Lottóláz! Minden idők 3. legnagyobb nyereménye a tét az ötösön

Most hétvégén ismét hevesebben verhet a szerencsevadászok szíve, mivel szombati ötöslottó-sorsoláson megnyerhető 2.417 millió forinthoz hasonló összeget már hónapok óta nem lehetett nyerni Magyarországon. Ennél nagyobb összeg legutoljára 2008. szeptember 21-én forgott kockán. Azon a napon egy szerencsés játékos hat helyesen megtippelt lottószámával több mint 2,95 milliárd forintot kasszírozott a hatoslottón.

Korábban: Hatalmas nyeremény! 27 milliárdot vihet haza a lottónyertes

Ezen kívül is csak ritkán adódott kétmilliárd felett felhalmozódott nyeremény a magyar lottón. Az ötösön eddig csupán hét alkalommal fordult elő, legutóbb 2009 októberében, hogy 2 milliárd forint feletti összeget nyert volna valaki, egymilliárd forint feletti csúcsnyeremények pedig további kilenc alkalommal kerültek kifizetésre. Mindannyiszor egy darab telitalálatos nyerő szelvény volt, így a teljes összeg azt az egy kombinációt megjátszó szerencsést vagy szerencséseket illette meg.

A nagy számokhoz azonban jobb lesz hozzászoknunk, mivel a szelvények drágulásával (és a játék népszerűsödésével) egyre gyorsabban halmozódik majd a lottón elérhető csúcsnyeremény összege. Míg 1999-ben 22 hét kellett a milliárdos határ átlépéséhez, addig tavaly már 13 hét után majdnem 1,15 milliárdnál járt az ötösök kasszája.

Az ezen a héten megnyerhető összeg az ötöslottó történetének harmadik legnagyobb nyereménye. Ennél többet csak 2002 decemberében és 2003 novemberében nyertek az ötösön. Akkor 2,97 illetve 5,09 milliárd forintot vitt haza egy-egy nyertes. Utóbbi, összesen 39 héten át halmozódó rekordnyereményt mindeddig még csak megközelíteni sem sikerült soha.

Sokkal több szelvény fogy

A nagy nyeremény csábításának többen engednek, és jellemzően az egyéneknél is megugrik az átlagos lottóköltés, ha nagy lesz a tét az ötösön. A határmenti lottóturizmus is beindul, ilyenkor akár a játékosok 15%-a is a határon túlról érkezik. A múlt héten összesen 5,4 millió játékra fizettek be az ötösön, ami 35-40%-kal több az átlagosnak mondható 3,8-4 millió szelvényes heti forgalomnál - nyilatkozta a Pénzcentrumnak Somorai László Szerencsejáték Zrt. szóvivője.

Az ötöslottón kívül a hazai szerencsejáték-monopólium birtokosának más játékain is a megszokotthoz képest nagyobb a játékkedv a nagy nyeremény hatására. Jokerből például múlt héten már több mint 520 ezer játékot értékesítettek, míg egy átlagos héten mindössze 400 ezret adnak el ebből a játéktípusból. Igaz, a 200 forintba kerülő Joker játék magasabb forgalma a kétmilliárd forint feletti lottófőnyeremény mellett valószínűleg köszönhető a Szerencsejáték Zrt. jelenleg is futó "3 Joker jókor, jó helyen 1 millióért!" nevű akciójának is.

Korábban: Rossz hír a lottónyertesnek: mégsem övé a nyeremény!

Az olimpiai lottóról: Olimpiai lottó: milliárdokat hozhatna

Állami milliárdok - Mennyi jut az ötösökre?

Az állam is szépen profitál

Nem csak a Szerencsejáték Zrt. eredményét, hanem az állami költségvetés bevételeit is szépen növeli a játékláz. A cég ugyanis a nyeremények után több különböző adót is fizet az államkasszába, így a befizetések egy tekintélyes hányada ténylegesen a büdzsét és nem a nyereményalapot gyarapítja. A 225 forintos lottójáték ára például első lépésben tartalmaz - a bruttó ár 20%-ának megfelelő - 45 forint áfát. A szerencsejáték-monopólium birtokosának az ötöslottó játék egy hónapon belüli nyereményalapja után 24% játékadót is fizetnie kell, ezen kívül a nyeremények után személyi jövedelemadót is fizet a cég.

Az ötöslottó szabályzata szerint az adott héten a játékba küldött szelvények utáni összes befizetés (225 forintos alapdíj) 46%-a alkotja a bruttó nyereményalapot. A bruttó nyereményalap egy negyede személyi jövedelemadó címén a költségvetésbe folyik, a nyereményalap 75%-át pedig a nyereményosztályok között osztják fel a következő táblázatban látható arányok szerint.

Így kiszámolható, hogy a múlt héten megjátszott nagyságrendileg 5,4 millió játékért fizetett kb. 1,215 milliárd forintból 243 millió forint áfa címén a költségvetést illeti, további több mint 134 millió forint pedig játékadó címén kerül az államhoz. Az 558,9 millió forintos nyereményalapból pedig majdnem 140 millió forint szja ként folyik az államkasszába. Az öttalálatos (adó levonása utáni) nyereményének halmozódására nagyjából 126 millió forintot fordított a cég, kb. 71 millió forint került a négytalálatos szelvények kifizetésére, kb. 75 millió a hármasokra és nagyjából 147 millió a kettesekre. Összesen tehát a szelvények árából befolyó pénz 34,5%-át fordítják a nettó nyereményekre a jelenlegi szabályok értelmében az ötöslottónál.

A négyesek Kánaánja

A halmozódási szabály értelmében, nyerőosztályon belüli nyertes szelvény hiányában elméletileg bármelyik nyerőosztály nyereménye halmozódhat hétről-hétre, azonban a gyakorlatban (átlagosan heti 3-4 millió játék esetén) roppant kicsi annak a valószínűsége, hogy az I. (öttalálatos) nyerőosztályon kívül bármely más nyerőosztályban ne legyen nyertes szelvény.

Az öttalálatos szelvények nyereményére fordítható összeg halmozódása legfeljebb egy évig folytatódhat. Ha a halmozódás kezdetétől számított egy éven belüli utolsó lottósorsoláson sem születik telitalálat, akkor a szabály értelmében az addig felhalmozódott összeg 10-10%-át a kettő illetve három találatot elért szelvények között kell felosztani, míg a 80%-a a négyesek között kerül felosztásra.

Az előbb vázolt eset bekövetkezésének valószínűsége azonban igen csekély. Az eddigi leghosszabb halmozódási periódus 39 hét volt, a kicsivel több mint 5 milliárd forint nyeremény elvitelének játékhetén pedig már több mint 21 millió szelvényt adtak fel a játékosok. Mivel a nyertes számhalmaz minden esetben közel 44 millió lehetséges kombináció közül kerül ki, ezért az utolsó héten már közel 50% volt az esélye annak, hogy azon a héten öttalálatos születik. Amennyiben a nyeremény tovább halmozódott volna a 39. hét után, a játék iránti kereslet minden bizonnyal tovább élénkült volna, a játékosok pedig hétről-hétre több és több lehetséges számkombinációt fedtek volna le tippjeikkel, így csökkentve az esélyét a további halmozódásnak.