Így falta fel az infláció az év eleji nyugdíjemelést: igazi böjt vár az idősekre

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikái alapján a fogyasztó árak általános emelkedése 11,7 százalékos volt, ami a hosszú hónapok óta évtizedes csúcsokat döntögető infláció eddigi mélypontja, ráadásul újabb egy százalékos növekedést jelent a drágulás nagyságában az előző hónaphoz képest.

A drágulás ütemének gyorsulásáról sokat elárul, hogy tavaly októberben még 6,5, szeptemberben 5,5, augusztusban 4,9, júliusban 4,6 százalékon állt. A tavaly év végén aztán 7 százalék feletti, majd idén februárban a 8 százalékot, májusra pedig a 10 százalékot  is meghaladó mértékű áremelkedést regisztráltak

Az általános drágulás ráadásul csak a jéghegy csúcsa. Számos termék ára ugyanis ennél jóval nagyobb mértékben emelkedett júniusban. A KSH havonta publikált, közel 180 termék és szolgáltatás aktuális árát vizsgáló listáján a csúcsdráguló termékeket vizsgálva pedig a drágulás mértéke sokkal drasztikusabb.

Az élelmiszerek ára 22,1%-kal emelkedett, ezen belül legjelentősebben a margarin 58,1, a sajt 43,4, a száraztészta 39,9, a kenyér 39,7, a baromfihús 37,1, a tejtermékek 36,5, a tojás 34,3, a péksütemények 31,1, a tej 24,9%-kal drágult. Átlag alatti mértékben, 11,3%-kal nőtt a sertéshús ára, a csokoládé, kakaó 6,5, a cukor 5,7%-kal került többe. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 7,3, ezen belül a szeszes italok 9,5%-kal drágultak.

A drágulásról sokat elárul, hogy a fogyasztói árak egyetlen hónap alatt is átlagosan 1,5%-kal nőttek. Az élelmiszerek 2,9%-kal drágultak, ezen belül a margarin 12,7, a rizs 6,6, a sajt 5,9, a tejtermékek 5,1, a baromfihús 4,7, a péksütemények 4,0, a száraztészta 3,7, a tej 3,6, az alkoholmentes üdítőitalok 3,3, a házon kívüli étkezés 3,1, a kenyér 2,0%-kal került többe, az idényáras élelmiszerek ára 1,0%-kal csökkent. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,4%-kal nőtt, ezen belül a konyhai és egyéb bútorok 2,9, a szobabútorok 2,4, a használt személygépkocsik 2,2%-kal drágultak. A szeszes italok, dohányáruk ára, valamint a szolgáltatásoké egyaránt 0,8%-kal nőtt, ez utóbbin belül az üdülési szolgáltatásokért 8,8, a taxiért 3,7, a sport és múzeumi belépőkért 3,0%-kal kellett többet fizetni.

Még drágább az idősek élete

Az, hogy az élelmiszerárak emelkedése mennyiben nehezíti meg az egyes társadalmi csoportok életét leginkább attól függ, hogy ezek a csoportok elsősorban milyen típusú termékeket mekkora mértékben fogyasztanak. A KSH az egyes rétegekre bontott drágulásról is vezet statisztikát, melyek alapján  jellemzően a nyugdíjasokat és az alacsony jövedelműeket sújtja a legnagyobb mértékben az élelmiszerdrágulás.

Bár júniusban az általános inflációt "csak" 0,1 százalékponttal meghaladó mértékű, 11,8 százalékos volt a nyugdíjas nyugdíjas fogyasztóiár index, az időseket leginkább érzékenyen élelmiszerár drágulás ennek majdnem a duplája volt és

 A KSH az egyes rétegekre bontott drágulásról is vezet statisztikát, melynek alapján a jellemző számok szerint a nyugdíjasok és az alacsony jövedelműek érzik meg a legjobban az árdrágulást.  A tavalyi évtől ez a nyugdíjasok esetén egyébként elméletileg már nem igaz, hiszen esetükben a a fogyasztói árindex valamivel kisebb mértékben emelkedik, mint a teljes népességre vetítve. Ez rövid kilengés után többé, kevésbé az utóbbi hónapokban is érvényesült. Igaz májusban a nyugdíjas fogyasztóiár index az általános inflációval egy szinten, 10,7 százalékon állt, a nyugdíjasokat igazán érzékenyen érintő élelmiszerek drágulása ezt jócskán túlszárnyalta és utóbbi esetében a nyugdíjasok nagyobb mértékű áremelkedés is sújtotta.

Az élelmiszerek ára ugye eleve 22,1 százalékkal nőtt, az  erre a kiadási főcsoportra szűrt drágulás pedig a nyugdíjasokra vetítve 22.8 százalékos, azaz a szakadék is magasabb 0,8 százalékpontos a teljes népesség és az idősek között.

Az alacsony jövedelmű háztartások esetében a drágulás üteme még nagyobb, az ő esetükben az élelmiszerekre vetített fogyasztóiár-index alapján 23 százalékos volt az éves drágulás. Ez az össztársadalomra vonatkozót 0,9 százalékponttal a nyugdíjasokra vonatkozó drágulást pedig 0,2 százalékponttal meghaladó mértékű.

Persze a nyugdíjasok szempontjából a leghangsúlyosabb az, hogy az őket leginkább érintő az élelmiszerekre vonatkozó drágulás durván meghaladja a társadalom egészére vonatkozót. Ezen felül egy 160 ezer forintos nyugellátásból értelemszerűen jóval nehezebb kigazdálkodni költéseinket, mint egy átlagos fizetésből.

Ezért is néztük meg néhány alapvető élelmiszer árváltozását, és azt, hogy mennyit lehetne belőlük vásárolni egy átlagos magyar nyugellátásból. Mivel azokról a termékekről van szó, amikre a nyugdíjasok leginkább rászorulnak, ezzel közelebb kerülhetünk a válaszhoz: tényleg kevesebbet ér-e a nyugdíj jelenleg, mint egy évvel ezelőtt.

Zuhan a nyugdíjak vásárlóértéke

Talán a koronavírus járvány előtt nosztalgikus panaszkodásnak hangzott, hogy egy évtizeddel korábban mennyivel többe áru kijött egy magyar nyugdíjból, a pandémia és az orosz-ukrán háború által kialakított jelenlegi gazdasági helyzetben viszont kezd ez a rémes kép egyre inkább a hétköznapok realitásává válni.

Ahhoz, hogy erről számszerűen is megbizonyosodjunk, hónapról hónapra segítségül hívjuk a KSH által számított éves és havi élelmiszer-átlagárakat, illetve az átlagnyugdíjról szóló információkat. A két átlagos számot elosztva egymással egy indexszámot kapunk, amely azt mutatja meg, mennyit ért az adott évi (havi) nyugdíj zsemlében, párizsiban, tejben, sertéshúsban és egyéb termékekben. mérve.

Értelemszerűen, ha magasabb ez az index, az azt jelenti, hogy többet ért adott termékben a nyugdíj. Mint ismeretes, tavaly novemberben 1,2 százalékos, idén januárban pedig 3 százalékos nyugdíjkorrekció történt, így 2022 első hónapjától már 162 100 forintos átlagnyugdíjjal számoltunk.

A Pénzcentrum grafikonján is jól látszik, hogy az előző hónapokkal, illetve évekkel összehasonlítva mennyire elég a mostani nyugdíj az egyes termékekből. Ahogy grafikonunkról is kitűnik, többek között zsemléből is kevesebbre futja az időseknek, mint egy hónappal ezelőtt. Az idősek joggal érezhetik, hogy nagyon érett már a júliusi emelés, az év eleji nyugdíjkorrekciót ugyanis mostanra simán felfalta a drágulás, így zsemléből például 156 darabbal kevesebb jött egy átlagos nyugdíjból júniusban, mint májusban. A tojásindex is hasonló módon folytatta a szabadesést, 77 darabbal, azaz szűk 8 doboznyival futotta kevesebbre belőle az átlagos nyugellátásból, mint egy hónappal korábban.

A havi drágulás a 2,8 százalékos ESL tej esetében is nagy mértékű volt. 20 literrel kevesebb tejre tellett egy átlagos idősnek júniusban, mint az előző hónapban. Az árstop mellett ez furcsának hathat, azonban nem érdemes elfelejteni, hogy az csak az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt tejekre vonatkozik, a KSH által is vizsgált ESL tejre nem, az üzletek pedig érthető módon utóbbi drágításával is kompenzálják az UHT tejek befagyasztott árán bukott profitot.

A húsárak továbbra is viszonylag stabilan tartják magukat a korábbi évekénél némileg alacsonyabb szinten. Felvágottból csupán 70 dekával jött ki kevesebb az év hatodik hónapjában, mint az azt megelőzőben, sertéshúsból pedig 8 dekával többre is futotta volna, ha egy átlagos nyugdíjas erre áldozza minden pénzét. Az infláció üteme tehát továbbra is a húsáruk esetében az egyik leglassabb.

Az általunk vizsgált termékek közül egyedül a bontott csirke árnyalja némileg a képet. Annál az év eleji nyugdíjkorrekció (és a farhát esetén az árstop) ellenére is 10,9 kilóval kevesebb csirkére futotta átlagnyugdíjból júniusban, mint az év ötödik hónapjában.

A burgonyaindex hónapok óta tartó romlása viszont új ütemre kapcsolt. Júniusban 52 kilóval kevesebb krumplira futotta egy átlagos nyugdíjasnak, mint mindössze egy hónappal azelőtt.Az almaindex is esésben van. Az néhány éve joggal olcsónak titulált gyümölcs drágulása olyan ütemű, hogy 19 kilóval kevesebbre tellett egy átlagos nyugdíjasnak júniusban, mint bő harminc nappal korábban

A cukorindex és a lisztindex (a vizsgált BL55-ös lisztre és cukorra vonatkozó árstopnak hála) nagyjából maradt az előző hónap szintjén A liszt esetében 3 kilóval kevesebbre, cukorból pedig ugyanannyira futotta a statisztikák szerint, mint júniusban.

Éves összevetésben még szembetűnőbb, mennyit is romlott az utóbbi időszakban a nyugdíjak vásárlóértéke. Júniusban ugyanis  a legtöbb termékből, a nyugdíjak többszöri emelése ellenére is lényegesen kevesebbre futotta, mint egy évvel korábban.

A drágulás zsemlében nézve az egyik legdrasztikusabb. A pékáruból 1367 darabbal, azaz 28 százalékkal futotta kevesebbre egy átlagos nyugdíjból. A tojás esetében a számszerűsített visszaesés ennél azért jóval alacsonyabb, 653 darabos volt, de ez egy év alatt még így is19,9 százalékos romlást jelent a tojásindexben.

A liszt esetében még az árstopot ellenére is látni valamekkora romlást. Pontosan 37 kilóval kevesebbre futotta belőle egy átlagos nyugdíjból, mint 2022 azonos hónapjában. Mivel az árstop csupán a farhátat érinti, a csirkét tudják drágítani az üzletek, így nem meglepő módon a szárnyas ára is nagyot nőtt. Ennek megfelelően 57 kilóval kevesebbre futotta belőle az idei év hatodik hónapjában, mint 2021-ben ugyanekkor. De a párizsi index is visszaesett 7 százalékkal.