Amint az a közelmúltban egy, a Portfolio és a Pénzcentrum által közösen szervezett konferencián is elhangzott, a biztosítási szektorban egyre inkább jellemzővé válik a strukturált termékek elterjedése. A Pénzcentrum most annak járt utána, hogy mit takar ez az elnevezés, milyen biztosítási és befektetési termék rejtőzködik mögötte, s mit érdemes tudni róla.
Strukturált befektetés
Bevezetőnkben már el is ejtettünk egy-két fontos információt azzal kapcsolatban, hogy milyen biztosítási termékről is van pontosan szó. Egy lépéssel tovább haladtak biztosítók a befektetési és biztosítási termékek összeházasításában.
A befektetési egységgel kombinált életbiztosításokról (unit-linked), valamint a működésében az előzőhöz igencsak hasonló index-linked termékekről is megemlékeztünk már, most azonban kicsit másról van szó.
A biztosítási elem mellett a befektetés lelkét a strukturált befektetési rész adja. Ezek tipikusan olyan konstrukciók, melyek több pénzügyi megoldást olvasztanak magukba, így jelenik meg a kockázat és a hozam kombinációja egy befektetési elemben.
A gyakorlatban mik ezek a befektetési termékek? Az indexált betétek tipikusan ilyenek, melyekről egy korábbi cikkünkben lehet bővebben olvasni. Összefoglalva ezen betétek lényege, hogy egy meghatározott esemény bekövetkezéséhez (avagy be nem következéséhez) kötik a prémiumkamat kifizetését.
A betétek mellett ez a metódus már ismerősnek tetszhet a befektetési alapok világából is (s ezzel az ugrással már közelebb járunk a biztosításokhoz), hiszen több hozamgarantált, zárt végű alap is azon az elven működik, hogy az előre meghatározott hozamon felül jár egy kis "extra" is, ha például a kínai részvény-portfolió ennél jobban teljesít a meghatározott időszak alatt.
Mitől lesz egy biztosítás strukturált?
Hogyan jelenik meg mindez a biztosítási termékekben? A másik oldalról nekiindulva, a unit-linked biztosítások lényege, hogy kiválaszthatjuk, hogy elhelyezett pénzünk mely befektetési eszközben gyarapodjon.
Már Magyarországon is kínál több biztosító társaság index-linked termékeket, valamint tőkegaranciával egybekötött, különböző befektetési stratégiákat követő unit-linked konstrukciókat. Hogyan működnek ezek?
Ha amellett döntünk, hogy biztosítást kötünk, a biztosítási díjat többféleképpen (egyszeri, vagy folyamatos, esetleg eseti befizetésű díjas termékek) is elkérheti tőlünk, a társaság konstrukcióitól függően. Lehet egyszeri díjas termékről beszélni, ekkor a futamidő elején egy összegben fizetjük be a díjat a társaságnak, a strukturált biztosítási termékek általában így működnek, azonban előfordulhatnak folyamatos díjas konstrukciók is.
Hogyan működik ez a biztosítás?
JÓL JÖNNE 3,3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 300 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 70 324 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,61%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 71 484 forintos törlesztőt (THM 11,39%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az egyes biztosítóknak törvényben meghatározott kötelessége alapján a jövőben nyújtandó szolgálatainak fedezetére tartalékot kell képezniük. Ezt az úgynevezett matematikai tartalékot nyílik lehetőség befektetni, természetesen a biztosítási törvényben meghatározottak betartása mellett.
Ezen rendelkezések szerint egyébiránt a befektetési többlethozam legalább 80 százalékát vissza kell juttatni a biztosítottaknak, igaz ez még nem befolyásolja az adott befektetési termék teljesítményét.
Milyen egyéb strukturált befektetési termékek léteznek?
A hozam kiszámítása alapján is többféle strukturált kategóriát lehet megkülönböztetni, melyeket változatos nevek alatt találhatunk meg. A Goldman Sachs által kiadott összeállítás négy kategóriába sorolja ezeket a befektetéseket azok működése alapján.
Ezek részletes ismertetésétől jelen cikkünkben eltekintünk, néhányat közülük az érdekesség kedvéért azonban kiemelünk. A tőkevédett kategóriába tartoznak tipikusan a tőke-, vagy hozamgarantáltként elnevezett befektetési alapok.
A tőke kockáztatásával járó befektetési stratégia lehet például a légzsák elnevezést viselő termékbe való pénzbefektetés, amely arra az esetre nyújt védelmet, mikor az alaptermék árfolyama esik. A strukturált termékek többsége a Visszatekintő kategóriába tartozik, amikor is a futamidő alatt a legjobban teljesítő eszköz hozamát kapjuk meg.
Miért igen, miért nem?
A strukturált termékek lehetőséget biztosítanak arra, hogy egy biztos hozam mellett kihasználjuk az esetleges hozamemelkedést (vagy az árfolyam változását, vagy valami egészen mást a befektetési termék jellegzetességétől függően).
Semmiképp ne felejtsük el azt, hogy ha nem jön be számításunk abban az esetben "csupán" az előre meghatározott hozam járhat életbiztosításunkból, miközben az ahhoz kapcsolódó díjakat meg kell fizetni. Megfontolandó tehát, hogy tényleg életbiztosításban szeretnénk-e elhelyezni pénzünket, vagy inkább befektetési alapot választunk.

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.


