezéseket gyártó vállalatok.