Kiszivárgott: így tehetik tönkre a kereskedelmi multikat

Lex-kisker multik: már csak egy hét

Az Index által megszerzett javaslatcsomagban 5 olyan pont van, ami lényegesen befolyásolja a kiskereskedelmi üzletláncok működését és gazdálkodását (ebből kettő bizonytalan):

• A kötelező létszámbővítés.
• A reklámköltés korlátozása.
• A bérpótlék és szabad vasárnap ügye.
• +1: A fogyasztóvédelmi díj bevezetése.
• +1: A parkolók után kivetett díj.

Az is egyre nyilvánvalóbb, hogy hamarosan elkészül a kormány a javaslatcsomaggal. A Magyar Idők azt írta keddi számában, hogy ma tárgyalja újra a gazdasági kabinet, a jövő héten pedig már a parlament elé is kerülhet a több jogszabály módosítását célzó javaslatcsomag. A kormányközeli lap azt írja:

"Amennyiben a kötelező létszámot saját döntésük alapján nem teljesítik a cégek, személyenként számolva a szakmunkás-bérminimum meghatározott százalékát (várhatóan 60%-át) kell befizetniük egy külön erre a célra létrehozott központi alapba".

"Az alapból a kisebb településeken működő, piaci hátrányban lévő vállalkozásoknak nyújtanának támogatási lehetőségeket munkahely-megtartó pályázatok vagy de minimis támogatás formájában" - magyarázza az előterjesztést a lap.

A javaslatot előkészítő Nemzetgazdasági Minisztériumban és Miniszterelnökségben azzal számolnak a lap szerint, hogy a plusz kiadásokat a nagyobb cégek úgy tudnák kigazdálkodni a jövőben, hogy csökken a reklámköltségük, mivel egyszerűen a kormány korlátozná a vállalkozások reklámozási tevékenységét, megszűnhetnek a reklámújságok.

"A lánconként rendszeresen megjelentetett reklámújságok megszűnésével felszabaduló vállalati költségek a számítások szerint bőven fedeznék a létszámelőírásokból fakadó pluszkiadásokat. Vagyis szó sincs a médiában elterjedt újabb sarcról, amelyet a multik nyakába akarna varrni a kormány, sokkal inkább a települések, illetve országosan az élelmiszer-, a napi fogyasztásicikk-ellátás jobb minőségű biztosítása, ennek elősegítése a fő csapásirány - közölték a lappal kormányzati körök".

Már áprilisban jöhet a tervezet

A vasárnapi szabadnappal és bérpótlékkal, a minimális eladói létszámmal és az áruk minőségével kapcsolatos kereskedelempolitikai javaslatokat ismertetett Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján az MTI beszámolója szerint, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy döntés egyik kérdésben sincs, de várható, hogy még áprilisban előterjesztik az indítványt.

A politikus kifejtette: van olyan javaslat, hogy a kiskereskedelemben havonta legalább két szabad vasárnapjuk legyen a dolgozóknak, amikor pedig munkát végeznek a hét utolsó napján, kapjanak bérpótlékot.

Fogyasztóvédelmi okokkal magyarázta azt a tervet, hogy forgalom- vagy négyzetméter-arányosan minimális eladói létszámot írnának elő, ahogyan azt is, hogy ha egy Magyarországon és külföldön is forgalmazott termék beltartalma eltérő, azt fel kellene tüntetni az árun.

Felmerült a kéretlen reklámok kérdése is - mondta Kósa Lajos, de jelezte, hogy ő nem támogatja a reklámra fordítható összeg korlátozásának tervét, mert ez sérthetné a gazdálkodás szabadságát.

Többször is hangsúlyozta, hogy döntés egyik kérdésben sincs, de a témában még áprilisban várható parlamenti előterjesztés.

Mit okozhat az egész?

Dávid Ferenc a kötelező létszámbővítésről a Magyar Nemzetnek kifejtette:

"Viszont például az egészségügy, az igazságszolgáltatás és az oktatás területén meg kellene szabni, hogy egy orvosra hány beteg, egy bíróra hány ügy, egy tanárra hány diák juthat" - tette hozzá.

Mivel bevételi számhoz kötik a létszámkényszert, erősen diszkriminatív lépésről van szó, mert a magyar és a kis üzletek kimaradnak. Fontos, hogy mégis ők járnak rosszul, mert a multik a kicsiktől fogják elcsábítani a munkaerőt - mutatott rá az egyik lényeges következményre Dávid Ferenc. Szerinte a reklámköltés korlátozásáról elmondta, ez egy bosszúhadjárat része, de nemcsak vállalkozás-, hanem fogyasztóellenes lépés is.

Dávid Ferenc egyetért a havi két szabad vasárnappal a kiskereskedelemben, viszont a 100%-os pótlék előírásával megint csak a kisebb üzletek járhatnak rosszul. Úgy tudja, a 140 ezer kiskereskedelmi üzletből az országban 40 ezer tart nyitva vasárnap, ezzel őket büntetik majd. A multik jól járnak, mert ki tudják fizetni a bérpótlékot, a kisebb üzletek viszont pont emiatt nem nyitnak majd ki. Mindennek az lehet a vége, hogy rengeteg bolt zár majd be vasárnap, és ezzel más eszközzel ugyan, de közelebb kerülhetünk a vasárnapi boltzárhoz, amiből a kormány egyszer már kihátrált.

A blokkk.com portál arra is rámutat, hogy a kiskereskedelmi áruházláncok nem külön prospektusban, hanem médiatermékekben hirdethetik majd a kínálatukat. Az áruházi reklámújság, vagy az áruház saját weboldala nem médiatermék, tehát egy ilyen döntés azt jelentené, hogy ezeken a csatornákon többet nem hirdethetnek az áruházláncok.

A legnagyobb multi élelmiszerláncok (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar és Tesco) együttes reklámköltése 40 milliárd forint körül mozoghat éves szinten. A már korábban megismert tervek szerint a reklámköltségek felső határa az árbevétel fél százaléka lenne (hogy miért ennyi, azt sűrű homály fedi), így a hat legnagyobb áruházlánc esetében ez a hirdetésköltések háromnegyedének letiltását jelentené, a 40 milliárd forint helyett legfeljebb 10 milliárdért reklámozhatnák magukat, a blokkk.com számítása szerint.

A portál kiemeli: a vásárló nem csak kevesebb reklámot kap majd, nagyon sokkal, hanem még fizethet is érte, ha nyomtatott újsággal a kezében akar válogatni az áruházakban (persze, a televízió, vagy éppen az internet előfizetés sem ingyenes).

A cikk szerint

Ennek pontosan a fordítottja az igaz, hiszen a reklám a vásárlás iránytűje. Ennek hiányában vaktában vág bele a vásárló a vásárlásba, hiszen sem azt nem tudja, mit kínál éppen a bolt, sem pedig azt, hogy mennyiért, és akkor az akciókról, amit imádnak a vásárlók, szó sem esett. Meg arról sem például, hogy néhány reklámújsággal a kézben a fotelben ücsörögve el lehet dönteni, merre induljon vásárolni a vásárló, de ha ez nincs, marad a sötétben tapogatózás.

A blokkk.com szerint a kormány ezen akciója elsülhet fordítva is: a vásárló, ha reklám hiányában nem tudja eldönteni, hová menjen vásárolni, könnyen előfordulhat, hogy többször megy a nagyáruházba, mivel ott nagyobb a valószínűsége, hogy sok akcióba botlik. Emellett pedig az áruház a Facebook oldalán is tájékoztathat a legújabb akciókról.

A kötelező létszám előírásáról megállapítja, hogy a kisker cégek két dolgot tehetnek:

• Felveszik a képzett eladókat, amit a kormány előír, de ezeket a munkavállalókat a magyar boltoktól fogják elcsábítani magasabb fizetéssel.

• Az olcsóbb megoldás viszont, ha megváltja ágazati különadóval a kötelező létszámot.

A portál számításai szerint a kötelező létszámkvóta a jelenlegieken túl nagyjából 18 ezer dolgozó felvételét jelentené a hat nagyláncnál, átszámolva ez 20 milliárdos különadót jelentene az érintett hat cégnek. Ez nagyjából megfelel annak a sarcnak, ami az élelmiszerlánc-felügyeleti díj volt, amíg az Európai Bizottság el nem kaszálta.