Vigyázz, mit posztolsz karácsonykor: 200 ezres bírságot is rádverhet a NAV

Sokan nem tudják, hogy adózási szempontból a jövedelmükön kívül is keletkezhet bevételük. Bevételünk keletkezik például, ha meghívást kapunk egy rendezvényre - például karácsonyi buliba, és a részvétellel kapcsolatban felmerülő költségeket a meghívónk állja. De az is bevétel, ha közös családi wellness hétvégét kapunk az anyóstól karácsonyra, vagy a kedvesünk páros VOLT fesztivál bérlettel lep meg minket, de még egy baráti ebédmeghívás is. 

Tehát itt van még egy érv az élmény ajándék mellett. Ugyanis sok más esetben, az az ajándék tárgyi, vagy ingatlant érintő, már illetéket kell fizetni. Legtöbbször esküvőre, évfordulóra, szülinapra, vagy karácsonyra ajándékoznak az emberek nagyobb értékű tárgyakat, esetleg ingatlant. Viszont mikor az adóbevallását készíti, az ember már nem gondol arra, hogy illetékfizetési kötelezettsége keletkezett. 

Az illetékekről szóló törvény szerint fizetnünk kell: ingatlan ajándékozása, ingó ajándékozása, és vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondása esetén (ideértve a követelés elengedését is).

Illetéket a felsorolt esetekben akkor kell fizetnünk, ha az ajándékozásról okiratot állítottak ki, vagy ha nem történt okirat kiállítás, de az ingó forgalmi értéke a 150 ezer forintot meghaladja. Ingónak minősül minden nem ingatlantulajdon, fizetőeszköz, értékpapír - és a törvény szerint mindez 150 ezer forint felett akkor is illetékköteles, ha nem papírozzuk le az ajándékozást. Tehát egy ajándékba kapott nagy értékű Herendi porcelán étkészlettel, hűtőszekrénnyel, kanapéval, vagy autóval, esetleg ingatlannal, illetve 150 ezer forintot meghaladó pénzajándékkal (utalással vagy készpénzben is) el kell számolnunk a NAV felé.

Illetékmentes esetek

A törvény számos mentességi okot határoz meg az ajándékozási illetékre vonatkozóan, ezek közül a leggyakrabban előforduló eset a családon belüli ajándékozás. Többek között mentes az illeték alól ha az ajándékozó az ajándékozott egyensági rokona - nagyszülő, szülő, gyermek, unoka (örökbefogadáson alapuló rokonság esetén is) - vagy házastársa (illetve bejegyzett élettársa). Ezekben az esetekben bejelentési kötelezettsége sincs annak, aki az ajándékot kapja.

Gyakran elfelejtjük, hogy a (nem bejegyzett) élettárstól, a testvérektől, nagybácsiktól, nagynéniktől, távolabbi rokonoktól, vagy keresztszülőktől kapott ajándékok már nem esnek az illetékmentes kategóriába.

Természetesen, ha olyan családtagokról van szó, akivel közös egyenes ági rokonon osztozunk, akkor továbbajándékozással megoldható az illetékmentesség. Tehát ha előbb a szülőnek ajándékozunk, és ő utána továbbajándékozza a testvérünknek az ingatlant vagy ingóságot, ugyanúgy nem kell illetéket fizetnünk. Ha nem vagyunk házastársak, de van közös nagykorú gyermekünk, szintén könnyen áthidalhatjuk ilyen módon az egyenes ági kitételt.

Viszont például leendő házasoknál nincs kibúvó: karácsony tájékán gyakran megszaporodnak az eljegyzések, sokan találhatnak idén is gyűrűt a fa alatt. Viszont hogyha a gyűrű értéke a 150 ezer forintot meghaladja, és nem említjük meg a bevallásunkban, elvileg a NAV bírságot szabhat ki. Egy boldog, jegygyűrűvel pózolós szelfi, és már kész is a baj!

Jobb adni, mint kapni

Arról nem is beszélve, milyen kellemetlen helyzetbe hozhatunk rokonokat, hogyha pusztán jószándékból túl nagy értékű ajándékot adunk. Ha a sógornőnk egy drága kerti bútor szettel lep meg minket, lehet, hogy eljátsszuk, hogy örülünk, de mikor ki kell csengetni az illetéket, szívni fogjuk a fogunkat is. Ugyanígy nem biztos, hogy a nagybácsi örülni fog egy nagyértékű masszázsfotelnek, ha utána fizetheti az ezreket illetékre. 

Gondoljuk meg jól, kinek mit és milyen értékben ajándékozunk idén, illetve tartsuk észben, hogyha valaki, akire az illetékmentesség nem vonatkozik, minket lep meg drága ajándékkal, tüntessük fel ezt adóbevallásunkban jövőre.