Őrület: ennyivel emelkedett a hálapénz összege az elmúlt években Magyarországon

Január közepén jelent meg a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslata a közfinanszírozott ellátásban dolgozó orvosok javadalmazására. A kamara javaslataival olyan bértábla elfogadását szeretné elérni, mellyel "az egészségügy társadalmi funkcióját betölteni képes rendszerré válik". Ezzel ismét sikerült felkavarniuk az állóvizet a hálapénz kérdését illetően, hiszen a jelenség továbbra sem tűnt el: statisztikai adatok alapján még nőtt is az orvosok zsebébe "kéretlenül" csúsztatott borítékok vastagsága.

A hálapénz vagy paraszolvencia fogalma magában foglal minden olyan nem hivatalos kifizetést vagy ajándékot, amelyeket egészségügyi dolgozók kapnak betegektől. A MOK ebben a kérdésben is megszólalt az elmúlt időszakban: véleményük szerint a paraszolvencia súlyosan káros jelenség a magyar társadalomban. Mérgezi az orvos-beteg bizalmi viszonyt, kiszámíthatatlanná teszi a betegutakat, irreális elvárásokat ébreszt, hátrányosan érinti a szakmai elveket, ellehetetleníti a kormányzati egészségpolitikai szándékok jelentős részét, torzítja az orvosképzést, hátráltatja a tudás átadását.

A MOK szerint a betegek és az orvosok együttes és elemi érdeke, hogy a hálapénzt korrupciónak tekintse és kriminalizálja az állam, és a társadalom. Emiatt azt is javasolják, hogy (a bérrendezést követően) a hálapénz adását és elfogadását a büntető törvénykönyvben szankcionálja a jogalkotó. Jelenleg ugyanis a hálapénz be van épülve az orvosi keresetbe, és a kamara szerint ezen nem segít a lassú ütemű béremelés, ezért is javasolják az egylépéses, paraszolvenciát eltörlő fizetésemelést. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara korábbi elnöke úgy nyilatkozott, attól is függ, korrupciónak számítjuk-e a hálapénzt, hogy a beteg előre, vagy utólag csúsztatja-e a borítékot:

- mondta el, és kifejtette, hogy a kamara a legszigorúbb etikai szigorral sújt le a korrupt orvosokra, a paraszolvencia kérdése viszont végletesen megosztja a szakmát. A kamara elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy helyi szinten az intézmények a rendelkezésükre álló eszközökkel küzdenek a hálapénz-rendszer ellen:

Nem véletlen, hogy Éder István is éppen a szülészeteket hozta példának. A hálapénz nem egyenlően jelenik meg az egészségügy minden területén. Sokkal ritkább, hogy valaki bőrgyógyásznak csúsztasson vastag borítékot, a nőgyógyászok zsebeinek kibélelése viszont szinte bevett gyakorlat. Egy a KSH által végzett 2015 áprilisi felmérésből az derült ki, hogy a házi- és szakorvosok több alkalommal kaptak hálapénzt, de kisebb összegeket, mint a kórházi orvosok. 

A házi- és szakorvosok egy-egy alkalommal 3000 forintot kaptak átlagosan, a kórházban dolgozó orvosok 10 000 forint feletti összeget. A legkisebb összeg az ápolóknak, orvosi asszisztenseknek, műtősöknek jutott, alkalmanként átlagosan 2000 forint. Viszont egy kvantitatív (vagyis mennyiségi) kutatás eredményei szerint, amely kifejezetten a szülészeti hálapénzzel foglalkozott, az derült ki, hogy 

Az adatokhoz a szülésen átesett nők tapasztalatait leíró bejegyzések és hozzászólások elemzésén keresztül jutottak. A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és a Transparency International Magyarország Alapítvány külön tanulmányban foglalkozott azzal, hogy a nők emiatt sokkal inkább ki is vannak téve a korrupciónak, amelynek egyik fő oka, hogy ők kerülnek sokkal gyakrabban kapcsolatba közszolgáltatásokkal, mint a férfiak. A tanulmány szerint Magyarországon a közszolgáltatásokat átszövő korrupció különösen meghatározó, és ezen belül az egészségügyben kimagaslóan rossz a helyzet: kétszerte gyakrabban fizetnek a magyarok hálapénzt, mint az európai uniós átlag, amiben 

Ahogy írják: a szülészet az egyik leginkább érintett terület, ahol a szülést megelőző vizsgálatokon alkalmanként körülbelül 5 ezer és 20 ezer forint közötti összeget kitevő, míg a szülésért 50 ezer és 200 ezer forint közötti összeget elérő hálapénz kerül kifizetésre, választott orvos esetén. A tanulmány szerint annak ellenére, hogy az ellátások nagy része - ahogy a várandósgondozás és a szülés is - (elvileg) ingyenes, a lakosság jelentős része fizet hálapénzt: elsősorban a kórházi, fekvőbeteg ellátásért. 

Akik nyíltan vállalják

A paraszolvencia tehát mai napig szerves részét képezi az egészségügyi szolgáltatásoknak és az egészségügy finanszírozásának Magyarországon. A Fizettem.hu oldalon bárki megoszthatja tapasztalatát a hálapénzzel, vagy más korrupciós összegek zsebbe csúsztatásával kapcsolatban. Itt is lehet rengeteg leírást olvasni, ki mennyit fizetett orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak, gyakori a szüléssel kapcsolatos bejegyzés: A szülész-nőgyógyásznak fizettünk valamint az altatóorvosnak. Próbáltunk fizetni a csecsemőosztályosoknak, hogy feljöjjenek egyáltalán az osztályra, de végül az egyik takarítónő kapott pár ezer forintot, aki többször segített a kicsinél (!). Gyerekorvossal mindvégig nem találkoztunk, nem beszéltünk.

Ez 140 ezer forintba került. Egy másik bejegyzésből az derül ki, hogy az előző még "olcsón megúszta": Gyermekem születése után a fogadott orvosnak és szülésznőnek fizettünk összesen 170 eFt-ot. (Az orvosnak ezen kívül a magánrendelésén is fizettünk.) Van viszont, aki már nem is magyarázkodik, csak fizet (70 ezret, bár az nem derül ki, pontosan miért és mikor): 

Természetesen vannak pozitív példák is, amikor egy beteg fizetni akar, azonban a pénzt vagy más ajándékokat az orvos, egészségügyi dolgozó elutasít:

Ki az, aki fizet, és mégis mennyit?

A KSH 2010-ig visszamenően és 2018 végéig tett közzé hálapénzzel kapcsolatos adatokat, amelyekből nem csak az derül ki, hogy mely régiókban fizetik a legtöbb hálapénzt, hogy az idősek és a nők sokkal nagyobb összegeket adnak ki, vagy hogy mennyivel nőtt a paraszolvencia összege, hanem az is, hogy hány százalékát teszi ki a lakosság egészségügyre fordított kiadásainak a köpenyzsebekbe tömködött boríték.

Először azt vizsgálta a Pénzcentrum az adatsorban, nőtt-e az egy főre jutó kifizetett hálapénz átlagos összege, és ha igen mennyivel. Kiderült, hogy amíg 2010-ben még egy főre éves szinten 1798 forint jutott (ehhez hozzá kell tenni, hogy ebbe azok is beletartoznak, akik sosem járnak orvoshoz, és azok az idősek is, akik hetente mennek laborba és csak úgy hajigálják az orvosok után az ezreseket), addig 2018-ben a hálapénz összege 3827 forintra nőtt. Természetesen azóta a forint is inflálódott, de azért mégis több mint a duplájára nőtt 8 év alatt az átlagos paraszolvencia-költség. 

Az egészségügyi kiadások nem nőttek ilyen mértékben, mert 2010-ben átlagosan 37831 forintot tettek ki átlagosan, 2018-ban már 62411 forintot, tehát azért nem nőttek több mint a duplájára a költségek. Az egészségügyi kiadásokba pedig beleszámolták a gyógyszerek, gyógyáruk, egyéb egészségügyi termékek, gyógyászati segédeszközök, az orvosi, fogászati és egyéb járóbetegeljárások, és más kórházi szolgáltatások költségét - és még a hálapénzt is. 

Így ha utánaszámolunk, látható, hogy nőtt az aránya az egészségügyi kiadásokon belül a hálapénznek az elmúlt évtizedben. 2010-ben még csak 4,8 százalékát adta a paraszolvencia az összes egészségügyi költségnek, 2018-ban már a 6,1 százalékát. 

Összesen tehát a legfrissebb éves adat (2018) szerint 3827 forintot költ egy magyar átlagosan hálapénzre évente. A legtöbbet a 65 év feletti korosztály fizet: átlagosan 8532 forintot, az 55-64 évesek már csak 2824 forintit, a 25-54 évesek korcsoportja 2872 forintot. A 25 évesnél fiatalabbak persze jóval kevesebbet: 429 forintot (hiszen a kiskorúak helyett valószínűleg még az szüleik fizetik a hálapénzt).

A KSH adataiból az is kiderül, hogy az iskolázottság tekintetében is jelentős eltérések mutatkoznak: a felsőfokú végzettségűek átlagosan éves szinten több mint a dupláját fizetik, 6255 forintot, mint az alapfokú vagy iskolai végzettséggel nem rendelkezők (2891 forint). A középfokú végzettségűek érettségi nélkül 2704 forint hálapénzt fizetnek, míg az érettségizettek már 3532 forintot. Ez több mindennel is összefüggésben lehet: egyrészt az alacsonyabb végzettségűeket jobban sújtja a szegénység, így nem is tehetik meg, hogy sokat fizessenek zsebbe az orvosoknak, másrészt a felsőfokú végzettséggel vagy legalább érettségivel rendelkezők egészségtudatosabbak, eleve gyakrabban járnak orvoshoz. 

A háztartások összetételét vizsgálva is mutatkoznak jelentős eltérések: az nem meglepetés az eddigiek tükrében sem, hogy az olyan háztartások, amelyekben csak idősek élnek, költenek a legtöbbet hálapénzre: évi átlag 4157 forintot. Ahol csak középkorúak élnek, ott már csak 2301 forint ez a kiadás, ahol fiatalok és középkorúak együtt, ott pedig 940 forint. A legalacsonyabb viszont az olyan háztartásokban a zsebbe fizetett éves összeg, ahol fiatalok, középkorúak és idősek is élnek: 214 forint. 

Ahol a borítékok is vastagabbak

Hogyha megvizsgáljuk régiós szinten, hol mennyi hálapénzt fizetnek a betegek, az derül ki, Budapest toronymagasan vezeti a statisztikákat. Ennek hátterében állhat a magasabb végzettség, nagyobb egészségtudatosság, az eleve magasabb árak, stb. viszont jellemző a fővárosra egy eltérő szemlélet is a hálapénz kérdésében. Vidéken kevésbé jellemző az a vélekedést, hogy "pénzzel mindent el lehet intézni", illetve nem ajándékokkal csikarnak ki több figyelmet, szívességeket a betegek - vagy fejezik ki hálájukat - mint ahogy az vidéken sokkal jellemzőbb - ahogy például a korábban említett bejegyzés a hálakörtéről Fejér megyei történetet mesélt el.

Budapesten átlagosan 7054 forintot fizetnek a betegek, a Közép-Magyarországi régióban 5103 forintot. A legkevesebbet az Alföldön fizetik az emberek az orvosoknak: 2179-2202 forintokat. A településtípusok között is jelentős eltérés van: a főváros után a megyei jogú városokban, vidéki nagyvárosban kb. 2500-tal kevesebbet, "csak" 4520 forint hálapénzt fizetnek, míg a kisebb városokban már csak 2807-et. A községek, falvak fizetnek a legkevesebbet: 2627 forintot. 

Az idősek és a nők fizetnek a legtöbbet

A KSH azt is felmérte, hogy attól függően, hány fő lakik együtt egy háztartásban, gyermekkel, gyermek nélkül, mennyi hálapénzt fizetnek. Az adatokból az látszik, hogy az egyszemélyes háztartások (7754 forint) sokkal többet költenek hálapénzre évente, mint az olyan háztatások, amelyben gyerekeket nevelnek (2232 forint), vagy a gyermek nélküli háztartások (5338 forint). Az egyszemélyes háztartásokban élő férfiak 4949 forintot költenek, míg az egyedül élő nők csaknem a dupláját: 9796 forintot. Azt hozzá kell tenni, hogy 

A gyermekes háztartások közül a legtöbbet azok költenek, ahol egy felnőtt él egy vagy több gyermekkel: 4988 forintot, ahol két felnőtt nevel egy gyermeket, ott ez az összeg csak 1857 forint. Két gyermekkel két felnőtt esetén már 3397 forintra nő ez az összeg, három vagy több gyermeknél viszont 839 forintra csökken. Erre persze nagy kihatással vannak az anyagi körülmények is. 

A KSH kimutatása szerint a paraszolvenciaadási szokások szerkezetileg nemigen változtak az évek során. Nem csoda, ha a Magyar Orvosi Kamara sürgeti a változást, évek óta dolgoznak az egészségügy kifehérítésén, de valamiért ezen a beidegződésen nehéz változtatni, nem csak a társadalmi berendezkedés, hanem az egészségügyi bértábla felépítése miatt is. Az elmúlt években a magánegészségügy nagy fejlődésen ment át, egészségügyi szakemberek állítják, hogy jelentenek az állami ellátással szemben egyre keresettebb alternatívát jelentő magánklinikák jelentőségét az is növeli, hozzájárulnak a szektor "kifehéredéséhez". Nem csak az egészségügyi dolgozók bérrendezése, hanem a magánegészségügyben igénybe vett (azaz adózott) szolgáltatások is elősegíthetik a jövőben, hogy visszaszoruljon a hálapénz-rendszer, és az állami intézmények terhei csökkenjenek.