Gigaviharok tombolnak Magyarországon: temérdek család él ilyen házban, sokkolóan sokat fizethetnek

Szeptember végén egy négyes erősségű hurrikán, Ian érte el az USA-ban található Floridát, óriási pusztítást okozva az államban. Ian az ötödik legerősebb hurrikán volt, ami lecsapott erre a területre, viszont a jelenlegi becslések szerint, már most az Egyesült Államok második legköltségesebb viharaként tartják számon a 2005-ös Katrina után. Számokban kifejezve a biztosítási összegek elérhetik, sőt valamivel meg is haladhatják a 40 milliárd dollárt.

Szerencsére Magyarországon az Ian-hez és Katrinához viszonyítva koránt sem kell ennyire pusztító viharhelyzetekkel szembenéznünk, de azért itthon is történnek komoly viharok, amik magyar viszonylatban is rettentő károkat képesek okozni. A Pénzcentrumon ezért most arra voltunk kíváncsiak, hogy mind a katasztrófavédelem, mind pedig a biztosítók adatai alapján, melyek voltak Magyarország legpusztítóbb viharjai az elmúlt 10 évben.

A legköltségesebb viharidőszakok

Természetesen viharok egész évben vannak, de azért a biztosítási szakma nyílván tart egy jól körülhatárolható viharidőszakot, amit a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) 2010 óta egységes metodika szerint monitoroz is. Ezek alapján a hazai viharszezon május 1-től augusztus 31-ig tart.

A Mabisz adataiból jól látszik, hogy a károk számát tekintve messze a 2010-es évek közepe volt a legdurvább az elmúlt 10 év viszonylatában. A legsúlyosabb év a 2014-es viharszezon volt, ahol több mint 134 ezer lakásbiztosítási káresetet regisztráltak, de rögtön ezután a 2015-ös viharszezon máris a második legszerencsétlenebb volt, ekkor több mint 122 ezer lakossági káreset történt. A számok azonban érdekesebb képet mutatnak úgy, hogyha 2022-es forintértéken is megnézzük a kárkifizetések értékét.

A kalkulációt ehhez úgy készítettük el, hogy az adott év illetve a 2022-es év között kiszámoltuk mekkora volt a teljes (kumulatív) infláció. A 2022-es évre természetesen még nincs egész éves adatunk, így az idei évre vonatkozóan a január-szeptember közötti infláció átlagával számoltunk. Ezek alapján a viharszezonos lakásbiztosítási kárkifizetések mértéke így rendeződik át:

Ahogy a grafikonunkon látjuk, megfelelően hossz időtávon bizony nem csak a káresetek száma, de az infláció mértéke is igen meghatározó. Ha tehát kiegészítjük, mennyivel kerülnének többe az egyes viharidőszakok úgy, mintha 2022-ben történtek volna, akkor azt kapjuk, hogy Magyarország legköltségesebb viharszaka a 2014-es volt, ami egyébként a legtöbb, több mint 130 ezer viharkárt is hozott.

Ehhez képest viszont a második legköltségesebbnek a 2021-es viharszezon számít, ahol bár a káresetek száma alig volt több mint 94 ezer, mégis már annyira drága volt minden, hogy költségeit tekintve összesen majdnem annyiba került mint a 40 ezerrel (!) több káresetet számoló 2014-es viharszezon. Számításaink alapján a harmadik legköltségesebb időszak a 2015-ös tavaszi/nyári viharidőszak volt.

Érdekes látni azt, hogy 2021. úgy tudott a második legköltségesebb év lenni, hogy 10 év alatt a 4. legkevesebb káreset akkor történt. Ezen adatokon felül szembetűnő az is, hogy bár az idei, azaz 2022-es viharszezon a harmadik legolcsóbbnak számít az elmúlt 10 év viszonylatában, ezt úgy érte el, hogy ugyanezen időszakon majdnem a legkevesebb káresetet számoltak össze a biztosítók. Számszerűen mindössze 60 739-et, aminél csak a 2018-as viharidőszakban volt kevesebb, akkor 60 084. Különösen sokatmondó adat ez úgy, ha megnézzük, az idei viharszezon majdnem annyijába került a hazai biztosítóknak, mint a 2017-es, úgy hogy abban az évben 71 (!) százalékkal több káreseményt regisztráltak, mint idén.

Az adatokból tehát egyértelműen kiolvasható, ahogy manapság haladunk előre az időben, nagymértékben növekednek az építkezési, újjáépítési költségek, amik igencsak megdobják a kifizetések mértékét, még akkor is, ha amúgy évtizedes viszonylatban is rekord alacsony a káresetek száma. Majdnem ugyanannyi káresetre például 2018-ban 3 milliárd forinttal kevesebbet fizettek a biztosítók, mint idén. Tény tehát, hogy a károsodások helyreállítására a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. 

Viharok és károk

A hazai biztosítók legköltségesebb viharidőszakain túl kíváncsiak voltunk arra is, hogy a magyar katasztrófavédelem, mely konkrét viharoknál vonult ki a legnagyobb jelenléttel a pusztítást követő 24 órában: ezeket az adatokat el is küldték a Pénzcentrum számára, ezek alapján a következő 10 viharnap számított a legbrutálisabbnak Magyarországon az elmúlt 10 évben:

Mielőtt a tűzoltói beavatkozást követelő természeti károk számának sorrendje alapján is megnézzük, melyik volt az elmúlt 10 év 10 legpusztítóbb vihara, érdemes megjegyezni, hogy a szakértők egybehangzó véleménye szerint

az időjárási anomáliák egyre kevésbé korlátozódnak a hagyományos viharszezonra.

A hagyományos viharszezon az, amit fentebb vizsgáltunk, a májustól augusztus végéig tartó időszak. Ezt a következtetést pedig elég szépen alátámasztják a katasztrófavédelem lapunkhoz eljuttatott adatai is. Mindjárt a lista legelején, a tűzoltói beavatkozások száma, a 2017 október 29-i vihart követően volt a legmagasabb, egészen pontosan 2 808.

A második legpusztítóbb vihar a vizsgált időszakban a 2014 május 14-15-i viharok voltak, itt összesen 2 255 beavatkozásra volt szükség. Harmadik helyen az idei évi január 30-i vihar került, amikor is 2 088 tűzoltói beavatkozásra volt szükség országszerte. Nem sokkal maradt le a dobogóról a 2020-as február 4-i vihar sem, amikor is 2 072 tűzoltó kármentést kellett végeznie a katasztrófavédelemnek. A számok tehát magukért beszélnek,

az elmúlt 10 év 4 legpusztítóbb vihara közül ugyanis három nem a klasszikus viharszezonban történt, hanem januárban, februárban és októberben.

Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a lista további hat tagja már mind a hagyományos viharidőszakból került ki, de sokat mondó adat, hogy a legpusztítóbb 5 vihar közül az elmúlt 10 évben három nem tavasszal vagy nyáron történt. Az adatokból kiderül még az is, hogy július hónap 3 komoly vihareseménnyel is képviselteti magát a top 10-ben, ezzel a legpusztítóbb hónap címét el is nyerte a június mögött, ami két komoly viharral van jelen a top 10-ben.

A tűzoltói beavatkozásokkal kapcsolatban érdemes azt is elmondani, hogy legtöbbször kidőlt fákhoz, letört ágakhoz, sérült, meglazult, magasból veszélyesen lógó tárgyakhoz riasztják az illetékeseket. De sokszor járnak el elakadt, árokba csúszott járművek esetében is, illetve nagymértékű épületkároknál is segédkeznek. Mukics Dániel tűzoltó alezredes, az OKF szóvivője pedig arra is emlékeztetett,

hogy egy-egy vihart követően a károk felszámolása napokat, vagy akár egy hetet is igénybe vehet.

Jó példa erre többek között a második legnagyobb vihar az elmúlt tíz évből. A 2014-es májusi természeti katasztrófa után ugyanis árhullám vonult le a Hernádon, ami meglehetősen nagynak számított, főleg úgy, hogy a 2010-es nagy árvizeket követően az elmúlt évtized egészen csöndesnek számított ezen a téren.

A biztosítók legnagyobb viharai

A Mabisz összesített, viharidőszakos adatai, illetve a katasztrófavédelem statisztikái mellett kíváncsiak voltunk arra is, hogy az 5 legnagyobb magyarországi (nem élet) biztosítónak személy szerint mely természeti csapások kerültek a legtöbbe.

A sort az Aegonnal kezdjük, a holland biztosítónak a 2021-es július 09-20-i közötti jégverések, viharok, beázások kerültek a legtöbbe. 2022-es forintértéken több mint 1,5 milliárd forintba, összesen 13 236 esettel. Ez a természeti csapásegyüttes Budapesten, Tatán és Debrecenben volt a legkártékonyabb. A második legköltségesebb a biztosító számára a 2019 június 16-27 közötti vihar, felhőszakadás, beázások voltak, mai értéken több mint 1,1 milliárd forintot fizettek ekkor ki. A káresemények leginkább Budapestet, Kisvárdát és Mátészalkát érintették.

A harmadik, és 2022-es értéken egyben utolsó milliárd feletti kifizetéssel járó vihar a 2015-ös július 8-i volt, amikor a vihar és jégverés leginkább Budapestet, Érdet és Székesfehérvárat érintette, a kár idei forintértéken valamivel több volt mint 1 milliárd forint. A biztosító adataiból kiolvasható, hogy a legköltségesebb 10 viharkáreseménye közül 8 a hagyományos viharszezonba esett, és csupán kettő volt azon kívül.

 A Groupama magyar biztosító bár 10-es rangsort nem küldött, 5 jelentős káreseményt kiemelt az elmúlt 10 évből. Ezek a következők voltak:

• 2015. 07.08. – viharnap, nem túl nagy mennyiségű csapadékkal, közel 9 ezer bejelentés, 861 892 713 forintos kárösszeg;
• 2019. 06.27. – viharnap, nem túl nagy mennyiségű csapadékkal, több mint 5500 bejelentés, 569 008 533 forintos kárösszeg;
• 2021. 07. 09. – jégverés, nem túl jelentős csapadékkal, közel 4 ezer bejelentés, 603 556 441 forintos kárösszeg;
• 2022. 01. 31. – viharnap, nem jelentős csapadékkal, közel 6600 kárbejelentés, 598 130 987 forintos kárösszeg;
• 2022. 05.25. – jégverés nem túl jelentős csapadékkal, majd 4400 kárbejelentés, 885 504 226 forintos káresemény.

A Groupamai adatait figyelme érdemes megjegyezni, hogy értékben a 4400 bejelentéssel járó jégverés következtében kifizetett 885 milliós kár nagyobb volt, mint a majd 9 ezer bejelentéssel bíró 2015 júliusi 8-i viharnap, amikor is majd 862 milliót fizetett ki a biztosító. Igaz, ez az összeg ma elszámolva, 1,1 milliárd forint lenne, de azért az mégis beszédes, hogy a bejelentések száma mégis több mint kétszeres volt anno.

Megkeresésünkre az Allianz is kiemelt két pusztító vihart, igaz nem az utolsó 10, hanem idei és tavalyi évből. Ezek a következők voltak:

• 2021.07.09. - vihar és jégverés az ország különböző pontjain - több mint 1,5 milliárd forint kárérték;
• 2. 2021.07.15. - vihar és jégverés Debrecen és környékén – több mint 1 milliárd forint kárérték;
• 3. 2022.05.25. - vihar és jégverés okozott károkat két gócpont (Kaposvár és Baja) körzetében – közel 1 milliárd forint;
• 4. 2022.01.30. - orkán erejű széllel vonult át az országon egy hidegfront - több mint 400 millió forint kárérté.

Hol a legdrágább mulatság a vihar?

Az Allinaz szakértői lapunknak elárulták, ha a gépjárművekben illetve a lakásokban keletkezett károkat együtt nézzük, akkor a jégverés károk vezetik a listát, amit a viharkárok, majd az indukciós villám és beázás jellegű károk követnek, (utóbbi kettő között marginális különbséggel). Ha viszont kizárólag a lakásbiztosítások kapcsán bejelentett károkat vesszük figyelembe, akkor a jégverés miatt történt kárkifizetés már kevésbé jelentős. Viharkárok esetén elsősorban az épületszerkezetben keletkezett károk szerepelnek első helyen, amit az indukciós villámcsapás okozta túlfeszültségi, majd beázás jellegű károk követnek.

A jégkárok kapcsán az Aegon is arról tájékoztatta a Pénzcentrumot, hogy a legtöbb kárkifizetés jégverés károk esetén történik, a jég jelentősen károsítja az épületek tetőfedéseit, előtetőit, homlokzatait. A Groupama hasonlókról beszélt lapunknak, mint modnták, klimatikus károk vonatkozásában – lakossági területen – az épületek tetőzetében keletkezett károkra fizetnek ők is a legtöbbet, ugyanis a jég kilyukasztja, vagy a viharos szél általában letépi a háztetőt. Az Union is arról számolt be a Pénzcentrumnak, hogy a viharkárok során elsősorban az épületek tetőszerkezete sérül, jobb esetben csak a fedés, kirívó esetben a tetőzet ácsszerkezete is. Lapostetők esetén a felső vízzáró szigetelés. Sokszor sérülnek a zárt építésű kerítések, és az épülethez rögzített előtetők – írták megkeresésünkre.

Hogyan előzzük meg a baj?

A Groupama szakértői arra hívták fel a figyelmet, hogy jég ellen az országos jégelhárítás működtetése a megelőzés, de viharok esetében nagyon lényeges a folyamatos állagmegóvás. Egy karban tartott héjazatot sokkal nehezebben kezd meg a szél. Vagy pedig egy újra rakott kéményt nehezebben dönt le.

Az Union szakértői is kiemelték, a legmegfelelőbb megelőzés az épület műszaki állapotának folyamatos karbantartása. „Ha megnézzük a viharban sérült épületek fotóit, láthatjuk, hogy az igazán nagyobb károk olyan épületekben keletkeztek, amelyek életkora 40-100 év között van, és a tetőszerkezetek felújítása nem történt meg” – írták lapunknak.

A biztosító kitért arra is, hogy 30 éven belül szakszerűen épített házak esetén a vihar ritkán okoz nagyméretű kárt, leginkább csak akkor, ha forgószél, vagy 120 km/óra sebességet meghaladó szélerősség alakul ki. Szintén fontosnak tartja a biztosító, hogy az épület mellett csak egészséges fákat engedjünk kifejlődni, mert a korhadt fákat a szél rádöntheti az épületre. Az Aegon is a kármegelőzést nyomatékosítja: az értékes ingóságokat és járműveket érdemes zárt vagy fedett, szélvédett helyen tárolni, és különösen fontos, hogy a házak, lakások ablakait zárva tartsuk. Az értékesebb elektronikai eszközöket érdemes kihúzni a konnektorból, vagy túlfeszültségvédőt használni, hogy az elektromos hálózatban keletkezett túláram ne tegyen kárt bennük.

Az Allianz szakértői kiemelték azt is, hogy viharos időjárás esetén ügyeljünk arra, hogy a nyílászárók zárt állapotban legyenek. Erős széljárásnál pedig célszerű a teraszokon, erkélyeken minden könnyen mozdítható tárgyat – bútort, növényt, gyerekjátékot stb.- rögzíteni, vagy szélvédett helyre rakni.

A szakértők azt is javasolják, hogy évente legalább egy alkalommal és az erős széllel járó időjárást követően javasolt a tetőszerkezet, tetőcserepek áttekintése, mellyel megelőzhetjük, hogy a már sérült tetőben további károk keletkezzenek, illetve elkerülhetjük, hogy a sérüléséből eredő nyíláson keresztül az eső az épületbe jutva további károkat okozzon. További tippek viharkárok ellen:

• Zivatar idején célszerű az elektromos készülékek csatlakozóit kihúzni a konnektorból a villámlás okozta túlfeszültségből eredő károk megelőzése érdekében.
• Mélyebben fekvő helyiségek, domboldali, hegyoldali ingatlanok esetében célszerű gondoskodni a megfelelő vízelvezetésről, nem csak a saját, hanem a közterületről bezúduló víz esetén is.
• A híradásokban illetve az Interneten érdemes nyomon követni a várható időjárást és a kiadott figyelmeztetéseket, valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapját és okostelefonokra és táblagépekre készített vészjelző alkalmazását.

(Címlapkép - MTI/Vajda János)