A láthatatlan munka magában foglalja a háztartási feladatokat, a gyermeknevelést, az idős vagy beteg hozzátartozók gondozását.
A láthatatlan munka óriási terhet ró a nőkre, mégis alig kap elismerést – sem társadalmi, sem anyagi szempontból.
Magyarország népessége folyamatosan fogy és öregszik, ami komoly kihívások elé állítja a gazdaságot és a társadalmi ellátórendszereket.
A 2011 és 2023 között megfigyelt historikus előrehaladási ütem alapján hozzávetőlegesen 46 évbe telne a nemek közötti bérszakadék megszüntetése az OECD-országokban.
A magyar keresők jelentős része még mindig minimálbérből vagy garantált bérminimumból él, miközben a jövedelmi szakadék egyre szélesedik.
Lassan vége a 2024-es évnek és a Pénzcentrum idén is számos rendkívül fontos és megosztó HR témában készített interjút szakértőkkel, cégvezetőkkel.
Hazánkban óriási a bérszakadék: a dolgozók egy nagyon jelentős része az átlagbér alatt keres.
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására.
Az alkalmazottaknak joga lesz részletes adatokat kérni az azonos vagy ugyanolyan értékű munkát végző kollégák fizetéséről, hogy azt össze tudják hasonlítani a saját bérükkel.
Az idén 12. alkalommal megjelent PwC Women in Work Index adataiból kiderül, hogy több mint 50 évre lesz szükség ahhoz, hogy megszűnjön a nemek közötti átlagos bérszakadék.
Tavaly a 3,13 millió munkavállalási korú nő közül 2,27 milliónyian voltak jelen a munkaerőpiacon.
950 ezres a legjobb járási fizetés, de olyan kistérség is van, ahol még a bruttó 350 ezer sincs meg átlagosan a dolgozóknak.
A kötelezettség bevezetésére, mely szerint az álláshirdetésekben kötelező megadni a várható bér összegét, itthon még pár évet várni kell.
Felmérések szerint a nemek közötti bérszakadék mértéke igen nagy, arról senki nem beszél hogy a férfiak is kerülhetnek előnytelen helyzetbe bértárgyaláson, de a változás mindenkinek előremutató lehet.
Egyre nagyobb a szakadék Magyarországon a nők és a férfiak bére között, elvétve akadnak olyan területek, ahol a nők átlagosan minimálisan többet keresnek.
A munkáltatók méltányos javadalmazással, befogadó vezetéssel és egy adatvezérelt sokszínűségi stratégia kidolgozásával javíthatnák leginkább a nők munkahelyi szerepvállalását.
Jó hír azonban, hogy ez az első év, amikor már olyan európai országról is beszélhetünk, ahol lényegében megszűnt a bérszakadék.
A nők és a férfiak egyenlő bérezést, bánásmódot, lehetőségeket érdemelnek, az egyenlőség, amely az Európai Unió egyik alapvető értéke.
Nem meglepő.
A régiók szerinti összehasonlításból kiderül, mely megyéknél a legnagyobb a bérkülönbség, illetve az is, hogy mely megyék tudják felvenni a versenyt a fővárossal.
