Kiderült a fájó igazság: tovább düböröghet a válság, egyre többen érzik, hogy nagy a baj

Pénzcentrum: Hogyan hatott az infláció és az azt kísérő egyéb externáliák által teremtett gazdasági nehézségek a magyar biztosítási piacra? Milyen formában gyűrűzött be ez a lakossági biztosítások területére?

Dinsdale Julianna: A külső tényezők – az infláció, a kárinfláció, a forint gyengülése, valamint az extraprofit adó - együttesen óriási nyomást gyakoroltak a biztosítási szektor nyereségességére a tavalyi évben, és az inflációs várakozások továbbra is nagyon széles sávban mozognak, ami jelentősen megnehezíti az üzleti tervezést. A gazdasági nehézségek ellenére egyelőre azt látjuk azonban, hogy a biztosításkötések száma nem esett vissza.

Minden szektornak, így a biztosítási szegmensnek is hatalmas terhet jelentettek a megugró energiaköltségek és a válság egyéb hatásai (például az infláció miatt növekvő bérigények). Az önök működési költségeit ez mekkora mértékben növelte meg?

A szektor többi szereplőjéhez hasonlóan a mi működési költségeink is jelentősen növekedtek az utóbbi időben, erőteljesen érezzük ennek hatását és igyekszünk nagyon tudatosan megfogni minden lehetőséget, mellyel a megnövekedett költségeket racionalizálni tudjuk. Ugyanakkor ebben a nehéz helyzetben is fontosnak tartom, hogy befektessünk a jövőbe, ennek jó példája volt, hogy a jelentősen megnövekedett terhek ellenére is rendkívüli béremelésben részesítettük a kollégáinkat tavaly ősszel.

Az UNIQA mekkora veszteséget könyvelhetett el a tavalyi évben? Pluszos maradt a működés?

Még nincs auditált eredményünk, de az egyértelműen látszik, hogy a kedvezőtlen inflációs környezet, az euróval szembeni forintgyengülés, valamint a tavalyi évben bevezetett szektorális különadó jelentős negatív hatást gyakorolt az eredményünkre. E mellett az emelkedő kamatkörnyezet kapcsán a vállalati kibocsátású kötvények piaci megítélése is jelentősen romlott, ami az UNIQA befektetési eredményét befolyásolta negatívan. Összességében tehát a tavalyi évi eredményünkre nagyon rányomta a bélyegét néhány külső, nem várt negatív hatás, de mi mindezek mellett is meg tudtuk őrizni stabilitásunkat.

A továbbiakban pedig azt várom, hogy a nem-élet területen tapasztalható rekord növekedésünk és a biztosítástechnikai eredményünk folyamatos javulása meghozza majd a gyümölcsét, és a nehezebb idők elmúltával ez az eredményeinken is látszani fog. 

Mennyire maradtak vonzóak a nyugdíj-, illetve az életbiztosítási konstrukciók ebben az időszakban? Képesek pluszos hozamot elérni? Ha nem, érezhető szignifikáns visszaesés emiatt az új szerződések számában?

Annak ellenére, hogy tőkepiaci szempontból kifejezetten nehéz évet zártunk 2022-ben, szerencsére ügyfélaktivitás oldalon nem volt érezhető jelentős visszaesés az értékesítésben. Az egész éves számok ismeretében már el tudjuk mondani, hogy tavaly is összességében pénzbeáramlás volt tapasztalható az ügyfelek részéről, vagyis az új értékesítésből beáramlott díjbevételünk meghaladta a lejáró, vagy visszavásárolt szerződésértéket. Elért hozamok tekintetében nagy volt a szórás, de a negatív részvénypiaci hangulat, valamint a hazai kötvénypiac gyenge teljesítménye miatt kevés befektetéssel lehetett értékelhető pozitív hozamot elérni. Büszkék vagyunk arra, hogy - bár a hazai kötvénypiac átlagban 15-20%-os veszteséget termelt - a legnagyobb vagyonú hazai kötvény eszközalapunknak mégis sikerült pozitív hozamot elérnie tavaly.

Összességében mely termékek iránti kereslet volt képes növekedni, esetleg mely termékek iránti kereslet csökkent az elmúlt két évben? (akár a koronavírus járvány lecsengése, illetve az előző kérdésben firtatott okok miatt).

Azt tapasztaltuk, hogy az egészségmegőrzés és öngondoskodás felértékelődött és az ehhez kapcsolódó kockázati személybiztosítási termékek népszerűsége nőtt az elmúlt időszakban. Bizonytalan gazdasági környezetben a háztartások jellemzően a kiadásaik visszafogásával reagálnak, azonban a biztosítási termékeket ez kevésbé érinti negatívan. Másrészről viszont válságos időkben megnő az igény a megtakarítási jellegű termékek iránt, hiszen sokan ilyenkor döbbennek rá, hogy pénzügyi védőháló nélkül sokkal kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülhetnek. Jó példa volt erre a Covid-járvány első hulláma során tapasztalt élénk érdeklődés a nyugdíj- és életbiztosítások iránt.

Az infláció és a várható recesszió mellett a biztosítási piac működésére drasztikus hatással lehetnek az olyan környezeti hatások is, mint a 2021-es, vagy a 2022-es viharszezon, ami jócskán meg tudja dobni a kárkifizetések költségeit. Ez a tavalyi évben mennyire volt érezhető, illetve idén várnak-e hasonló megugrást a kifizetések számában/költségeiben?

A tavalyi évben rekord magas, 24 százalékos kárinflációval kellett szembenéznünk és az euróval szembeni forintgyengülés szintén hatással volt a kárszolgáltatásból eredő kifizetéseinkre. 2023-ban a kárgyakoriság csökkenését várjuk, ami részben kompenzálhatja majd a még mindig magas inflációt.

Mit tud kezdeni ezzel a helyzettel egy (a jelenlegi körülmények között nyilván fokozottan a működési költségek racionalizálására törekvő) biztosító. Mennyire tudják, illetve akarják ezt áthárítani az ügyfelekre?

Minden szektorban látszik, hogy a költségek jelentősen megnövekedtek. A biztosítási szektorban a drasztikusan megemelkedett kárinfláció hatása elkerülhetetlenül megjelenik a díjakban, ezt látni a piacon. Az UNIQA viszont az inflációs nyomás ellenére az inflációs hányad alatt emelte szolgáltatásai díját a tavalyi évben, ezzel is biztosítva a megfizethetőséget. Mi elsősorban a működési költségeinket próbáljuk minden lehetséges módon csökkenteni, és költséghatékony, online folyamatok kialakításával mérsékeljük ezt a hatást. Abban hiszünk, hogy a digitalizáció segítségével hosszabb távon a költségbázisunkat is alacsonyabban tudjuk majd tartani. 

A jövővel szembeni bizonytalanság továbbra is a magyarok feje felett lebeg. Mit hozhat ez idén? Megfontoltabbak, óvatosabbak lesznek a magyarok, ami meglátszódhat a biztosítások számában is, vagy a romló gazdasági körülmények meggátolják, hogy a szektor ilyen módon szignifikáns mennyiségű új ügyfelet nyerjen a válság alatt?

Biztosítói üzletáganként változó a kép: az úgynevezett „kötelező” biztosításoknál (például a KGFB), nem számítok nagy változásra. Lakásbiztosítások terén EU viszonylatban már most is nagyon magas, 70 százalék feletti a penetráció.

Általános tapasztalatunk viszont, hogy bizonytalan időkben többen keresik a hosszabb távú megtakarítási programokat. Az elmúlt egy évben megugró infláció szintén a megtakarítási megoldások felé tereli azokat az ügyfeleket, akik eddig lekötés nélkül a bankszámlájukon vagy esetleg otthon, a szekrényben tartották a pénzüket. Azt tartom fontosnak, hogy ebben a helyzetben fel tudjuk venni a versenyt mind a biztosítási piac, mind pedig tágabb értelemben a pénzügyi szektor egyéb szereplőinek értékajánlatával.

Milyen módszerek vannak a biztosítók kezében egy ilyen válság hatásainak enyhítésére, a veszteség minimalizálására?

A biztosítók mindig is nagyon hosszútávon gondolkodnak és terveznek, míg egy-egy válság jellemzően rövid, maximum pár éves lefolyású, ezért elsősorban arra törekszünk, hogy ügyfeleinkkel együtt gondolkodva segítsük őket át a nehéz időszakokon. Hiszem, hogy a biztosítóknak fontos szerepük van a pénzügyi edukációban, segítséget kell nyújtanunk a nehéz anyagi helyzetbe került ügyfeleinknek, hogy hosszú távú befektetéseiket, szerződéseiket ebben az időszakban is fenn tudják tartani. Ennek érdekében egyénre szabott megoldásokat, alternatívákat is tudunk kínálni ügyfeleinknek, mint például a díjszüneteltetést vagy a részleges visszavásárlás lehetősége.

Összességében milyen eredménnyel kalkulálnak az idei évre? Megismétlődhet-e a tavalyi rekord a növekedés terén, illetve mennyire normalizálódhatnak a működési költségek?

Nem-élet területen a díjbevételek tekintetében kétszámjegyű növekedést értünk el tavaly és azt gondolom, hogy idén is tartani tudjuk ezt a szép növekedést. Az idei évi inflációs környezet várhatóan még nagy nyomás alatt tartja majd a működési költségeinket, de középtávon ebben enyhülést várok. Nem tervezünk drasztikus költségcsökkentést, kizárólag olyan lépéseket teszünk, melyek a hosszútávú növekedési stratégiánkat nem veszélyeztetik.